About Me

Kustra Ferenc József az Irodalmi Rádió szerzője.

Írni 1997-ben kezdtem egy élmény hatására. Eddig valamivel több mint 2400 verses művem van, ebből még kb. 950 vers kéziratban. Eddig írtam haikut, cca. 3400 darabot eredeti, Basó féle stílusban, és cca. 400 db-ot európai stílusban. Naponta írok. Lelki kényszerem van rá. Szoktam írni: verset, aforizmát és novellákat. Haikut, zárt-, nyitott-, és fél haikuláncokat, társakkal Renga láncverset, és Tankát is, sőt megalkottam a HIAQ-t és TANQ-t, mivel álláspontom és a kísérletezéseim-kutatásaim szerint, ezek jobban megfelelnek a magyar nyelv sajátosságainak. (Szótagszám: 6-8-6+8-8). Megalkottam a fordítottját a HIAQ-nak HIAfo néven (6-6-8). Már írok 10 szavasokat és oximoronokat, apevákat és tükör apevákat is, sedoka-t és 3 soros-zárttükrős-t, amit szintén én alkottam meg. Ez "magyar vers", de az eszmeisége olyan, mint a sedoka-é. (A szakirodalomban is utalnak rá, hogy a japán nyelvből történt eredeti lefordítások során a fordítók tévedtek, mert az 5-7-5 szótagszám nem felel meg a japán, eredeti szövegeknek... De, végül is a szakma ezt fogadja el eredetinek!) Szívesen írok - egyedül is - olyan "műveket", amelyekben a különféle stílusosokat vegyítem... Az olvasóm ezek olvasásával közelebb kerül a mondanivalóm megértéséhez... (Visszaigazolásokból tudom...) Már több poéta társam van, akivel együtt is írunk, közös műveket. Sőt, már szerzőtársaimmal együtt írunk, nem csak kétszerzős, de háromszerzős műveket is, ahol mindenki más stílust használ. Anyagi helyzetem soha nem engedte, hogy önálló kötetet jelentessek meg, de több (öt) irodalmi portálon is publikálok. Az alábbi antológiákban szerepelek:
1. Illúzió 2010
2. Átszellemülés 2011
3. Megbúvó csillagok 3. 2011
4. Ritmikus sorgimnasztika - POET 2015
5. A NAPKORONG LAKÓI - Napkorong Irodalmi Klub 2015
6. DÉLIBÁB ANTOLÓGIA - Cserhát Művész Kör 2016
7. Szimfónia ANTOLÓGIA - Magyarerő 2016
8. Mint fénylő nap - Napkorong Irodalmi Klub 2016
9. Szeretet üzenete - Magyarerő Antológia 2017/1.

Tősgyökeres vecsési lakos vagyok és itt is élek, már - szegény - nyugdíjasként. Az idén 70 leszek, ha megérem! A foglalkozásomat tekintve eredendően bűnügyi nyomozó voltam. 6 évig judóztam, majd 8 évig karatéztam és 1978. 09. 01-jén 71 karatékéval megalapítottam a vecsési Karate Szakosztályt. 6 évig én voltam az edző. Azóta is van Vecsésen karate sport. Négy unokám van.
A nyugdíjas le van írva és olyan, mint avarban a levél... Hiába, már gyermekkoromban is mindig mondták az öregek, hogy "az öregség bajjal jár..." Már csak az a dolgom, hogy még egy kicsit húzzam... De még írok Nektek, hátha van, aki várja?!

Posted by
Posted in

Filozofikusan apevákban

és tankákban… „Vers” Helyett, Ezeket Írjuk! Másként Festett képeket… Naplemente: szép. Szavakban festőiség. Tömör a gyönyör. Bíborszínű égalja, Szempár tűnődik rajta. * Lét, Nem lét, Hatása Mit sugallgat? Kell még küzdeni! Pók szőtte selyem, Szálán élet hintázik. Most még nem szakad… Rég volt! Vajon lesz-e még? Küzdj érte, közel a vég! * Old Lelked Gúzsát […]

Posted by
Posted in

A mi zászlónk

A mi zászlónk: piros, fehér és zöld! Magyarnak lenni az érzés: fennkölt! Ide születtünk, miért kellene ezt szégyellni? „Másoknak”, “máshol” miért lehet büszkének lenni? Amikor forradalom volt kifolyatták apáink a vérüket, Ezzel megmutatták az igazi, főleg, igaz-magyar lényüket. Túléltük a mongolok kegyetlen támadását, Török sem állította meg a szív dobogását. Folyt bizony a magyar vér, […]

Posted by
Posted in

8 óra munka…

8 óra pihenés, 8 óra szórakozás… Biz’ nyolc az óra, Többfelé szétszórva, És nem csak virradóra! Bizony, csak nyolc az, az óra… Mondják, a munka csak nyolc óra, És tán’ a pihenés is nyolc óra? Én három műszakba járok melóba! Vad szórakozás sem lehet, csak nyolc óra? Hajnalban megyünk haza, nem majd virradóra? Ha délutános […]

Posted by
Posted in

Poéták Gyöngye!

A haikuban és versben írt elismerés Jézusom, segíts! Hihető ez? Káprázat? Poéták Gyöngye! * Amit Te ezek szerint tudsz, az már maga a csoda, Te vagy a POÉTAKIRÁLYNŐ cím várományosa! Én itt a messzi alvégen, mától örülök, hogy szóba állsz velem! Megleptél rendesen, ezen túl a barátságodért esedezem. Kérlek, ha lelöksz a pástról, legyen fájdalommentes, […]

Posted by
Posted in

Nevetve jő ősz

Renga-láncvers, európai stílusban… Nevetve jő ősz! Hűvös magabiztosság! Harmat pelerin. Langyos nappalok, Éjszakák már hűvösek. Vidám őszi nap… Majd megmutatja, Hogy átveszi hatalmat. Kezdi a korát… Felhők érkeznek, Szürkésfehér báránykák. Napot takarják! Szélviharok is Tömzsi tömegben jönnek. Hetyke nyegleség. Illeg-billeg mind, Összebújva táncolnak. Rázzák farukat. Adomákat hoz A szél. Süvítve mesél. Tudósítások. Gyülekeznek már, A […]

Posted by
Posted in

Nem voltam én csak hajtó…

Másnak főttek a vad pörköltök… Nem voltam én, mindig csak hátsó sori hajtó… Így aztán nálam, üres maradt a szakajtó. Ott a vadászok mindig csak nagyvadra lőttek, Vad pörköltök az üstben mindig nekik főttek. Nem voltam kapzsi, Sem rámenős sohasem. Mindig sorvégén álltam…. Távol állt tőlem: Mohóság, haszonlesés. Bankszámlám üres maradt… * Vadásznak ropog a […]

Posted by
Posted in

Állatok

Sok tüskéje van a süninek, Nagy pofája a kis hörcsögnek. Az elefántnak oszlop lába, Vízben él, mint a hal, a márna. A kígyó teste surran, siklik, A majom fáról fára ugrik. Cápa a tengerek királya, Aligátor a mocsár ura. Naponta öt állatfaj kivész, Az ember nekik olyan, mint vész. A természet részei vagyunk, És erre […]

Posted by
Posted in

Búcsúzni elegánsan

Búcsúzni csak elegánsan szabad. Az élet rövid, úgyis elszalad. Minek a sírás, minek a zokszó, Itt mindenki csak földi halandó. Élet olyan, mint egy nagy színjáték, Ne legyen könny arcunkon, nem játék. Hiába bár sok öröm vagy a könny, Felvonás után lemegy a függöny. Élet igen sok felvonásból áll, Történjék bármi, soha meg nem áll. […]

Posted by
Posted in

Mindig őszinte (tollforgató)

A mindig őszinte nem igazán hódol A konvencióknak, hanem másként módol. Ha még ráadásul fölényes mestere A szónak, akkor ez lehet a fegyvere. Aki mestere a tollforgatásnak És fölényes mestere is a szónak, Nem igazán kényszerül kész stílustémákat Mankónak alkalmazni… meg üres szavakat. Vecsés, 1998. október 20. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Ki igényli?

Finom embereknek ez nem kora, Mit emberek hordanak, az rongya. Útszéli modorban viselkednek, Kedvességre erőszakkal felelnek. Mindenki ezt igényli? Úri viselkedés, modor, barátság, Ugyan hol van, kinek kell manapság? Szépen beszélni, együtt érezni, Sőt igaz szívből segíteni. Hol van, ki igényli? Szépen öltözni, megadni a módját, Ember mutatná finom modorát. Házasságban párját piedesztállá, Világgal szemben […]