About Me

Kustra Ferenc József az Irodalmi Rádió szerzője.

Írni 1997-ben kezdtem egy élmény hatására. Eddig valamivel több mint 2400 verses művem van, ebből még kb. 950 vers kéziratban. Eddig írtam haikut, cca. 3400 darabot eredeti, Basó féle stílusban, és cca. 400 db-ot európai stílusban. Naponta írok. Lelki kényszerem van rá. Szoktam írni: verset, aforizmát és novellákat. Haikut, zárt-, nyitott-, és fél haikuláncokat, társakkal Renga láncverset, és Tankát is, sőt megalkottam a HIAQ-t és TANQ-t, mivel álláspontom és a kísérletezéseim-kutatásaim szerint, ezek jobban megfelelnek a magyar nyelv sajátosságainak. (Szótagszám: 6-8-6+8-8). Megalkottam a fordítottját a HIAQ-nak HIAfo néven (6-6-8). Már írok 10 szavasokat és oximoronokat, apevákat és tükör apevákat is, sedoka-t és 3 soros-zárttükrős-t, amit szintén én alkottam meg. Ez "magyar vers", de az eszmeisége olyan, mint a sedoka-é. (A szakirodalomban is utalnak rá, hogy a japán nyelvből történt eredeti lefordítások során a fordítók tévedtek, mert az 5-7-5 szótagszám nem felel meg a japán, eredeti szövegeknek... De, végül is a szakma ezt fogadja el eredetinek!) Szívesen írok - egyedül is - olyan "műveket", amelyekben a különféle stílusosokat vegyítem... Az olvasóm ezek olvasásával közelebb kerül a mondanivalóm megértéséhez... (Visszaigazolásokból tudom...) Már több poéta társam van, akivel együtt is írunk, közös műveket. Sőt, már szerzőtársaimmal együtt írunk, nem csak kétszerzős, de háromszerzős műveket is, ahol mindenki más stílust használ. Anyagi helyzetem soha nem engedte, hogy önálló kötetet jelentessek meg, de több (öt) irodalmi portálon is publikálok. Az alábbi antológiákban szerepelek:
1. Illúzió 2010
2. Átszellemülés 2011
3. Megbúvó csillagok 3. 2011
4. Ritmikus sorgimnasztika - POET 2015
5. A NAPKORONG LAKÓI - Napkorong Irodalmi Klub 2015
6. DÉLIBÁB ANTOLÓGIA - Cserhát Művész Kör 2016
7. Szimfónia ANTOLÓGIA - Magyarerő 2016
8. Mint fénylő nap - Napkorong Irodalmi Klub 2016
9. Szeretet üzenete - Magyarerő Antológia 2017/1.

Tősgyökeres vecsési lakos vagyok és itt is élek, már - szegény - nyugdíjasként. Az idén 70 leszek, ha megérem! A foglalkozásomat tekintve eredendően bűnügyi nyomozó voltam. 6 évig judóztam, majd 8 évig karatéztam és 1978. 09. 01-jén 71 karatékéval megalapítottam a vecsési Karate Szakosztályt. 6 évig én voltam az edző. Azóta is van Vecsésen karate sport. Négy unokám van.
A nyugdíjas le van írva és olyan, mint avarban a levél... Hiába, már gyermekkoromban is mindig mondták az öregek, hogy "az öregség bajjal jár..." Már csak az a dolgom, hogy még egy kicsit húzzam... De még írok Nektek, hátha van, aki várja?!

Posted by
Posted in

Elég lehet

Könnyű megbántani a másikat – hétköznapi pszichológia Elég lehet egy nem őszinte félmosoly, meg kis ideges mozdulat, Ami sugárzó és ez beindítja a negatív gondolatokat… (HIAQ) Nem akart bántani, Csak tudod, unod mosolyát, Várod régi csodát. (10 szavas) Elég lehet egy szokatlan, fura mosoly, mozdulat, Hogy megváltoztassa voltukat. * Elég lehet, egy tán’ jobban lebiggyesztett […]

Posted by
Posted in

A besűrűsödött csöndem…

A besűrűsödött csöndem, magába szigetelten-halkan vinnyog, Körben zajokat magába szívja, azoktól meg hangosan pityog… A besűrűsödött csöndem, magába szigetelten-halkan vinnyog. Csend van: szerelem, Szemed fényét szeretem, Szívedbe írom csendem, velem. * Az öregségben az ember, már nem is ordibál, tán’ nincsen kivel, Meg nem is idegesíti fölösen magát –mert minek-, semmivel. Öregség burka a már […]

Posted by
Posted in

Orkán

Orkán, te féktelen, vad vihar! Miért bántasz, hagyd abba hamar. Eltépted az esőköpenyemet, Leverted a fákról gyümölcsömet. Zajos vagy, megijesztetted kutyát. Még most is hallom, tehén múgását. Tudom, amit tudok… te elmész innen És életünk, helyes vágányra zizzen. Pennámmal most, kiírlak magamból, itt ne féktelenkedj! Jót nem tudsz? Kérhetlek, itt velem, nekem, ne helytelenkedj? Vecsés, […]

Posted by
Posted in

A csend sorai

Hangulattalan poéta-történet (3 soros-zárttükrös) A tollam, bőszen rója a csend sorait, ahogy fekszik az asztalon. Nem tudom, mi legyen, még nincs elől papír… munka-kész íróasztalon… A tollam, bőszen rója a csend sorait, ahogy fekszik az asztalon. Át kellene már ültetnem a gondolatokat a tollamba, És papírra vetni, egy fölséges, verses mondanivalóba… Meg kellene örvendeztetni a […]

Posted by
Posted in

Egy csésze kávé…

Renga-láncversben – fél haiku láncban. Egy csésze kávé, Reggel első teendő. Feldobja napom! Uzsi sütemény, Mellé, gőzölgő kávé! Finom élvezet. Egy csésze kávé, Sok-sok rosszra ellenszer. Javult közérzet! Uzsi sütemény, Lekváros a kedvencem. Kávé gőzölög. Egy csésze kávé, Segít, ha fáj a fejed! Fájdalom szűnik… Uzsi sütemény, Szürcsölve isszuk kávét. Elbeszélgetünk. Egy csésze kávé, Nyáron […]

Posted by
Posted in

Flört a démonokkal

(bokorrímes) Óh, te élet, mond meg, van még valamilyen terved velem? Mint kishajót a Balaton vize, hullámoztatsz engem… Nem tudom mondtam-e már, eluralkodott az elegem… * (sedoka) Víz ringat hajót, Mint anya kisgyermekét. Szirén éneke néma. Elnémult szirén Hajót ringatóztat most – Gyermek benne kicsi még. * (10 szavas) Az élet csak ringat hiú reményekkel, […]

Posted by
Posted in

Lassan körülölel a fagyos szél…

Ez már a végső találka? Reggel, egy teljesen másik napra ébredtem, Még nem tudom, a reményem is itt van velem? Reggel, egy teljesen másik napra ébredtem. Ez másmilyen volt mint a többi reggel… Szívemben Ámor nyílheggyel… * Virrad már a holnap, Kimarad a reggel, Bámulod a holdat Becsukott szemekkel. * Érzem, a tegnapi vágyaim nem […]

Posted by
Posted in

Ó! A szélkakas…

Ó! A szélkakas, Folyvást szolgálatban van. Pihenni sem tud. Ifjonc, pörög szüntelen, Le nem áll, türelmetlen. * Ó! A szélkakas, A kémény legfőbb őre. Füstirányító. Kéményen szél karolja Ő a füstöt sodorja. * Ó! A szélkakas, Gólyákat elüldözi, Harcos kéményőr. Hű őre a kéménynek, Gólyák nem fészkelhetnek. * Ó! A szélkakas, Nélkülözhetetlen ő. Szélerőt befog. […]

Posted by
Posted in

Múltnak fénye… 1.

Pókháló-fátyolba szövi lelkemet az időm… Tűröm, mert gondoltam, talán van még elég időm, A nagy kérdés fenn áll, és az, az, hogy a múltról, hogy érzek, Lehet fénytelen, kifakult, de… halovány emlékképek? Elgondolkoztam és ennek szárnyán repül a képzeletem, Előbányászom magamból az összes régi emlékképem… Gondoltam, sok még az én időm, ha én úgy akarom… […]

Posted by
Posted in

Nem gyűrt a lepedőm!

A magány egyedül, még a lepedőt sem gyűri össze, És csak csendesen ül az ágy szélén, szinte lekötözve… Elűzni magányod, Gyűretlen lepedőd gyűrni… Régen várt óhajom. * A gyűrtelen lepedő meg jól tudjuk semmire nem jó, Aztán meg az ágy szélén ülő magány, rossz tanácsadó! Magányod örökre életedből kizárom, világgá űzöm! Veled akarom…! Szép, simára […]