About Me

Kustra Ferenc József az Irodalmi Rádió szerzője.

Írni 1997-ben kezdtem egy élmény hatására. Eddig valamivel több mint 2400 verses művem van, ebből még kb. 950 vers kéziratban. Eddig írtam haikut, cca. 3400 darabot eredeti, Basó féle stílusban, és cca. 400 db-ot európai stílusban. Naponta írok. Lelki kényszerem van rá. Szoktam írni: verset, aforizmát és novellákat. Haikut, zárt-, nyitott-, és fél haikuláncokat, társakkal Renga láncverset, és Tankát is, sőt megalkottam a HIAQ-t és TANQ-t, mivel álláspontom és a kísérletezéseim-kutatásaim szerint, ezek jobban megfelelnek a magyar nyelv sajátosságainak. (Szótagszám: 6-8-6+8-8). Megalkottam a fordítottját a HIAQ-nak HIAfo néven (6-6-8). Már írok 10 szavasokat és oximoronokat, apevákat és tükör apevákat is, sedoka-t és 3 soros-zárttükrős-t, amit szintén én alkottam meg. Ez "magyar vers", de az eszmeisége olyan, mint a sedoka-é. (A szakirodalomban is utalnak rá, hogy a japán nyelvből történt eredeti lefordítások során a fordítók tévedtek, mert az 5-7-5 szótagszám nem felel meg a japán, eredeti szövegeknek... De, végül is a szakma ezt fogadja el eredetinek!) Szívesen írok - egyedül is - olyan "műveket", amelyekben a különféle stílusosokat vegyítem... Az olvasóm ezek olvasásával közelebb kerül a mondanivalóm megértéséhez... (Visszaigazolásokból tudom...) Már több poéta társam van, akivel együtt is írunk, közös műveket. Sőt, már szerzőtársaimmal együtt írunk, nem csak kétszerzős, de háromszerzős műveket is, ahol mindenki más stílust használ. Anyagi helyzetem soha nem engedte, hogy önálló kötetet jelentessek meg, de több (öt) irodalmi portálon is publikálok. Az alábbi antológiákban szerepelek:
1. Illúzió 2010
2. Átszellemülés 2011
3. Megbúvó csillagok 3. 2011
4. Ritmikus sorgimnasztika - POET 2015
5. A NAPKORONG LAKÓI - Napkorong Irodalmi Klub 2015
6. DÉLIBÁB ANTOLÓGIA - Cserhát Művész Kör 2016
7. Szimfónia ANTOLÓGIA - Magyarerő 2016
8. Mint fénylő nap - Napkorong Irodalmi Klub 2016
9. Szeretet üzenete - Magyarerő Antológia 2017/1.

Tősgyökeres vecsési lakos vagyok és itt is élek, már - szegény - nyugdíjasként. Az idén 70 leszek, ha megérem! A foglalkozásomat tekintve eredendően bűnügyi nyomozó voltam. 6 évig judóztam, majd 8 évig karatéztam és 1978. 09. 01-jén 71 karatékéval megalapítottam a vecsési Karate Szakosztályt. 6 évig én voltam az edző. Azóta is van Vecsésen karate sport. Négy unokám van.
A nyugdíjas le van írva és olyan, mint avarban a levél... Hiába, már gyermekkoromban is mindig mondták az öregek, hogy "az öregség bajjal jár..." Már csak az a dolgom, hogy még egy kicsit húzzam... De még írok Nektek, hátha van, aki várja?!

Posted by
Posted in

Lélekből… darabok!

Variációk egy témában, fordított apeva és apeva párban, valamint haiku és 10 szavas… Oly’ nagy bátorság, Szívnek hinni! Szeretet Jó és Kell. Kell, Biz’ a Szeretet! Nagy erőt ad, Lelket olajoz. * Temető ásít, Lidérceket Megunta! Álom, Fáj… Ha, Álom Lidérces… Temető meg Szájtátva ásít! * Ha társ a remény, Nem egyedül Utazol Élten Át! […]

Posted by
Posted in

Éledő természet

Már itt a tavasz… eredeti Basó féle stílusban írta a szerzőpáros. Szél simogatja Lágyan, mi elé kerül. Rügyet szellőztet. Szél játszik az ágakkal Nap elvonul fáradtan. * Árad a patak, Jéghegyek már olvadnak. Föld felújítás. A hegyet köd takarja… Ne lássák, azt akarja. * Bokron, friss levél, Ágak közt, szél danolász. Fű sarjadása. Égen egy […]

Posted by
Posted in

Foszlós bélű kalács!

3 szerzős meditáció az életről… Az élet olyan, mint egy foszlós bélű kalács, Ezzel nem megyünk messzire, de ha, nincsen más? Kalács illatozik, Nagymama épp most sütötte. Szeretettel teli. Koldus fázik ablak alatt, Maradt morzsa, néhány falat? Lehet fényűző életed, Ha a szeretetet nem ismered, Tönkremegy életed. Lehet életed kényelem, Ha szíved szeretni képtelen, Életed […]

Posted by
Posted in

A nyár, már itt kóricál…

A nyárelőről TANQ csokorban írt a szerzőpáros. A bárányfelhőcskék Habosak, mint egy szép hullám. Ó, napfénysugarak! Selymes füvek fürge ujja, Itt a nyár, ő itt van, újra. * Szivárvány derűje Borítja messzi láthatárt. Szép a szín-kavalkád. Szoknyában jár a képzelet, Horizont lelkét kémleled. * Hajnaltájt, a csendet, Macska léptei zavarják. Köröm tán’ nyikorog. Aranyporban él […]

Posted by
Posted in

Magával sodró a tavasz illata…

A tavaszról, a szerelemről TANQ csokorban írt a szerzőpáros. Ágyamban dúlás volt! Hold, erősíti szenvedélyt! Reggel, tavasz virrad! Álom volt, de most már való! Tavasz hozta, vérforraló… * Itt hagytad illatod, Mélyen szippantok belőle. Búcsúhajnal volt ez? Elszállt meghitt pillanatok, Mint a tavaszi illatok. * Hited, ne hagyjon el, Lepedőt mosom, visszavár. Némán koncentrálok! Örök […]

Posted by
Posted in

A karácsony pillanata…

A karácsony, vörös-esti alkonyán Csillámos hó van kint, a ház udvarán, Amiben benne ül egy hóember, vártán És ócska kutya lábos van a kobakján. Kinn igen-nagyon fúj a szél, Fáról hull maradék levél. Mi emberek, tán’ már születéskor meghalunk? Vagy majd, öregen megtudjuk, hogy mi kik voltunk? Azt nem tudhatjuk, hogy egyszer, mi vár ránk […]

Posted by
Posted in

A mesterpilóta

II. Világháborúban, a keleti fronton… Asa Vaughan Los Angelesben született és huszonhét éves volt. Pilóta iskolát végzett és társai között, messze a legjobb volt. Német fogságba esett, három hónapig internáló táborban volt. Német, a George Washington Légióba gyűjtött embereket, Felajánlották neki, beáll, vagy táborban tölt el egy életet. Asa gondolkozott és bölcsen kiszűrte az egyik, […]

Posted by
Posted in

KG 200 (B-17 repülőerőd, amerikai nehézbombázó)

Versben, európai stílusú haikuban és 10 szavasokban. Hatalmas, mesésen impozáns repülőgép volt, A tengervíz, már csak ötszáz méterre csillogott… Kabin plexiüvege is összeroncsolódott. Az üveg repedései, tátongó nyílásainak És szabálytalanul törött kusza-ábrás hálóinak Összessége, jelentős akadálya volt kilátásnak. A gép a végét járva egyenletesen, lassan süllyedt, A belső két motor… egyik leszakad, másik hallgatott. A […]

Posted by
Posted in

Vadászpilóták… 7/7.

A Nagy Háborúban Thélis kapitány temetésén, mind ott voltak, körülvették a sírt, És a kemény lég-harcosoknak a szeme kivétel nélkül… kisírt. Amikor a szertartásnak vége volt, a repülőtérre mentek, Mert Herbillon zászlós és Maury hadnagy felderítő páros lettek… Jeges tűk nagyon szurkálták a zászlós félig fagyott ujjait. Bár próbálta összedörzsölni, csak, hogy csökkentse fájdalmait. Ellenséges […]

Posted by
Posted in

Vadászpilóták… 6/7.

A Nagy háborúban Rövid, néhány nap alatt, csak úgy, az osztag a felére fogyott… Utána hirtelen, ez a tendencia, elhalt, lehorgonyzott. Thélis volt az, aki a fáradt emberekben tartotta a lelket, És a sokk ellenére beléjük töltött egy kis „lázas” jókedvet. Egy reggel a Meaux mellett egy pilóta bizonytalan keze Vezette gép vágódott az út […]