About Me

potyokatalin

Potyó Katalin Borbála az Irodalmi Rádió szerzője.

2008 márciusában kezdtem írni.
Az egyetem első évében.
Első múzsám ki más lett volna, mint egy elérhetetlen, vagy annak hitt férfi.
Azóta múzsák jöttek, mentek.
Az egyetem véget ért.
Az írás folytatódott.
Olykor melankóliával, olykor boldogsággal fűszerezve.

 

Posted by
Posted in

2013.12.09

Jó volna, ha dohány füstje elillanna, Lenne kristály tüdőnek Sejtes alaplégzés hangja. Jó volna, ha néma küzdelem Nem lenne Sziszifusz a nevem. Jó volna, ha görgetni nem csak önnön bajunk, Lenne feladat más válláról is levenni sóhajunk. Jó volna, ha elhallgatni Nem lenne alkalom, Hogy volt egyszer egy képzelt holnapom

Posted by
Posted in

2016.12.28

Ha csak könny volna, Sóval jéghegyeket oldana; Globális felmelegedés. A könny, Könnyebb. Ordítva Fáj A száj. A lélek Kopár szirtjén Egy kicsi, Üres ház Áll

Posted by
Posted in

Levél Neked, oda

Azt mondták, nem sírhatok, tudod, mert én, vagyis mi nem sírhatunk sosem. Erősnek kell lenni. Ez a szentencia. Hiszen nem is ismertelek. Illetve Téged tulajdonképpen alig. Csak az a fránya múlt, egy legkedvesebb emlék még az óvodábòl, Ő volt a láthatatlan kapocs. Fél éve, talàn kicsit több, a véletlen “gurított” Hozzád, ha fogalmazhatok így. Mi […]

Posted by
Posted in

Dies irae

  Sejthetjük- e előre, Mikor bont szirmot Testünk nevelte,  Elrendelt Halálunk Rózsafája? Kortyolhatunk-e Édesanyánk Nekünk dédelgetett langyos Életvizéből, Vagy étlen, szomjan, Könnyek között repülünk az Égbe Angyalos koporsónkban? Lehullunk-e, Mint érett gyümölcs a fáról, Rothadón, foszló testtel, Értelmünk híján, Vagy zölden, ifjan, Fekete földrögöket rúgunk hetykén a Sírverembe? S táncolunk önként bele, Vagy a ránk […]

Posted by
Posted in

2018.05.21

Fehéren, Némán, Szelíden: Megállok Melletted. Nézek a végtelenbe, Fátyolos szemedbe. Veled sírok, Nevetek. Lelkem terhes. Mondd: Milyen a terhes lélek? A születendő lélek? Szülhet? Születhet? Elvetél? Remél? Válaszolsz? Nem. Te sem. A többiek sem. Sóhajtok: Elmentél. Könnyebb lettem? Vagy Nőttél terhem?

Posted by
Posted in

2017.05.24

Vallanék Töredelmesen egy szóban: elég! Jönnek! Akarnak! Téged! Védelmet! Élelmet testnek, léleknek. Minek? A mának, Mamának, papának. Holnapnak. Holdnak, Napnak. Ah dehogy! Nem is akarnak Téged. Tudatlanul, Tudat alatt, Csak remélnek. Fogatlanul, Fogalom híja. Pedig Volt, Van, És lesz! Dögvész, Ravatal, Hiéna.