About Me

Burik Mária Rozália (szerzői név: Rosamaria B.)

Magyar jogász költő. Budapesttől nem messze, a Dunakanyarban, Zebegényben született. Szülei még paraszti sorból származnak, akik már állami alkalmazottként nevelték fel gyermeküket. Általános iskolába Verőcén, gimnáziumba Vácott járt. Tanulmányai során meghatározóak voltak számára az irodalom és a történelemórák, melynek következményeként előbb a nemzetközi újságírás, mint pálya kezdte érdekelni, majd egy hirtelen fordulat eredményeként a jogi pályát választotta.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi Karán végezte tanulmányait 1985 és 1990 között. 1990-ben államvizsgázott cum laude. Diplomamunkáját kriminológiából írta. Szakmai pályafutását ügyészségen kezdte. 1992-ben szakvizsgát tett, majd a közigazgatásban folytatta pályáját, az akkor megalakult kormánymegbízotti hivatalnál, a mai kormányhivatalok jogelődénél, majd Budapestre került, központi közigazgatási szervhez. Életét mindig meghatározta a jogászi szakmája iránti elkötelezettsége, felelősségtudata.

Első verseit még egyetemi évei alatt írta, mintegy szárnypróbálgatásképpen. Negyvenes éveiben folytatta az írást az emberi élet legfontosabb jelenségeinek főképpen versben történő megjelenítésével. A líra, mondhatni talán, természetes közege. Talán ez abból is következik, hogy meghatározó életében a zene. A líra számára – hasonlóképpen, mint a zene a zenét kedvelő és művelő ember számára – a ritmus, dallam és harmónia egysége. Ahogyan a Poézis című versében megfogalmazta:
„Szívből jön a szó.
szülője a gondolat,
lelke az ihlet.”  

Versei az életről, az emberi lét legfontosabb eseményeiről, születésről, szerelemről, az emberi érzésekről, kapcsolatokról, örömről, bánatról, szenvedésről, a magányról és a reményről szólnak. Sokszor használ szimbólumokat valamely jelenség leírására. Verseit gyakran zárja valamilyen frappáns fordulattal. Versei közt előfordulnak hagyományos formájú versek, de ír haikut és esetenként időmértékes formájú verseket is.  Kedveli a szabad versformát. 2017-ben jelent meg első verseskötete, ’Szabadság, szerelem, hit’ címmel. Több antológiában jelentek meg versei: a Litera-Túra Művészeti Magazin kiadásában ’Angyalhaj’ címmel, az Irodalmi Rádió szerkesztésében ’Kerekerdő’ címmel, a ’Szerelmemnek Bálint napra’ címmel, valamint a ’Zsongó tündöklés’ címmel kiadott antológiában.  Egy verse szerepelt a XXI. Aquincumi költőversenyre beküldött versenyművekből válogatott kiadványban.

Prózai munkái többnyire novellák, illetve Örkény egyperceseihez hasonló, kissé filozofikus eszmefuttatások. Örömmel ír gyermekeknek szóló verseket, valamint meséket is, amelyeket felnőttek számára is ajánl.  

Posted by
Posted in

Rigolettó

  Rigoletto     Színész vagy, kinek játszani kell. Szerepet. Pojáca légy, nevetnivaló?  Gúnyos vagy meghunyászkodó fenegyerek? Hatalmasok előtt megfelelni, vigyázni minden percben, hogy rosszat ne mondj, tudva, hogy bármikor beléd rúghatnak, s mondhatják: Takarodj innen, bolond!   Néha együtt mulatsz velük, várják, hogy kacagtasd őket, máskor  el kell  bűvölnöd az ünneplő népet s a […]

Posted by
Posted in

Álom és valóság

  Álom és valóság   Nagy a világ. Mit gondolsz, gyermek, miből áll? Csodákból, vágyakból építesz palotát, míg szemed anyád szeme tükrén keresztül egy másik világba lát.   Borzalmas boszorkányok, szárnyukat suhintó angyalok, kópé ördögöcskék, bolondos suhancok, erőskezű vagy éppen balga királyok, kik hintik az igét és a  malasztot.   Törpe hadvezérek, kik lovukon hatalmasnak […]

Posted by
Posted in

A zongora

  A zongora   Billents! Billents! Billents már! Sürget a zongoratanár! S ha ujjaddal nem voltál elég gyors, a vonalzó hirtelen lecsapott.   Játszottál Mozartot, Bach-ot, a tanár úr egyre csak oktatott, kicsi ujjaknak nehéz az elefántcsont, a Szamárindulót könnyebb játszanod.   Zongorád pianino, nem szirénázik, mint a rendőrautó, made in Dresden, ezerkilencszázegyben, s az […]

Posted by
Posted in

Csak azt az egyet

  Csak azt az egyet   Csak azt az egyet szeretném, azt a gúnyosat, azt a  bántót, azt az istenkáromló kegyetlen, szókimondást tagadó szádat csókolni szeretném, csókolni szeretném   Csak azt az egyet szeretném, azt a hamisat, azt a szemembe nem nézőt, azt a zöldesen barna pettyeset, azt a  tekintetemet kerülő szemedet csókolni szeretném, csókolni […]

Posted by
Posted in

Sírvers

  Sírvers   Életem megéltem, felszínét  szemfényvesztők bearanyozták, látásom elhomályosítni  próbálták, s szememet lefogták. RMB – 2017

Posted by
Posted in

A kordé (Déryné szekerén)

    A kordé (Déryné szekerén) Hé, kocsis! Színészek! Várjatok! Mellétek én is elférek! Messzire mennék, fáradt testem, lelkem, jobb, ha felvesztek,  mintha magatok mentek. A kordé még engem is elhúz, hisz nincs már rajtam se bőr, se hús, alig nyomok fél mázsát, s tarisznyámban is csak fél kenyér, minek kifizettem a péknél az árát. […]

Posted by
Posted in

Csak egy kicsit szeretném

Csak egy kicsit szeretném   Csak egy kicsit szeretnék nálad megpihenni, karodon fejemet álomra hajtani. Egy kicsit szeretném.   Csak egy kicsit szeretném szemed megcsókolni, lehunyt pilláidat arcomhoz vonni, Egy kicsit szeretném.   Csak egy kicsit szeretném bőröd simítani, ujjaimmal kezed érinteni, Egy kicsit szeretném.   Csak egy kicsit szeretnék a szemedbe nézni, rebegő szádat […]

Posted by
Posted in

Leéneklem Neked a Holdat

Leéneklem Neked a Holdat   Leéneklem Neked a Holdat, mert csak azt, csak azt akarod, himbálózik fenn az égen, egy imbolygó csónakon. Nincs benne a csónakos, csak az a szép, nagy fényes, kerek sajt, nyávogni lenne kedvem,  mielőtt az éjszaka árnya betakar.   Lehozom  Neked a Napot, mert csak azt, csak azt akarod, ott csücsül […]

Posted by
Posted in

Élet

Élet (Naivitás)   Néhány pillanat. Igaz hittel hitted el a múló varázst.   2017.

Posted by
Posted in

Gondolat

Gondolat   Gondolat, mi elszaladt egy pillanat alatt.   S jött helyébe egy másik mit nehéz volt kivárni, de megfogtad, s leírtad e virtuális papírra.   Kegyelem, mi megszállt e helyen, s a poéta, kinek tollán megszáradt a tinta,   leírta sorait, mit lelkének elsírt, s nem bánja mára, hogy gondolatait megosztotta mással.   Ha […]