About Me

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője.

rozsaivan-nagy"Pécsett születtem 1959. május 27-én, az ikrek jegyében. Általános iskolában matematika tagozatos voltam, a Nagy Lajos Gimnáziumban viszont kémia tagozaton érettségiztem 1977-ben. Utána merész huszárvágással Pestre, a Közgázra jelentkeztem. Itt 1984-ben végeztem, külgazdaság szakon. Ezután az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be 1986-ban. Még egyetemista koromban kezdtem el írni a Közgáz lapjába, a Közgazdászba, ahol újságíróként dolgoztam 1991-ig. Közben persze más lapoknak is írtam: megjelentem az ef-Lapokban, az Interpress Magazinban, a Magyar Ifjúságban, a Műszaki Életben. Fordítottam németből a Harlequin Kiadónak két szerelmes regényt. Aztán egyéni vállalkozó lettem, és sokáig az íróasztalfióknak írtam: prózát, esszéket, aforizmákat, majd a gimnáziumi zsengék után 1995 óta újra verseket is. Ezekből már vagy kétezernél tartok: már amennyi megmaradt belőlük, sok írásomat ugyanis elégettem. Kilószámra… 2001-ben határoztam úgy, hogy mégis meg akarom jelentetni írásaimat, az után, hogy Kárpátalján jártunk. Felelősséget kezdtem el érezni irántuk; igaz, az is egyfajta felelősség volt, hogy nem akartam hosszú életet sokuknak. Úgy éreztem, az őszinte szó is hazugnak hat egy hazug világban, ahol minden érték kifordul magából, és önző célokra használódik fel. Kárpátalján, különösen a messzi, Tisza-parti Rahón, meghatott az, hogy itt még mindig vállalják az itteni magyarok magyarságukat, miért ne tenném hát én is ezt szülőföldemen? Visszatértem hát a sajtó világába: egy évtizedes, önkéntes száműzetésem után. Azóta megjelentem már rendszeresen cikkeimmel, prózai írásaimmal, verseimmel és német nyelvi fordításaimmal a Richard Wagner Társaság – melynek nejemmel, Zitával együtt tagja vagyok - kiadványaiban és lapjában, a Hírmondóban, a Betyárvilágban, a Kapuban, a Magyar Világban. De előfordultam már az elmúlt években többek között a Havi Magyar Fórumban, a Nemzetőrben, a Galaktikában, a Lyukasórában, a Tárogatóban, vagy újdonsült városunk, Budakalász lapjában, a Kalász újságban is. Több kiadó (NO-KO SAT, Boldog Jövőnkért Alapítvány, NDP Kiadó, Budakalászi Német Nemzetiségi Egyesület, Accordia) antológiájában is helyet kaptam, az Accordiánál például már ötször is. Az elmúlt években többször is sikeresen szerepeltem – többször bekerültem a kiemelt, vagyis könyvvel vagy oklevéllel elismert, 8-10 vers közé, több száz pályázat közül – a Poéta Hargitai-Haitsch Gyula Költészeti Alapítvány éves, Hargitai-díjért kiírt verspályázatán. 2008-ban Bronz oklevelet nyertem az Alföld Művészeti Egyesület és a Raszter Könyvkiadó által meghirdetett „Bordalok” országos költői versenyén, s egy versem meg is jelent a pályázaton legjobbnak ítélt versekből összeválogatott könyvben. És hát szerepelek a miskolci Irodalmi Rádió négy kötetében és két hangoskönyvében is. Az Irodalmi Rádió pályázatain különben nagyon sokszor szerepeltem sikeresen. 2011-ben eddig három kiadó (Garbo, Irka, Napkút) különböző pályázatán kerültem a megjelenő nyertesek közé. Önálló kötetem, szponzorok hiányában, még nincsen, a sok versem és prózám mellett van viszont ráadásul egy kész, ám még kiadatlan, kisregényem is. Egy ideje nem égetek el hát semmit; igaz, ez nehezebben is menne, ugyanis budakalászi otthonunkban már nem vaskályhával, hanem gázzal fűtünk…"

Művei előző weboldalunkon: http://www.irodalmiradio.hu/muvek/category/rozsaivan/

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Szomália

Rózsa Iván: Szomália Milyen szép, dallamos név: Szomália… Van hosszú tengerpartja, még sincs ott turista. Nem megy oda senki ember józan fia: Mert elrabolhat, megölhet a helyi politika. Budakalász, 2017. március 5.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Pancho Aréna

Rózsa Iván: Pancho Aréna Csak egy kerti törpe hiányzik a tetejére: Hisz elég mélynövésű a megrendelője… Giccsparádé ez bizony a javából: A lényeg, hogy innen kisvasút zakatol… Budakalász, 2017. március 4.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Olimpia ürügyén

Rózsa Iván: Olimpia ürügyén A buzi-szimpatizánsok megfricskázták a diktátort! Most örüljünk vagy bánkódjunk?! Egy ország romjain ülnek lassan halotti tort: Szétfoszlott újra egy régi álmunk… Pécs, 2017. február 26.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Politikusok…

Rózsa Iván: Politikusok… Szétvertétek a baloldalt, Szétvertétek a jobboldalt, Szétvertétek az álmainkat: Szétfoszlattátok az illúzióinkat. Maradt utánatok a kosz, a káosz: Mi az, mit a sors még ránk oszt? Nincs „bal” vagy „jobb”, csak rendes emberek: Kik egy szebb jövőben hisznek, és ezért tesznek! Budakalász, 2017. február 18.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Ütött az óra

Rózsa Iván: Ütött az óra Hányszor hivatkoztak hívatlanul a nevére… Hiába omlott hát Jézus vére? Nem változott a világ semmit az óta: Föld, ketyeg, ütött az utolsó óra… Budakalász, 2017. február 17.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Test-vér

Rózsa Iván: Test-vér Test a testből, Vér a vérből, Földből és égből: Istentől… Budakalász, 2017. február 16.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Riadt rend

Rózsa Iván: Riadt rend Két vihar közt riadt csend… Emberi, és nem isteni rend… Érdekek irányítják a világot… Hogy kié? Jobb, ha nem tudod… Budakalász, 2017. február 10.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Ki kit ráz át?

Rózsa Iván: Ki kit ráz át? Hülyítesz engem, hülyítelek téged! Ez a játék jellemzi az emberiséget? Szívunk és/vagy szívatunk, ez a sorsunk? Becsapnak, becsapunk és becsapódunk… Budakalász, 2017. február 8.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Ölni és ölni hagyni!

Rózsa Iván: Ölni és ölni hagyni! Egyszer talán meteorok csapódnak a Földbe… Egyszer talán az egésznek vége… Egyszer talán felrobban ez a bolygó… És akkor Isten nem lesz már oly mosolygó… Megérdemeljük mi, emberek a sorsunkat? Nem tanultunk semmiből, mi minket igazgat? Nem változott a lényeg évezredek óta? Ölni és ölni hagyni! – ez az […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Becsapódnak…

Rózsa Iván: Becsapódnak… Becsapódnak, kik álomvilágban élnek… Becsapódnak, kik hamis szerekkel élnek… Becsapódnak, kiket hamis próféták vezetnek… Becsapódnak, kik álnok gazembert szeretnek… Rájönnek, hogy az egész csupán illúzió volt… Rájönnek, hogy valóság és ábránd külön utakon kóborolt… Rájönnek erre; de lehet, hogy már késő… Rájöttek, de sírjukon már dolgozik is a véső… Budakalász, 2017. február […]