About Me

Szabó Edit az Irodalmi Rádió szerzője.

Szabó Béláné, Szabó Edit két gyermekes özvegyasszony vagyok. Bőcsön élek 38 éve. Közgazdasági végzettségem van. Életem során nagyon sok emberrel kerültem kapcsolatba, többször töltöttem be vezetői pozíciókat. A legfontosabb számomra mégis a bőcsi Általános Iskolában titkárként eltöltött 15 évem. Megismertem a gyerekeket, találkoztam a szülőkkel, munka- és bérügyi elszámolásokat végeztem, költségvetési elszámolásokat készítettem intézményi szinten. "Tanárnéni"-ként matematika és magyar órákat tartottam alsó tagozatban, míg felsőben a környezetismeret helyettesítése hárult rám. A hirtelen kapott tanítási órákat pontosan és lelkiismeretesen tartottam meg. Erre büszke vagyok a mai napig, hiszen nem túl régen elém állt egy 30-as fiatalember, aki megkérdezte tőlem, emlékszem-e rá, mivel tanítottam őket! Az iskolában kezdtem igazából az írásnak. Először pályázatokra írtam prózát, helyi tudósításokat a megyei napilapnak, múzeumi kiírásokra pályáztam. Gyermekeim elköltözése után találtam meg a "VERS"-et, igaz, internetes segítséggel. A Poet.hu gyűjteményébe küldtem, ahol elfogadták. Majd több irodalom és vers szerető közösségnek lettem tagja, ahol pályázatokra írtam. Sok versíró és költő lett ismerősöm, eredményeket értem el. Többször írtam első, második illetve harmadik helyezést elért verset. Önálló kötetem 2016-ban jelent meg az Irodalmi Rádió szerkesztésében és kiadásában Folyóparti álom címmel. Mivel egyedül élek, egyre többet olvasok, hiszen gyerekkoromban is a kedvenc időtöltésem jelentette. Mindig törekedtem a magyar nyelv és irodalom népszerűsítésére, a nyelv helyes használatára és a továbbadására. Több versem képíráson alapult, melynek alanya festőművészek alkotása. Sok köszönetet kaptam tőlük a számukra nagyon tetsző verseimért. A versírás számomra kikapcsolódás, elfeledkezem a világ gondjairól, a megfelelő kifejezés módok megtalálása közben. Örülök, ha több száz ember reagálását olvashatom az általam leírtakról. Realista embernek tartom magam és örülök, ha örömöt tudok szerezni embertársaimnak. Továbbra is írni akarom verseimet!

Posted by
Posted in

Talán igen… ?

Edit Szabó : Talán igen .. ? nem gondoltam soha mit is veszíthetek, fejem ezernyi gondokkal mindig tele, pirultam néha a fekete ruhámban, mikor csábító tekintetüket láttam, lehajtott fejem a múlt ködébe nézett, társtalanság lészen életem regénye? Bőcs,2017.03.19

Posted by
Posted in

Dalolj madár

Edit Szabó : Dalolj madár Magasan a levegőben, almafának tetejében, bimbódzanak virágszirmok, sárgarigó reá szállott. Sárgarigó fa tetején, dalold azt hogy szeretek én, dalolj soká, szívéig ér vele vagyok csak boldog én. Szóljon dalod messze tájra, szóljon hogy a világ hallja, párt keresel te magadnak, dalod hallik a magasban. Hirdessed a tavasz oly szép, mindenkihez […]

Posted by
Posted in

Igaz mese egy vándorról

Edit Szabó : Igaz mese egy vándorról Nagyon régi esemény, amiről most mesélek én.Volt egyszer egy legény, sok csatát megharcolt, de immár bújdokolni kényszerült. Egyedül maradt útja során. Múltak a napok, napokból lettek hetek, egyre lassabban lépkedett. Messzi tájról vándorolt,azt sem tudta , merre járhat. Magas fák közt haladt, élelme egyre apadt, vizet is már […]

Posted by
Posted in

Bölcső dala

Edit Szabó : Bölcső dala Ring a bölcső jól esőn, benne apró csecsemő, ringatódzik piciny teste, világát is elfeledte. Ősidőknek az ágyában, a faragott nyoszolyában kicsi teste megnyugodhat, csendességben szunyókálhat. Édesanya szeme rajta, lábaival is ringatja, álma legyen békességben, ring a bölcső csendességben. Édesanya dúdolgatott, míg gyermeke aludhatott, anya hangja megnyugtató altatódal, vígasztaló. Nem kellett […]

Posted by
Posted in

Tiéd örökké

Edit Szabó : Tiéd örökké / Haiku csokor / Kicsi leánykák fiú barátaikat mindig imádják. Felnő kisleány, piros rózsa bimbója virul orcáján. Ring a szoknyája kacérkodva perdülvén lenéz reája. Piros rózsaszál, kezeibe adhatod, vígan muzsikál. Szerelem tüze, csókos ajkak varázsa ég a szemébe. Fiú és leány összekötve életük, együtt lészen pár. Szeressed a Nőt, létetekben […]

Posted by
Posted in

Magyar kender

Edit Szabó : Magyar kender Föld mélyéből kibújva mag buján zöldell, magasba tart, kicsinyke zöld bokor felnő, pici szára magasra tör. Csalánfélék nemzettsége, honfoglalás előtt ismert, nyersanyaga a vászonnak, rostjából kötelet fonnak. Hosszú kemény a mesterség, magas szárból legyen termék, késő ősszel mind kivágják, kévébe kötve szárítják. Száraz kender vízbe kerül, majd áztató lébe merül, […]

Posted by
Posted in

Magányban

Edit Szabó : Magányban Elegáns sötét ruhában férfi ül a park árnyában, megpihen a liget padján, ismeretlen gond ül vállán. Oly idegen helyen járkált, sötét ruhája válasz tán, szükség vitte sarki boltba, nincs már aki vásárolna. Cigaretta a kezében, a park fái idenéznek, fejét mélyen lehajtotta, virág illat sem ér oda. Számlát nézi tekintete, sosem […]

Posted by
Posted in

Magyarhonba vándorúltak

Edit Szabó : Magyarhonba vándorútak Idegenyek gyüttek a falunkba, garral vonútak, hajszás húzta cudar szekerük. Alítnám, tán sáfár gyűtötte a csikasz embörököt,olan csihés, korheny kinézetük vót. Ihon vútam íppen, ídes a gádorbú nízte, legott hítt, jövel pulyám ! Vonútak lefeli a kurgánt ehagyván, nízegettík a pandalt, a szérű nem vót elíg jó, a szövétnektűl hamar […]

Posted by
Posted in

Életünk sora

Edit Szabó : Életünk sora Örök körforgásban éljük az életünk, eleinte nem is tudjuk mégis létezünk, megszületik gyermek és felcseperedik, megtanul mindent lehetősége szerint. Féltő szemek szülőknél a védelmezők, élő új nemzedéknek ők a felnövők, tisztes példát úgy látnak maguk előtt, erős gyökérből kapják az életerőt. Példamutatással nevelni emberré, végtelenség hálóját fonhatjuk köré, öregszik nemzedékünk, […]

Posted by
Posted in

Domboldalról

Edit Szabó : Domboldalról Lassan halad lépegetve, körbejár a tekintete, domboldalról a lankára ballag alá a határba. Legényke az utat töri, magát elég nagynak érzi, elől halad, kivel lehet, botot fogja a bal keze. Sétájának van ám célja, patakpartot lent találja, kicsi horgát belevesse, halak kapását figyelje. Miből lesz a “cserebogár”, kicsi legény a nagy […]