About Me

Szabó Edit az Irodalmi Rádió szerzője.

Szabó Béláné, Szabó Edit két gyermekes özvegyasszony vagyok. Bőcsön élek 38 éve. Közgazdasági végzettségem van. Életem során nagyon sok emberrel kerültem kapcsolatba, többször töltöttem be vezetői pozíciókat. A legfontosabb számomra mégis a bőcsi Általános Iskolában titkárként eltöltött 15 évem. Megismertem a gyerekeket, találkoztam a szülőkkel, munka- és bérügyi elszámolásokat végeztem, költségvetési elszámolásokat készítettem intézményi szinten. "Tanárnéni"-ként matematika és magyar órákat tartottam alsó tagozatban, míg felsőben a környezetismeret helyettesítése hárult rám. A hirtelen kapott tanítási órákat pontosan és lelkiismeretesen tartottam meg. Erre büszke vagyok a mai napig, hiszen nem túl régen elém állt egy 30-as fiatalember, aki megkérdezte tőlem, emlékszem-e rá, mivel tanítottam őket! Az iskolában kezdtem igazából az írásnak. Először pályázatokra írtam prózát, helyi tudósításokat a megyei napilapnak, múzeumi kiírásokra pályáztam. Gyermekeim elköltözése után találtam meg a "VERS"-et, igaz, internetes segítséggel. A Poet.hu gyűjteményébe küldtem, ahol elfogadták. Majd több irodalom és vers szerető közösségnek lettem tagja, ahol pályázatokra írtam. Sok versíró és költő lett ismerősöm, eredményeket értem el. Többször írtam első, második illetve harmadik helyezést elért verset. Önálló kötetem 2016-ban jelent meg az Irodalmi Rádió szerkesztésében és kiadásában Folyóparti álom címmel. Mivel egyedül élek, egyre többet olvasok, hiszen gyerekkoromban is a kedvenc időtöltésem jelentette. Mindig törekedtem a magyar nyelv és irodalom népszerűsítésére, a nyelv helyes használatára és a továbbadására. Több versem képíráson alapult, melynek alanya festőművészek alkotása. Sok köszönetet kaptam tőlük a számukra nagyon tetsző verseimért. A versírás számomra kikapcsolódás, elfeledkezem a világ gondjairól, a megfelelő kifejezés módok megtalálása közben. Örülök, ha több száz ember reagálását olvashatom az általam leírtakról. Realista embernek tartom magam és örülök, ha örömöt tudok szerezni embertársaimnak. Továbbra is írni akarom verseimet!

Posted by
Posted in

Májusi szerelem

Edit Szabó : Májusi szerelem Szonett Lila orgonaszál  csak te reád vár Illatát ontja és virágát adja, Csodaszép az álma, te lettél vágya Holdsugaránál a kéklő mennybe jár. Hegedű hangját a lágy szellők fújják, Zengő dallama füledbe suttogja, Szerelmem halljad, a tied hatalma, Szívem epedve már a csókodra vár. Nyújtsd hát a kezed  és  érezd […]

Posted by
Posted in

Édesanyám !

Edit Szabó : Édesanyám ! Édesanyám úgy szeretett engemet, fiai után imádott lány gyermeket, elvesztésük fájdalma végtelen, nékem adta örömét teljesen. Mosolygott kedvesen, mondott szépeket, bömböléssel követeltem ki részemet, kaptam bőséges mennyei mannát, majd folytatta az igazak álmát. Karjai között nyugalmat leltem, mellette aludtam, ölelt a lelke, éreztem szívének lágy dobbanását, végtelen ígéret fellobbanását. Tipegő […]

Posted by
Posted in

Szívünk mélyén Anyánk

Edit Szabó : Szívünk mélyén Anyánk Szonett Muskátli virág a terasz ablakán, Virágzik a szirma, vidám mosolya Kedvence Anyámnak, nyíló orgona Kertjében bontaná lila virágját. Színes kavalkád úgy ontja illatát, Gyönyörködne, minta álomban volna, Karjaiban tartja kedves családja, Mennyország vedd át, az égnek boldogság. Kinn ül kis székén, megpihen a lélek, Örök virágoskert légy üdvössége, […]

Posted by
Posted in

Csak előre

Edit Szabó : Csak előre Megszületik a kisgyermek szeme fénye az embernek, szeretik és dédelgetik, kedvességgel nevelgetik. Kisgyerekből hamar nagy lesz, mindent akar, hatalmat vesz kérő szóval, később daccal, védő jótól akarattal. Szülő dolga védelmezni, a jó felé terelgetni, lehetőség sokszor adott, minden módon elfogadott. Érezze a szeretetet, érezze,hogy nem csak lehet szebbé tenni az […]

Posted by
Posted in

Dalok szárnyán

Edit Szabó : Dalok szárnyán Tengerpart habjai távolból zúgnak, pengetem gitárom, húrjaim szólnak, szerelem dalával ujjong a lelkem, megjátszom énekem, vidáman zengem, tengernek hulláma elviszi dalom, messzire üzenek,boldogság jutalom, ujjaim rajta feledve énekelem, újra magam előtt látom szerelmesem üzenek dalommal a szerelemnek, üzenek galambom, te érted élek, várom a jöttödet partján tengernek, csillámló szemeim csak […]

Posted by
Posted in

Régi május elsejék !

Edit Szabó : Régi május elsejék ! Nem felejtett régi emlék bennem a május elsejék, szerelem és politika, felhők felett leng májusfa. Csoda fényes majálisok, vonultak a kisdobosok, zászlót lengettek a nagyok, zene szólt és dal harsogott. Szabadtéri rendezvényen Csanyik völgyi ünnepségen sült a hurka meg a kolbász, bográcsban főtt a jó gulyás. Munkásember vígan […]

Posted by
Posted in

Szent György napján

Edit Szabó : Szent György napján Áprilisnak legvégén látszik tavasz, megjövén, bőven terem füvet rét, jöhet a legeltetés. Szent György napja érkezett, vessző hajt ki tehenet, gazda keze még oly lágy, tűzön lesz az áthajtás. Pásztor ünnep javából, váltsuk meg a rontástól, füstöljük az istállót, szedjük meg a harmatot. A jószágnak enni kell, a jó […]

Posted by
Posted in

Májusban az asszony-leány

Edit Szabó : Májusban az asszony-leány Asszony-leány diadala szép májusnak virágzása, első napja szerelmesé, kivirágzott ablakoké. Májuskosarat kap a lány, várhat boldogan, hozomány szerelemnek, boldogságnak, előjele új világnak. Május első vasárnapján köszöntjük az édesanyát, minden kicsi és nagy gyerek, ki e világra született. Hálát adni az életért, hálát a felnevelésért, könny csillan meg két szemében, […]

Posted by
Posted in

Virágzó fák alatt

Edit Szabó : Virágzó fák alatt A virágzó fák alatt ballagok, peregnek rám hószirmú csillagok, lenge szellő is vidáman suhan, elringatja oly lágyan a múltam. Tolong a lelkemben derengő napfény, villámló fehérség, morajló mélység, csillámló angyalok szállnak felettem, kitárva a szárnyak, védenek engem. Duruzsol lágyan méhek csapata, életek fogannak a szorgalmukban, termékenységnek hűen szolgálnak, beporzását […]

Posted by
Posted in

Barátomnak levél

Edit Szabó : Barátomnak levél Episztola Kedves Barátom, ím újra megtalálom emléked ízét, mosoly ígéretét, impozáns külsőd nem takarja bensőd, kapum előtt állva, meglepődést várva. Elvitted a szépet, nem ígértél kéket boldogság szigetén, messze vitt emléked, fejemben ragadtál,szívem tán visszavár, lehet hogy az emlék vágyódó szenvedély. Közös útnak vége, volt még reménye lekötött hajaddal, nyitott […]