About Me

Szabó Edit az Irodalmi Rádió szerzője.

Szabó Béláné, Szabó Edit két gyermekes özvegyasszony vagyok. Bőcsön élek 38 éve. Közgazdasági végzettségem van. Életem során nagyon sok emberrel kerültem kapcsolatba, többször töltöttem be vezetői pozíciókat. A legfontosabb számomra mégis a bőcsi Általános Iskolában titkárként eltöltött 15 évem. Megismertem a gyerekeket, találkoztam a szülőkkel, munka- és bérügyi elszámolásokat végeztem, költségvetési elszámolásokat készítettem intézményi szinten. "Tanárnéni"-ként matematika és magyar órákat tartottam alsó tagozatban, míg felsőben a környezetismeret helyettesítése hárult rám. A hirtelen kapott tanítási órákat pontosan és lelkiismeretesen tartottam meg. Erre büszke vagyok a mai napig, hiszen nem túl régen elém állt egy 30-as fiatalember, aki megkérdezte tőlem, emlékszem-e rá, mivel tanítottam őket! Az iskolában kezdtem igazából az írásnak. Először pályázatokra írtam prózát, helyi tudósításokat a megyei napilapnak, múzeumi kiírásokra pályáztam. Gyermekeim elköltözése után találtam meg a "VERS"-et, igaz, internetes segítséggel. A Poet.hu gyűjteményébe küldtem, ahol elfogadták. Majd több irodalom és vers szerető közösségnek lettem tagja, ahol pályázatokra írtam. Sok versíró és költő lett ismerősöm, eredményeket értem el. Többször írtam első, második illetve harmadik helyezést elért verset. Önálló kötetem 2016-ban jelent meg az Irodalmi Rádió szerkesztésében és kiadásában Folyóparti álom címmel. Mivel egyedül élek, egyre többet olvasok, hiszen gyerekkoromban is a kedvenc időtöltésem jelentette. Mindig törekedtem a magyar nyelv és irodalom népszerűsítésére, a nyelv helyes használatára és a továbbadására. Több versem képíráson alapult, melynek alanya festőművészek alkotása. Sok köszönetet kaptam tőlük a számukra nagyon tetsző verseimért. A versírás számomra kikapcsolódás, elfeledkezem a világ gondjairól, a megfelelő kifejezés módok megtalálása közben. Örülök, ha több száz ember reagálását olvashatom az általam leírtakról. Realista embernek tartom magam és örülök, ha örömöt tudok szerezni embertársaimnak. Továbbra is írni akarom verseimet!

Posted by
Posted in

Téli tavaszom

Edit Szabó Téli tavaszom / humorral / Azt mondják, hogy itt van a tél, fehérségét nem érzem én, a mínuszok leragadtak, nincsen bennem semmi harag. A félelem messze szaladt, sok tüzelőm még megmaradt, nem száll dühöm sem az égre, napsugára mind elvitte. Nem ébredek mínuszokra, fejem alatt nincsen párna, takaróm is levetettem, egészségem nem feledtem. […]

Posted by
Posted in

Faluban a tél ereje

Edit Szabó : Faluban a tél ereje Csillogó hó falu szerte, utcákat is betemette, fehérsége messze virít, a szépsége szemet vakít. Tél szépsége van itt végre, mélységében a reménye, örömet ád minden háznak, boldogságot a világnak. Tél tengere megérkezett, hóval lepte a vidéket, kéményekből füst tör elő, életöröm bent lelhető. Haza várja a lakóját, falu […]

Posted by
Posted in

Az öreg muzsikus

Edit Szabó : Az öreg muzsikus Megjárta az élet hosszú útját, deresedő szakáll van az arcán, bejárta a széles nagyvilágot, öreg teste pihenésre vágyott. Hegedűje göcsörtös kezében, megpihenve tartja az ölében, falu szélén játszotta nótáját, apróságok hallgatták játékát. Mosolyában zene szeretete, öröme a végtelenbe vitte, hegedűnek hangja messze szállott, körül vették világból az álmok. Álmaiban […]

Posted by
Posted in

Óda az ÚJ ÉVHEZ

Edit Szabó : Óda az ÚJ ÉVHEZ A gondolatom még a jelenben él, elfelejteni nem lehet ma még, messze repült távoli tájakra, életemben nem jártam arra soha, suhantam vonaton és négy keréken, tovaszaladtak a messzeségek, részese lehettem sok-sok eseménynek, nézett szemem,arcokon visszanéztek. Öröm és mosoly akarlak téged, közösség holnapja véled, kérlek add meg a napokat […]

Posted by
Posted in

Kéményseprőt látok…

Edit Szabó : Kéményseprőt látok … Kéményseprőt látok, szerencsét találok, megfogom a gombomat, elűzi a gondomat. Háztetőre felmászott, seprűjéből ellopok, egy szál marad az enyém, legyen ettől szerencsém. Kormot seper kéményből, rossz szellem vele repül, betegségek, rontás, szellem, nem marad a természetben. Családbarát, jár a szája, derűt maga után hagyva, munkájával életet ment, utána tiszta […]

Posted by
Posted in

Óév búcsúztató

Edit Szabó : Óév búcsúztató Csillámlanak arany fények, mindjárt vége az óévnek, éjfél felé jár az óra, közelít a mutatója. Búcsúzzunk el tőle szépen mulatsággal, víg zenével, vissza nem tér már őkelme, új esztendő lép helyébe. Emlék marad mindenkinek, mit tegnapok jelentettek, következő esztendőben örül ember jövendőnek. Pezsgős üveg hangja éled, előttünk áll az új […]

Posted by
Posted in

Erős voltam,vagyok

Edit Szabó : Erős voltam, vagyok Még idegen a messzesség, ki tudja,a sors mit remél, világi sorsomnak titkait nincs kártyajós, ki felfedi. Akadályokkal telt el életem, mára egy kissé révbe ért, fájdalmas létnek erdejét már a múlt ködébe rejtem én. Kibírtam oly nehézségeket, melyet nem ír le soha a két kezem, fejemben marad örökké, titokként, […]

Posted by
Posted in

Jézus születése

Edit Szabó : JÉZUS SZÜLETÉSE Istállónak a mélyén megszületett a remény, Édesanya karjában tekinthet a világba. Földi asszony gyermeke, küldte Isten a Földre, öröm legyen élete, jövő nagy reménysége. Gyermek anyja vigyáz rá, rettenet még reá vár, védjed féltőn, öleld át óriás a nagyvilág! Felnövekvő nemzedék megérzi az erejét, engedd közel magadhoz, legyen önakaratod ! […]

Posted by
Posted in

Szentestén

Edit Szabó : Szentestén Befedte a hó a tájat, csendes este nagyon várlak, templom tornya égig ér, megnyitja majd szentélyét. Karácsonynak ünnepén harang kondul, reményért, szeretetnek lángja ég, gyertyafénye szépségért. Ünnep fénye ragyogjon, küldetése itt vagyon, Szent embernek születése legyen öröm,meghitt béke. Békesség és öröm várjon, két karoddal ölelj át most, karácsonynak ünnepén add meg […]

Posted by
Posted in

LUCA napjáról

Edit Szabó : LUCA napjáról Volt egyszer egy szép szőke lány,harmatcseppek az orcáján, fogadalmát hittel védte, Krisztus kegyelmét remélte. Szent Lúcia szűzi lélek, meghalt a Krisztus hitének, tisztasága, hű mennyasszony, gyertyát és koszorút kapjon! Boszorkányként elégették,nem adta kérőnek kezét, Luca napja erősödött, hozzá szokás is kötődött. Luca napi nagy varázslás,házasság vagy időjóslás, régi ősi hagyományok, […]