About Me

Szabó Edit az Irodalmi Rádió szerzője.

Szabó Béláné, Szabó Edit két gyermekes özvegyasszony vagyok. Bőcsön élek 38 éve. Közgazdasági végzettségem van. Életem során nagyon sok emberrel kerültem kapcsolatba, többször töltöttem be vezetői pozíciókat. A legfontosabb számomra mégis a bőcsi Általános Iskolában titkárként eltöltött 15 évem. Megismertem a gyerekeket, találkoztam a szülőkkel, munka- és bérügyi elszámolásokat végeztem, költségvetési elszámolásokat készítettem intézményi szinten. "Tanárnéni"-ként matematika és magyar órákat tartottam alsó tagozatban, míg felsőben a környezetismeret helyettesítése hárult rám. A hirtelen kapott tanítási órákat pontosan és lelkiismeretesen tartottam meg. Erre büszke vagyok a mai napig, hiszen nem túl régen elém állt egy 30-as fiatalember, aki megkérdezte tőlem, emlékszem-e rá, mivel tanítottam őket! Az iskolában kezdtem igazából az írásnak. Először pályázatokra írtam prózát, helyi tudósításokat a megyei napilapnak, múzeumi kiírásokra pályáztam. Gyermekeim elköltözése után találtam meg a "VERS"-et, igaz, internetes segítséggel. A Poet.hu gyűjteményébe küldtem, ahol elfogadták. Majd több irodalom és vers szerető közösségnek lettem tagja, ahol pályázatokra írtam. Sok versíró és költő lett ismerősöm, eredményeket értem el. Többször írtam első, második illetve harmadik helyezést elért verset. Önálló kötetem 2016-ban jelent meg az Irodalmi Rádió szerkesztésében és kiadásában Folyóparti álom címmel. Mivel egyedül élek, egyre többet olvasok, hiszen gyerekkoromban is a kedvenc időtöltésem jelentette. Mindig törekedtem a magyar nyelv és irodalom népszerűsítésére, a nyelv helyes használatára és a továbbadására. Több versem képíráson alapult, melynek alanya festőművészek alkotása. Sok köszönetet kaptam tőlük a számukra nagyon tetsző verseimért. A versírás számomra kikapcsolódás, elfeledkezem a világ gondjairól, a megfelelő kifejezés módok megtalálása közben. Örülök, ha több száz ember reagálását olvashatom az általam leírtakról. Realista embernek tartom magam és örülök, ha örömöt tudok szerezni embertársaimnak. Továbbra is írni akarom verseimet!

Posted by
Posted in

Tél hatalma

Edit Szabó : Tél hatalma Ránk köszöntött télnek java, hó hullott le minden napra, vastagon takarja földet, nem látni a fákon zöldet. Lemenő nap sárga fénnyel elköszön a fehérséggel, tele tűzdelt havas tájtól, búcsúzik a napvilágtól. Sötétedik, nem fekete, lehullott hó tömkelege borítja be erdőt, mezőt, házak udvarát és tetőt. Fenyő ágon dér csilingel, a […]

Posted by
Posted in

Tél hatalma

Edit Szabó : Tél hatalma Ránk köszöntött télnek java, hó hullott le minden napra, vastagon takarja földet, nem látni a fákon zöldet. Lemenő nap sárga fénnyel elköszön a fehérséggel, tele tűzdelt havas tájtól, búcsúzik a napvilágtól. Sötétedik, de nem fekete, lehullott hó tömkelege borítja be erdőt, mezőt, házak udvarát és tetőt. Fenyő ágon dér csilingel, […]

Posted by
Posted in

Jégvirág az ablakban

Edit Szabó : Jégvirág az ablakban Szikrázik a jégvirág az ablakon, kint fázik a tél jege a havason, virágszirmok belepték az üveget, csillámlanak, nap sütötte az eget. Virítanak mindenféle formában, kinyílottak pára lecsapódásban, formájukat mindig azzal köszönik, hogy a meleg mily’ gyorsan közeledik. Élő virág ne kerüljön hozzájuk, dér csípi meg a virágzó szép álmuk, […]

Posted by
Posted in

Új évi varázsló

Edit Szabó : Új évi varázsló Hosszú, ősz már a szakállad, sok új benne a varázslat, nem átlátszó köpönyeged, erejét nekünk mutasd meg. Jó varázsló kérünk téged, hozzál nekünk békességet, vidd el a mi ellenségünk, hagyd meg tisztán a mi lelkünk. Szeretetet tudjunk adni, kedvességet nem tagadni, élő ember e Föld tekén, kérdezzed, még mit […]

Posted by
Posted in

Óév búcsúztató

Edit Szabó : Óév búcsúztató Szilveszteri mulatságok, minden régi hagyományok élednek fel neves napon, kurta farkú még szaladjon ! Fogd meg gyorsan malac farkát, turcsi orra most még turkál, szerencsét hoz az új évben, pirosra sül kemencében. Szerencsét hoz a lóhere, pláne, ha négy a levele, patkót akaszd a grádicsra hangot nem hallasz házadra! Sok […]

Posted by
Posted in

Óév búcsúztató

Edit Szabó : Óév búcsúztató Szilveszteri mulatságok, minden régi hagyományok élednek fel neves napok, kurta farkú még szaladjon ! Fogd meg gyorsan malac farkát, turcsi orra most még turkál, szerencsét hoz az új évben, pirosra sül kemencében. Szerencsét hoz a lóhere, pláne, ha négy a levele, patkót akaszd a grádicsra hangot nem hallasz házadra! Sok […]

Posted by
Posted in

Boldog Új Évet Kívánok – akrosztichon

Edit Szabó : BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK ! /AKROSZTICHON / B oldogságod mindig keresd, O tthonodban béke legyen, L ásd a világ minden kincsét, D icsérhessed a szerencsét! O lyan szépség érjen hozzád, G yönyörű szép legyen orcád, Ú j lesz éved szerencsével, J árd az utad kedvességgel, É rezzed élet szépségét, V igyázzon rád […]

Posted by
Posted in

Jászol mellett

Edit Szabó : Jászol mellett Betlehemi bölcsőágyon Mária Jézussal vagyon, örömünnep érkezése, megjövendölt születése. Édes Fiam megszülettél, e világra üdvözöltél, Édesanyád örömére, a világ tisztességére. Sorsodat megjövendölték, védenem szent kötelesség, adhassam az élet útját, boldogan vidd utad sorát. Legyél gyermek, amíg lehetsz, élvezzed a gyermekséged, társak között egy kisfiú, ki barátok közt nem hiú. Legyél […]

Posted by
Posted in

A Karácsony

Edit Szabó: A Karácsony Decembernek télideje, megjelent a szent jelképe, fehér hó takarja földet, borítja a háztetőket. Decembernek nagy ünnepe, szent ember megszületése, Karácsonyi ünnep fénye költözött tér közepébe. Zöld fenyőfa csillagokkal, körülötte ott lakókkal, vidám tekintetek nézik, elvarázsol ott mindenkit. Csillag fenn a fenyő csúcsán, minden emberre ragyog már, örömünnep, szent Karácsony, boldogság a […]

Posted by
Posted in

Az ősznek könnyei

Edit Szabó : Az ősznek könnyei Mesevilág szemem előtt, tarka színben közelg’ az ősz, tópartjáról színes regék mesélik, hogy gyors az egész. Bokrok bíbor palástjában megsárgult egy-két fa ága, zöldben vidul még több bokor, pázsit fűje se nem komor. Zöldbe vegyül sárgán a a rét, ámul-bámul a kacsanép, vadrucák a tónak szélén, kizavarta a jégverés. […]