About Me

Szabó Ibolya az Irodalmi Rádió szerzője.

Miskolcon lakom a Bükk hegység ölelésében, itt is születtem 1952. február 29-én, így aztán nyugdíjas éveim taposom.
Tizenéves koromban kezdtem kacsingatni az írás felé, mint megannyi fiatal. Majd ösztönzés és hasonló érdeklődők hiányában abbahagytam.
Életem során még sokszor nekifutottam valami belső kényszer hatására, amit aztán mindig letörtek.
Így alakult ki nálam a fiókírás.
Idővel megváltozott a magánéletem és az életkörülményeim is. Majd beköszönt otthonomba a technika. A számítógép új lehetőségeket adott. Először a Verseskönyv-be majd a Poet-ba küldtem be verseimet.
Közben Beri Róbert által megszületett egy kis verses füzetem, Törékeny idő címmel. Gyermekeimen keresztül pedig tudomást szereztem az Irodalmi Rádió létezéséről. Bátortalanul ugyan, de ismerkedem a számomra rég álmodott új világgal.
Tudom az ifjúságé a jövő, de ki tudja mit hoz még a sors és az idő.

Posted by
Posted in

A vihar

  A vihar … Mint a villám hirtelen, elszállt a félelem. A mennydörgés nagy robaja, az elemi erő minden fénye és zaja, a puha selymes fű lágyan simogatva, – vizesen- mezítelen talpamhoz tapadva, egy forró és nehéz nap után a vihar megérkezett! S az elmúlt éveknek – itt vége lett! Az a sok szorongás … […]

Posted by
Posted in

Ablaka kitárva

Útszélén szalad egy bodobács bogár a gyermek fút, majd meg – meg áll. Felkapja, hordozza kicsit tenyerén. Kérdőn néz, – szeretjük őt te meg én? Ha szereted tedd le hát … aprócska életét élje csak tovább. Helyet lel neki szaporán a fűben, s két szeme égető tűzben. Kérdésre kérdés még ezer meg egy, mosoly a […]

Posted by
Posted in

A ma jutalma …

A ma jutalma ! , hogy semmi sincs ingyen nekem, pedig semmi a kincsem. Vagy gazdag vagyok?, végtelen?, akkor is ha csak a semmi jutott énnekem és most, most éppen merre tartok én akarnok.   Pokolra jutok tán őszülő fejemmel, mit foglalkozom rég letűnt fényekkel, mert múlik a Világ, hamvadok lassan én is, és megérint […]