About Me

szekelymatelaszloSzékely-Máté László 1969-ben született Győrött. Általános és középiskoláit a városban végezte. Először kitanulta a villanyszerelő szakmát, majd munka mellett kitűnőre érettségizett. Korán kezdett verseket írni, már általános iskolában kedvtelésének érezte az irodalmat. Sokat olvasott. Egyfajta fordulópontot jelentett életében, amikor tizenhárom éves korában irodalom tanárának megmutatta első kisregényét, amely egy bűnbanda kalandos felszámolásáról szólt. Tanára biztatta, hogy folytassa az írást, ez későbbi életére nézve meghatározó élmény lett.

Másik korai szenvedélye a fényképezés volt, nagybátyja megtanította csínjára-bínjára. Tizenévesként maga hívta elő otthon a fotóit a nyolcvanas években. Mégsem művészi pályára tért, hanem a rendőrségi munka, ezen belül a bűnügyi szakterület felé kacsintgatott. Tudatosan készült a Rendőrtiszti Főiskolára, ahová könnyen felvételt nyert, de előtte másfél év katonai szolgálat várt rá egy légvédelmi rakétaezrednél. A rendszerváltást katonaként élte át, több érdekes élménnyel gazdagodott. Versei ekkor már érettebbek voltak, tükrözték az életmódját.

A Rendőrtiszti Főiskola évei alatt kevesebbet írt, többet tanult, valamint „fegyverszoba felelős” tevékenységéért belügyminiszteri dicséretet kapott. Miután megszerezte a diplomát, Győrben helyezkedett el bűnügyi technikusként. Verseiről ekkor is csak néhányan tudtak, visszahúzódó természete miatt nem akarta nyilvánosságra hozni őket. 1996-ban megnősült, ugyanakkor Gödöllőre költözött. Budapesten folytatta helyszínelői tevékenységét. Feleségét még a főiskolán ismerte meg, házasságukból nem született gyermek. 2002-ben elváltak, ezen időszakban elgondolkodtató lírájú versei láttak napvilágot.

Miután visszatért Győrbe, egy ideig még Budapesten, a Rendőrségen dolgozott, majd a magánszektorban kereste boldogulását. Aktuális munkáiról nem szívesen beszél, magánéletének részleteit sem árulja el. Az utóbbi években több, irodalmat kedvelő és művelő emberrel ismerkedett meg. Minden bizonnyal egy somogyi írónő hatására vált nyitottabbá, publikálni kezdte verseit, amelyek blogjaiban, és különböző közösségi tereken jelentek meg. Rövidebb prózákat is írt, de rendszertelenül, és jóval kisebb mennyiségben. 2015 nyarán megnyert egy irodalmi pályázatot három versével, amely megerősítette abban, hogy a nyilvánosságot vállalnia kell. Ugyanebben az évben jelent meg „Helyszíneken” című novelláskötete. Ez életrajzi ihletésű, és valós eseményeken alapul. Első verseskötete a ”Morzsák tánca” címet kapta. A cím a kötet utolsó versének utolsó sorának az utolsó két szava. A szerzőre jellemző, hogy filozofikus, társadalom- és valláskritikai hangot üt meg, de nem hiányzik az érzékeny szerelmi és romantikus vonal sem költészetéből. Részt vett a József Attila Vers-Dal Fesztiválon, több versét megzenésítették. Fotói jelentek meg illusztrációként irodalmi antológiában, valamint készített egy úgynevezett „hangosvers” gyűjteményt vakok és gyengénlátók számára, amelyben száznál több versét olvassa fel.

2016-ban jelent meg „Láthatatlan tükörképek” című kötete, mely már újabb költeményeit tartalmazza, míg a „Morzsák tánca” egyfajta összefoglaló volt életművéből. Utóbbi magába foglalja néhány korai versét. Rendszeresen részt vesz irodalmi pályázatokon, 2016-ban egy novellájával, valamit romantikus témájú verseivel nyert egy-egy fődíjat. Legújabb verseskötetének címe „Árnyéktaposás”. 2017-ben többek között a „Fedél Nélkül” folyóiratban jelentek meg versei. A szerző elkötelezett híve a szabad felhasználásnak, műveit bárkinek rendelkezésre bocsátja.

Posted by
Posted in

Kérdések (2017.)

1. Három villamos Miért döntöttél úgy, hogy régi fotókat osztasz meg, kérdeztem, rádöbbenve az újságkivágásokra. Nem vártam érdemi választ, de miután kiöntötte a kávét, visszaült, lekapcsolta az íróasztalon a ledes fényeket. Furcsa volt a régi lámpa a vedlő plafonon. A legyek már alszanak, de tavasszal visszajönnek. Billegett az olcsó karácsonyfa. Megsimogattam az ágait, pedig utálom […]

Posted by
Posted in

Véletlen találatok (részlet, 2017.)

“Mindhárom film, amit az ünnepek alatt láttam, lényegében monodráma volt. Nehéz kérdések, de miért most tesszük fel a kérdéseket? Kezdem érteni a változások irányát. Megfogtam a bükkfanyelű baltát. Eldobtam, nem érdekelt, hova esik. Láttam, ahogy eltűnik a bokrok között. Valami üvöltött, megszoktam. Hagytam vérezni, két vadász meghúzta a rozsdamentes palackot, leültek egy megkopott bokor tövébe. […]

Posted by
Posted in

Nem

Nem vagyok rossz, és nem vagyok jó. Nem vagyok hazug, csak hazudozó. Nem vagyok roncs, de nem leszek ép. Nem vagyok faladon ferde kép. Nem kell a fényezett csillogó érem. Nem kell a szavad, hogy illatod értsem. Nem kell a fájdalom csábító áron. Legyél az életem, legyél halálom.

Posted by
Posted in

Szűk esztendő

Jégen fekvő fagyott ármány Hol terem több félszivárvány Olvadt hóban szent a béke Bohóc fullad nevetésbe Színbe öltözött a lényeg Stúdióban tarka képek Kopott ajtód sarkig tárva Elrohantál vakvilágba Szerencsénket ingyen adták Láncokon lógsz, vén Szabadság Kőszívekből nincsen károm Integetek hét határon Kilenc napnak egy a vége Kalapot tégy bús fejére Halkan hulló csendes eső […]

Posted by
Posted in

Remény

Fonnyadt almák felszáradó sárban. Kipattanó ecetfa rügyek. Édes nyarat, megújulást vártam. Álmok jönnek, hallom léptüket. Hol vagy, mikor meghasad egy járda? Földbe tapos tízezernyi láb. Ébredésed, mondd, vajon ki látja? Legyél te a porból nőtt virág.

Posted by
Posted in

Intelem

Hány méter mélyen lángol a bánya? Óvatos lépteid szűz mélység várja. Ködlámpák fényébe árnyék vetül. Csapongó sétáid járd egyedül. Melleket csókolnak száradó vágyak. Elhagyott istenek bombát vigyáznak. Félelmet kántál egy öreg szabály. Soha ne hidd, hogy nincs akadály. Száz méter mélyen izzik a tőzeg. Folyónak rohannak megriadt őzek. Karikán billeg a szertelen kéj. Soha ne […]

Posted by
Posted in

Csak száll

Ívbe hajló párhuzamos élek. Semmibe vett vonuló hadak. Borra váró koldusok mesélnek. Utoljára Bécsben láttalak. Végigszívott cigaretta koppan. Aluljáróban vacog a tél. Ki maradt az óbudai dokkban? Lesántuló időnk mendegél. Sóhajtozó, viharváró csendek. Aktuális, nyolc éves plakát. Halottak az álmok, vagy pihennek? Megvárjuk a holnap éjszakát? Merre tartasz, istened se tudja. Lehulló cseréptől eszme véd. […]

Posted by
Posted in

Costello

Figyelmed kancsalít kietlen tájra Láncaid rozsdája lakatra zárva Akvarell mosódik szitáló ködben Felhő és tűzoszlop vonul előttem Fáradó léptekkel vánszorgó bábok Festékkel leöntött vázlatot látok Pocsolyák felszínén úszkáló évek Táruló ajtóktól többet remélek Korhadó látófát használ egy emlék Távolba vágyódni öröm volt nemrég Hólyagos talpakkal tiporunk lángba Hol vár a végtelen világ határa

Posted by
Posted in

Leánykérés

Átölel a kígyófű Légy bolond és egyszerű Megcsókol egy mákvirág Érdemes volt várni rád Hajad szálán angyalfény Illatodban bús remény Kívánságom szemtelen Mindörökké légy velem Pillantásod gyönge nő Karjaidban őserő Álmom rólad énekel Démonoktól kérlek el

Posted by
Posted in

Sohase

Hol vár a befűtött, parázsló otthon? Asztalon hever két csupasz kanál. Lábaid elé hányt széttépett gondom átázott szoknyádon foltot talál. Hol vár a felrobbant fürtös petárda? Semmivé morzsolunk minden jelet. Hol van, ki mosolyod ma is meglátja? Szeretve bántani csúf élvezet. Hol vár egy szánalmas, udvarló dallam? Felmosott padlódon kicsorbult kés. Sohase bocsáss meg, többet […]