About Me

szekelymatelaszloSzékely-Máté László 1969-ben született Győrött. Általános és középiskoláit a városban végezte. Először kitanulta a villanyszerelő szakmát, majd munka mellett kitűnőre érettségizett. Korán kezdett verseket írni, már általános iskolában kedvtelésének érezte az irodalmat. Sokat olvasott. Egyfajta fordulópontot jelentett életében, amikor tizenhárom éves korában irodalom tanárának megmutatta első kisregényét, amely egy bűnbanda kalandos felszámolásáról szólt. Tanára biztatta, hogy folytassa az írást, ez későbbi életére nézve meghatározó élmény lett.

Másik korai szenvedélye a fényképezés volt, nagybátyja megtanította csínjára-bínjára. Tizenévesként maga hívta elő otthon a fotóit a nyolcvanas években. Mégsem művészi pályára tért, hanem a rendőrségi munka, ezen belül a bűnügyi szakterület felé kacsintgatott. Tudatosan készült a Rendőrtiszti Főiskolára, ahová könnyen felvételt nyert, de előtte másfél év katonai szolgálat várt rá egy légvédelmi rakétaezrednél. A rendszerváltást katonaként élte át, több érdekes élménnyel gazdagodott. Versei ekkor már érettebbek voltak, tükrözték az életmódját.

A Rendőrtiszti Főiskola évei alatt kevesebbet írt, többet tanult, valamint „fegyverszoba felelős” tevékenységéért belügyminiszteri dicséretet kapott. Miután megszerezte a diplomát, Győrben helyezkedett el bűnügyi technikusként. Verseiről ekkor is csak néhányan tudtak, visszahúzódó természete miatt nem akarta nyilvánosságra hozni őket. 1996-ban megnősült, ugyanakkor Gödöllőre költözött. Budapesten folytatta helyszínelői tevékenységét. Feleségét még a főiskolán ismerte meg, házasságukból nem született gyermek. 2002-ben elváltak, ezen időszakban elgondolkodtató lírájú versei láttak napvilágot.

Miután visszatért Győrbe, egy ideig még Budapesten, a Rendőrségen dolgozott, majd a magánszektorban kereste boldogulását. Aktuális munkáiról nem szívesen beszél, magánéletének részleteit sem árulja el. Az utóbbi években több, irodalmat kedvelő és művelő emberrel ismerkedett meg. Minden bizonnyal egy somogyi írónő hatására vált nyitottabbá, publikálni kezdte verseit, amelyek blogjaiban, és különböző közösségi tereken jelentek meg. Rövidebb prózákat is írt, de rendszertelenül, és jóval kisebb mennyiségben. 2015 nyarán megnyert egy irodalmi pályázatot három versével, amely megerősítette abban, hogy a nyilvánosságot vállalnia kell. Ugyanebben az évben jelent meg „Helyszíneken” című novelláskötete. Ez életrajzi ihletésű, és valós eseményeken alapul. Első verseskötete a ”Morzsák tánca” címet kapta. A cím a kötet utolsó versének utolsó sorának az utolsó két szava. A szerzőre jellemző, hogy filozofikus, társadalom- és valláskritikai hangot üt meg, de nem hiányzik az érzékeny szerelmi és romantikus vonal sem költészetéből. Részt vett a József Attila Vers-Dal Fesztiválon, több versét megzenésítették. Fotói jelentek meg illusztrációként irodalmi antológiában, valamint készített egy úgynevezett „hangosvers” gyűjteményt vakok és gyengénlátók számára, amelyben száznál több versét olvassa fel.

2016-ban jelent meg „Láthatatlan tükörképek” című kötete, mely már újabb költeményeit tartalmazza, míg a „Morzsák tánca” egyfajta összefoglaló volt életművéből. Utóbbi magába foglalja néhány korai versét. Rendszeresen részt vesz irodalmi pályázatokon, 2016-ban egy novellájával, valamit romantikus témájú verseivel nyert egy-egy fődíjat. Legújabb verseskötetének címe „Árnyéktaposás”. 2017-ben többek között a „Fedél Nélkül” folyóiratban jelentek meg versei. A szerző elkötelezett híve a szabad felhasználásnak, műveit bárkinek rendelkezésre bocsátja.

Posted by
Posted in

Gyalogút

Aprópénzre váltott Álbankó a lét Hibás számítások Rossz varázsigék Tévedések halma Sodródó hajó Megharapott alma Kihűlt kakaó Félreértett írás Száraz gúnynevek Temetetlen sírt ás Kérges bal kezed Odaát a téren Szobrot bont a jég Ruhátlan szemérem Végső tartalék Mosatlanul fekvő Foltos kiskanál Kormos viharfelhő Bárhol megtalál Hamis hang tanítja Kóruséneked Bárány-e a birka Holnap ég […]

Posted by
Posted in

Milyen volt

Bezárt kapun elreteszelt ablak. Önmagától fülledő világ. Függönyei titkokat takarnak, gyertyaillat emlékeztet rád. Dörömbölve néz a régi ajtó. Rézkilincsen motoszkál egy kéz. Hadd legyek alázatos halandó, elfelejtett hősként vad vitéz. Patkányokat rugdos szét a lábad, csizmáidon sok vérfolt tapad. Hol születhet igazi alázat, lángpallostól lehetünk szabad? Zsombékokra ül a fáradt béke. Kék sisakja tócsába gurult. […]

Posted by
Posted in

Álhaza

zöld kobold egy sziklaágyon pörge nótákat zenél kettő napnál több a három csorba kardom ennyit ér préselésre váró szellem dobozba zárt akarat tízen vagytok egy nő ellen valaki tán megmarad ezüstzászlókon az élet jelképekkel játszana véglegesen semmivé lett egy boldogabb álhaza szétporladó vízesésen köpönyeged nehéz már ne válaszolj mikor kérdem melyikünk a tánctanár pergamenből épült […]

Posted by
Posted in

Valahol

Süncsalád él fenyőbokrok alatt Almacsutkát rágcsálgat az éj Tarisznyád egy kampószögön maradt Tavaszt álmodik a holdkaréj Gyalogösvény és egy rőt szederfa Árnyékában kiszáradt virág Meghajlott a vén mestergerenda Erdészházunk emlékezni lát Nehéz puska billeg hajlott háton Zörgő avar, elrohanó őz Magasból figyel a csupasz várrom Tornyában több évszázad időz Meséidet felidéznünk nem kell Elsusogják esténként […]

Posted by
Posted in

Ítélünk

Régen járunk már e földön Áldozatunk vak remény Nemhiába adták kölcsön Sorsunk lágy és kőkemény Benned búvó messzeségben Elkerül egy tűzhalál Nem csonkíthat álszemérem Tested újra megtalál Palack bámul egy pohárba Érdemtelen tisztelet Mi lehetünk máglyánk lángja Ítélünk a sors felett

Posted by
Posted in

Völgyszigeten túl

Semmitmondó igazságok Kávéfoltos reggelek Madárcsicsergéstől boldog Hétköznapunk elpereg Válogatott hazugságok Agyonsminkelt bizalom Betontömlöc borul rátok Kulcsaimat átadom Elfelejtett bőrparittya Hintázik egy görbe fán Reményeit mind elitta Valamelyik nagyapám Úthengerként lassú dallal Rád mászik a hatalom Mosolygó kis puttóangyal Fakul málló kőfalon Csizmám mellett nehéz acél Eltörött egy kalapács Szemünk alatt szárad a vér Nem segített […]

Posted by
Posted in

Éhség

papírzacskód székem alatt nyirkos pólód karfámon elsötétült lámpa maradt holnapunkat megvárom álruhába beöltözött elillanó ősharag füstös gyertya ágyunk fölött térdre hulló faggyúszag gyűrött lapú emlékezet újramásolt görbe sor tintafoltos vénült kezek nem nyugszanak semmikor termékeny a csókod újra várja régi éjszakád álmaihoz odabújna zöldhegyen egy nagykabát vadbojtorján árokparton kampóstüske szerelem nincsen kapám nincsen kardom meztelenül […]

Posted by
Posted in

Bohóctánc

Félmagányos, olcsó kisporondon táncol szívem, mint egy rossz bohóc. Hol van múltam, hétköznapi gondom? Néha gyáva, néha martalóc. Fölöttünk a tiszta Napot láttam, olykor ragyog, olykor elborul. Időrágta kusza látomásban kergetőzik jópár házinyúl. Lehetünk sok kiéhezett farkas, gyilkosok közt ádázabb vitéz. Árvízmosta erdőben hatalmas kártyákat kever egy tiszti kéz. Zsebeimben negyven éves morzsa, napszemüveg, kopott […]

Posted by
Posted in

Sohasem

Valami örökké benned ül. Illúziónk még megmarad? Sohasem lélegzel egyedül, én leszek utolsó szavad.

Posted by
Posted in

Savanyúcukor

mélybe hulló összegyűrött fátylak sáros arcú halkan síró szűz megvédte a feltörő utálat kialudt a zúgó erdőtűz ott vagy-e ahol a legjobb lennél kit érdekel kék árnyékszobád gyalázattól nyugalmad már nem fél eltiporták vágyad mámorát félbehajtott papírok a földön szétkenődött jognyilatkozat eltemetett kamrámban megőrzöm vércafatos szétlőtt álmodat zsúrzajosan él egy szomszéd utca túl kevés a […]