About Me

szekelymatelaszloSzékely-Máté László 1969-ben született Győrött. Általános és középiskoláit a városban végezte. Először kitanulta a villanyszerelő szakmát, majd munka mellett kitűnőre érettségizett. Korán kezdett verseket írni, már általános iskolában kedvtelésének érezte az irodalmat. Sokat olvasott. Egyfajta fordulópontot jelentett életében, amikor tizenhárom éves korában irodalom tanárának megmutatta első kisregényét, amely egy bűnbanda kalandos felszámolásáról szólt. Tanára biztatta, hogy folytassa az írást, ez későbbi életére nézve meghatározó élmény lett.

Másik korai szenvedélye a fényképezés volt, nagybátyja megtanította csínjára-bínjára. Tizenévesként maga hívta elő otthon a fotóit a nyolcvanas években. Mégsem művészi pályára tért, hanem a rendőrségi munka, ezen belül a bűnügyi szakterület felé kacsintgatott. Tudatosan készült a Rendőrtiszti Főiskolára, ahová könnyen felvételt nyert, de előtte másfél év katonai szolgálat várt rá egy légvédelmi rakétaezrednél. A rendszerváltást katonaként élte át, több érdekes élménnyel gazdagodott. Versei ekkor már érettebbek voltak, tükrözték az életmódját.

A Rendőrtiszti Főiskola évei alatt kevesebbet írt, többet tanult, valamint „fegyverszoba felelős” tevékenységéért belügyminiszteri dicséretet kapott. Miután megszerezte a diplomát, Győrben helyezkedett el bűnügyi technikusként. Verseiről ekkor is csak néhányan tudtak, visszahúzódó természete miatt nem akarta nyilvánosságra hozni őket. 1996-ban megnősült, ugyanakkor Gödöllőre költözött. Budapesten folytatta helyszínelői tevékenységét. Feleségét még a főiskolán ismerte meg, házasságukból nem született gyermek. 2002-ben elváltak, ezen időszakban elgondolkodtató lírájú versei láttak napvilágot.

Miután visszatért Győrbe, egy ideig még Budapesten, a Rendőrségen dolgozott, majd a magánszektorban kereste boldogulását. Aktuális munkáiról nem szívesen beszél, magánéletének részleteit sem árulja el. Az utóbbi években több, irodalmat kedvelő és művelő emberrel ismerkedett meg. Minden bizonnyal egy somogyi írónő hatására vált nyitottabbá, publikálni kezdte verseit, amelyek blogjaiban, és különböző közösségi tereken jelentek meg. Rövidebb prózákat is írt, de rendszertelenül, és jóval kisebb mennyiségben. 2015 nyarán megnyert egy irodalmi pályázatot három versével, amely megerősítette abban, hogy a nyilvánosságot vállalnia kell. Ugyanebben az évben jelent meg „Helyszíneken” című novelláskötete. Ez életrajzi ihletésű, és valós eseményeken alapul. Első verseskötete a ”Morzsák tánca” címet kapta. A cím a kötet utolsó versének utolsó sorának az utolsó két szava. A szerzőre jellemző, hogy filozofikus, társadalom- és valláskritikai hangot üt meg, de nem hiányzik az érzékeny szerelmi és romantikus vonal sem költészetéből. Részt vett a József Attila Vers-Dal Fesztiválon, több versét megzenésítették. Fotói jelentek meg illusztrációként irodalmi antológiában, valamint készített egy úgynevezett „hangosvers” gyűjteményt vakok és gyengénlátók számára, amelyben száznál több versét olvassa fel.

2016-ban jelent meg „Láthatatlan tükörképek” című kötete, mely már újabb költeményeit tartalmazza, míg a „Morzsák tánca” egyfajta összefoglaló volt életművéből. Utóbbi magába foglalja néhány korai versét. Rendszeresen részt vesz irodalmi pályázatokon, 2016-ban egy novellájával, valamit romantikus témájú verseivel nyert egy-egy fődíjat. Legújabb verseskötetének címe „Árnyéktaposás”. 2017-ben többek között a „Fedél Nélkül” folyóiratban jelentek meg versei. A szerző elkötelezett híve a szabad felhasználásnak, műveit bárkinek rendelkezésre bocsátja.

Posted by
Posted in

Álnéven

Fáradt olaj kering ereinkben Homlokunkon ólomnehéz ránc Földön fekve nem vihetsz el innen Lepányváz egy véres acéllánc Sebzett csőrű láthatatlan varjak Könnyezni rég képtelen szemek Szívünkből egy darabot akarnak Mondhatsz bármit, már nem értenek Bűneinkért lelkünket kívánta Valamiért száz éve gyötör Nem foglaljuk álnevét imánkba Tudjuk, végül úgyis elsöpör

Posted by
Posted in

Gyümölcshús

Belenyúlt egy kérdésbe a válasz Jövőt alakíthat zárszavad Miért kell a romnak új faltámasz Börtönblokkod holnaptól szabad Munkagépek táncolnak a grundon Helikopterek vigyáznak fent Arénát építek és lebontom Akaratod semmit nem jelent Aranykeret falon függő léted Mi vagyunk a mindenkori kép Sárban ülve holtbiztos megérted Erőszakod nem győz semmiképp Galambok egy kordonverte téren Kiürülő álmos […]

Posted by
Posted in

Rozsdás kulcs

Kalákában épült fel az ország Féltéglánként lopjuk szerteszét Nagy bölcseink régesrég megmondták Nem hat ránk az olcsó szentbeszéd Friss kenyered felgyújtott kukán van Éhenpusztulásunk vízió Kézben olvadó jövő a szádban Hej de nagyon élni volna jó Szétszórt lapok szeneskályhák mellett Fotelból pislog a harci tűz Láncos kutyánk tegnap már megellett Kövér szolgád rossz cikket betűz […]

Posted by
Posted in

Érzed

keresed és nem találod vele élve érzed őt szólj ha bármikor meglátott rádkiáltott azelőtt rádkiáltott és nem vádol nem kéri számon meséd lehetsz gyáva lehetsz bátor magad éled életét lehetsz akár puha mélység akár kemény lázadás magad maradj csak az érték nem helyettesíthet más 2016.10.23.

Posted by
Posted in

Őseink

Vaskorlátok nehézágyú ellen Gátszakadást elfelejtő ár Hamvába holt múló világszellem Mire taníthatna egy tanár Sohasemvolt szétszakadó egység Csontszárazra kiaknázott kút Valakire rálőttetek nemrég Beomlik egy bársonyalagút Keservesen megszülető válasz Válaszokban tékozló homály Homályunkban lelki oldaltámasz Keszekuszán élő jogszabály Bagószagú kávéfoltos otthon Fűnyíróval meggyalázott rét Magánélet csupasz utcafronton Elfelejtjük őseink nevét Győr, 2016. október 22.

Posted by
Posted in

Alkotóház

Képet festesz párás ablakodban, szemérmetlen, esztelen magány. Máskor színed virágokban robban, napsütötte lépcsőd lesz a lány. Gyorsan lyukat ás egy vakond újra, eltűnik a vándorpillanat. Hová mehet rögök alá bújva? Gyökerek közt hol lehet szabad? Felrepült a bátor füstifecske. Szeretnéd, hát maradhatsz tovább. Kötelességét az ég feledte, önmagad teremted iskolád. Pacát látok egy mosolygó arcon. […]

Posted by
Posted in

Holdajtó

Ólomszemmel holtfehéren Tántorog a fáradtság Megremegő jobb kezében Álomport hoz, hogy lássák Végighinti ősz hajamon Barázdát húz arcomra Földhözragadt rossz hatalom Ébren élni jobb volna Éjfél után félhomályban Visszhangzik egy folyosó Vajon meddig visz a lábam Nyílik-e még holdajtó Hálószobák vetett ágya Ezer gyűrött pizsama Szürkén színes másvilágba Vonz a hajnalom haza Megkopott az íróasztal […]

Posted by
Posted in

Háromezer

Halványuló tompa fényben Messze jár egy űrhajó Utasának megígértem Visszatér a Hintaló Szétterülő nedves fátyol Éjjelenként hívogat Elég volt a hazugságból Mutasd igaz arcodat Milliárdnyi csillogó nap Hosszan alvó űrszoba Valahol egy Újhazát kap Szívem, Csipkerózsika Ki tudja már, mitől félek Holnap én is indulok Gyors hajóim utolérnek Nem szippant be Űrtorok Rögmagányban lentről látom […]

Posted by
Posted in

Madárdal

holnapután végre-valahára megnyílik a száműzött világ fél vasfüggöny lett a vágy határa vakablakon nem nő jégvirág gúzsba kötött behálózott ösztön bilincsben az összekulcsolt kéz gyertyacsonkok vérző anyaföldön minden versed emléket idéz futnék én de mindkét lábam sánta harcterünkön kúszni még lehet gennyező seb helyett gyors halálba repítsen a szárnyas képzelet tegnapelőtt lehullott az alma mára […]

Posted by
Posted in

Árnyéktaposás

Utoljára csókolt meg a hajnal Elvesztettem szép, áldó kezét Búcsúzni jött, többé nem marasztal Harmatcseppek hullnak szerteszét Indulnom kell, közel már a vége Üveggolyóm távolba gurult Otthon leszek, ígérem, estére Átkozott a jelen, és a múlt Sebeimből szebb virágok nyílnak Lélegzetem egy dal lesz talán Lerajzoltak már, és le is írtak Főmérnökünk íróasztalán Holnap újra […]