About Me

Tompa László az Irodalmi Rádió szerzője.

Nevem Tompa László Zoltán, de sokan, főleg itt helyben, csak Tompa Lászlóként ismernek.
Csak hivatalos helyeken használtam a Zoltán nevet.
A Viharsarokban, Örösházán születtem, 1951. augusztus 18-án, de a sors később Szolnok megyébe repített. Fegyverneken élek már most nyugdíjasként.
Több szakirányú végzettségem van, és két kirepült család: egy fiú, egy leány.
A fiam 2000 óta kint él, s dolgozik.
A leányom itthon, pedagógusi hivatásban tölti napjait.
Írás: talán gyermekkoromtól kezdve írogatok, de maradandóak 2009 és 2010 között születtek, akkor megírtam 3 kötetet.
Majd a technika elhódított, a nagyfrekvencia, a plazma, az inverterek világa, mert az egyik végzettségem többek között a műszerész szakma.
S hogy romlott az egészségi állapotom, 2016-ban újra elkezdtem írni.
S azóta is írogatok...
Talán ennyi rólam dióhéjban...

Posted by
Posted in

Az idő rohan.

Tompa László. Az idő rohan.. Ahogyan öregszik a test,benne, fáradtabb a lélek. A munka kissé nehézkesebb, s egyre távolodnak, a szépnek hitt remények. Mondá a közmondás, s bizony nagyon igaz szava. “Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra !” Míg fiatal az ember,ezt betarthatja könnyen. Növekszenek az X-ek,vele, az erő is is csökken. Fiatalon sok dolgot […]

Posted by
Posted in

Esténként.

Tompa László. Esténként . Mikor a megkopott tollamba esténként, csordulnak,cseppennek gondolatok. Sóhaj közepette bevillan egy kérdés, vajon ki ,s miért is vagyok ? S akkor ,úgy elébem tartom, a bennem lévő lelki tükrömet. Belenézve,s magamnak számadást adva, mérlegelem, mily is volt,jó vagy rossz , a gondolat ,az elkövetett cselekedet . Akadnak hibáim elismerem, botlásaim ,ha […]

Posted by
Posted in

Oly sokan

,Oly sokan.. Már oly sokan feltették,e kérdést, Mit takar, milyen is a szerelem ? Sok szép szóval illették ,mint érzést. Úgy is tisztelték,mint gyötrelem. Még szívből szól,s érdekmentes. Nem csak buja vágy,az érzés tüze. Ő kell ! De teste lelke énje. Mindenestől,s vele szeretete… Hisz Ő adja,szemednek a szépet. Lelkednek gyönyört emlékeket. Teste,a vágyak szelencéje:.. […]

Posted by
Posted in

Március vége.

Március vége. Lassan márciusnak vége, eltűnnek a fagyos éjszakák. Melegebb április lép majd helyébe, Rügyet bontanak a virágzó fák. Örömünkre,vége a télnek, szívekbe is víg tavasz költözik. Köszönti Öt,a madár csicsergése, fa, mező, a rét virágba öltözik. Kellemes bizsergés hat meg, érzem, a megtört arcokon mosoly fakad. Szinte másabb az ember lélegzése, egész testével szívja […]

Posted by
Posted in

Tavasz fényében.

, 20:06 ·   Tavasz fényében . Ahogy a felkelő nap a szemét nyitja, a friss madárhad ,is ébredez. Midőn a nap kijut a horizontra, a sok madár, már kórusban énekel. Ébred a rügy ,még nyújtózik, várja az izgató méheket. Ruhát próbálgat,némán csendesen, az új virág ruhája,illatos szép legyen. A napsütés érleli a színeket, hozzá […]

Posted by
Posted in

Víz világnapjára..

A víz világnapjára. ,márc. 22. Víz nélkül nincsen élet ! Örök körforgás ,mit a természet működtet. Valójában mégsem becsüljük ahogyan kellene, Szeméttel szennyezzük az édesvíz készletet. A túladagolt vegyszer ,a talajba jutva, elbomlik,s tovább ront a helyzeten. De kérdezd meg egy szomjazótól, pár korty víz néki mit jelent ! Nézd a folyót,mikor csendes, a kis […]

Posted by
Posted in

Öly sokan ..

Oly sokan.. Már oly sokan feltették,e kérdést, Mit takar, milyen is a szerelem ? Sok szép szóval illették ,mint érzést. Úgy is tisztelték,mint gyötrelem. Még szívből szól,s érdekmentes. Nem csak buja vágy,az érzés tüze. Ő kell ! De teste lelke énje. Mindenestől,s vele szeretete… Hisz Ő adja,szemednek a szépet. Lelkednek gyönyört emlékeket. Teste,a vágyak szelencéje:.. […]

Posted by
Posted in

Sándor ,József ,Benedek.

Sándor,József, Benedek ! Sanyik, Jóskák, Benedekek, már rég tavasz van ébredjetek. Zsákot elő , azt meleggel jól megtömni, erdőn mezőn széthinteni. Mozogjatok,a rügy már pattan, nem siettek,még elfagyhat. Méhek is már ki-kiszállnak, a fák virágzására várnak. A mag is kéri a meleg földet, napsugarat,a jó időket. Ha hozzátok a meleget , sokan áldják majd nevetek. […]