About Me

toroknandorTörök Nándor az Irodalmi Rádió legjobb szerzője 2017. cím birtokosa.

1965-ben születtem, a felvidéki Lelesz községből származom. Gimnáziumi tanulmányaimat Nagykaposon és Selmecbányán végeztem. 1989-ben szereztem kertészmérnöki diplomát Budapesten. Azóta itt élek.

Első verseimet az egyetemi évek alatt írtam, majd kb. 20 év szünet után, 2010-ben újra az írás felé fordultam. Elég későn kezdtem publikálni. Nyomtatásban 2015-től jelentek meg írásaim az Agria irodalmi folyóiratban, a Magyar Múzsában, a Napútban, a Hetedikben, a KisLantban, a Kaptárkövekben és számos antológiában. A különböző online irodalmi lapokban, pályázatokon is próbálok legjobb tudásom szerint jelen lenni.

2016-2018 -ban az Irodalmi Rádió, a Holnap Magazin, az OMLIT több pályázatán is I. helyezést értem el és helyezettként sikeresen szerepeltem  más pályázatokon is. (Az utolsó olvasóért, KisLant, József Attila Vers-Dal Fesztivál) Két versemet megzenésítették és több versem is hallható CD-n és a világhálón művészi előadásban (pl.:Barbinek Péter, Csankó Zoltán, László Zsolt, Náray Erika, Stohl András közreműködésével)

2019 -ben a Szárnypróbálgatók pályázaton a Magyar Irodalomtörténeti Társaság különdíját kaptam és a Napút Ady-pályázatán a parafrázis kategóriában I. helyezett lettem.

Megjelent köteteim:

Érzelmek sodrában (2015. Hungarovox Kiadó)_Netkötet (2018. Irodalmi Rádió)

Pajzs a résen (2016. Hungarovox Kiadó)

Hangok szürkületben (2019. Hungarovox Kiadó)

 

 

Posted by
Posted in

Török Nándor_Verset írni

Verset írni   Bevallani a bevallhatatlant egyszuszra mindig és nem tétován, izzani fényben, látni sötétben, eszmélni jókor, elsőként korán.   Ébredni egy más, őszinte térben, pőrén vállalni álmaid sorát, éned (szavaid mérlegre téve, ha könnyű), magadnak meg nem bocsát.   Kételyek között vallatni mindent, tegnap a múltat, ma a holnapot, magadba nézni, s terhed elejtve […]

Török Nándor_Hangok szürkületben_Könyvbemutató
Posted by
Posted in

Török Nándor_Hangok szürkületben_Könyvbemutató

Megjelent Török Nándor harmadik kötete Hangok szürkületben címmel. Könyvbemutató helyszíne: Rátkai Klub, BP.,XI., Zsombolyai u.6. (lásd.:Meghívó) Könyvbemutató időpontja: 2019.máj.30.(csütörtök) 17:30 óra A szerző előszava: Hangok szürkületben. Talán egy kicsit szomorú és pesszimista csengésű a cím, ahol a hangok természetesen a kimondott gondolatokat, az elsuttogott vágyakat, az elhaló segélykiáltásokat, esetleg a harsány örömujjongásokat jelentik lírai formában, […]

Posted by
Posted in

Cserepek a csöndben

Cserepek a csöndben   Valami összetört. A kacagás karcsú kristálypohara? A nyugalom megingathatatlannak hitt padlóvázája? A meghittség vasárnapi levesestálja? Minden összetört. A harmónia ovális tükre is. A szilánkok szanaszét hevernek, s a levegőben monoton fájdalom lüktet. A konyhakő diagonális mezői még őrzik meztelen talpad véres nyomait, ahogy eltűnnek a kijárat irányában. A sikoltó űr, feszítő […]

Posted by
Posted in

Ataraxia

Ataraxia*   A testem és lelkem kiéheztetve epikuroszi nyugalommal várok a szükségszerű gyönyörre. Vízzel és kenyérrel csapok vad orgiát és az élvezetek csúcsára érve huszonegyedik-századi önkívületben áramtalanítom a routert (a valóságban egykedvű mozdulattal vágom a falhoz), a külvilágot ezzel végleg magára hagyva, szkeptikus magányom ölében ringatom tovább torzulásmentes látens életem.   *teljes lelki nyugalom állapota

Posted by
Posted in

Porból lettünk

Porból lettünk   Csak a porból látszik, mily messze az isten, le kell hajolnia, hogy ránk letekintsen.   Porból porrá leszünk, így hangzik az ige, ezért, ha fúj a szél, dobál oda-ide.   Könnyű fajsúlyú lét, gyökértelen világ, leporolt közhelyek között nőtt ideák   miatt, ha fúj a szél, fuldoklunk a portól, létünk előzetes túlvilági […]

Posted by
Posted in

El Camino

El Camino   Csendes hullámokra vágyva vadvizek sodrában kapkodsz levegő után, s zihálásod hangja zúgók robajába fullad. De ugyanígy halna el kipréselt fohászod is.   A természet vigyáz reád, hisz atomjaid részei a mindenségnek és ha erre gondolsz, már nem is akarsz megérkezni. Tudatalattid dermesztő mélyén átértékelődnek a vágyak, s dacos paradoxonná mutálódsz:   bensődben […]

Posted by
Posted in

Mint a vadak

Mint a vadak   Kéz a kézben: elcsépelt szavak. Élünk, vagyunk. Városi vadak.   Létünk hamis. Káprázat, csalás, szellő lebben s oda a varázs.   Ember-porszem kergeti álmát, vakon hiszi mindenen áthág.   Nem mer, nem tud akarni látni: lélek nélkül senki-akárki.   Naiv bolond, úgy sejti boldog s szíve helyén érzelmi foltok.   Fényre […]

Posted by
Posted in

Vagy, aki vagy

Vagy, aki vagy. Láthatatlan. Szikra vagy a kelő Napban, hideg fényed oly vakító, ott vagy, tudom és ez így jó.   Vagy, aki vagy. Láthatatlan. Szellő vagy egy zárt palackban, ha kell hűsítsz nyármelegben, hajat kócolsz, szoknya lebben.   Vagy, aki vagy. Láthatatlan. Dallam vagy egy régi lantban, s ha húrjain játszik a szél, szavak […]

Posted by
Posted in

A Költő és a Vers

Költő vagy, úgy hiszem. Mindig is az voltál. Versek nélkül is az, ezt biztosan tudom. Messziről érkeztél s egy távoli zsoltár hangjait követed e göröngyös úton.   Minden költő lelke egy nyüzsgő agora. Játszótér, hol játszod a világ dolgait. Gyermekként bámulsz a szépre és a jóra, s a rossz dolgok fölött még átsegít a hit. […]

Posted by
Posted in

Közel hajolva

Társas magányod vonz s taszít, de elképzelem azt, akit ez éltet, s amíg haldokol élete addig sem pokol.   Vagy, aki vagy. Láthatatlan. Mi tegnap volt, ma is az van. A teremtőt nem éri el gyönge hangod, s nincs égi jel,   mi biztatón reményt sugall. Lelked ekét vágyó ugar. Szunnyad a tett, szunnyad a […]