About Me

tuzatibor-nagy.jpgTuza S. Tibor az Irodalmi Rádió szerzője

"Nevem: Tuza Tibor. Tudomásomra jutott, hogy ezen a néven többen publikálnak. A tévedés elkerülése érdekében, Tuza S. Tiborral vagyok azonos. 1940 nyarán a család második gyermekeként születtem egy Bükkszékhez tartozó uradalmi pusztán. Apám erdész volt. Anyám háztartásbeli. Általános iskolái tanulmányaim Mátraderecskén és Sirokon folytattam. A közgazdasági technikumot, ML. egyetemet és egyéb tanulmányaimat Egerben, illetve Budapesten végeztem. Voltam: erdei munkás, majd a Mátravidéki Fémművek dolgozója több mint négy évtizedig. Ott voltam: építőmunkás, láncjavító, raktáros, programozó, diszpécser, fotós, montírozó, meós stb. Több évtizeden át tevékenykedtem a közéletben. Lakóhelyemen voltam: könyvtáros, mozigépész, klubkönyvtárvezető stb. Már gyermekként kezdtem, szinte titokban, saját szórakozásomra, írogatni verseket, elbeszéléseket. Később is csak szűk környezetem tudtával. Írásaimból elsőként 1967-ben a Mátra Fém újság, majd 1987-ig több alkalommal közölt. 2003-tól A Mi Falunkban jelennek meg verseimből. Az Accordia Kiadó 2004-től nyolc antológiában közölt írásaimból. Első önálló verses kötetem 2008-ban Óh! Ti Nők! címmel az Accordia Kiadó gondozásában jelent meg. Novum kiadónál: 2010-ben Ízek szikrái címmel jelent meg kötetem, a Z-PRESS KIADÓ Kft.-nél 2013 elején Kápolnaépítők című kisregényem látott napvilágot. 2015-ben Az Ismeretlen című kisregényem, valamint a Nemcsak című kötetem
jelent meg. Mátra- és Bükk-hegység közötti Sirok községben lakom. Nyugdíjas vagyok. Egy fiam van. Aki, munkáján túl, egy zenekarban szándékozik a köz hasznára válni."

Bemutatkozása és művei előző weboldalunkon: http://www.irodalmiradio.hu/tuzastibor.ht egjelent mml

Posted by
Posted in

Művészetről (kiállításra)

  Erdők, mezők között pereg az életem. A csodáknak száma köröttem végtelen. Minden fán és bokron ezernyi a hajlat; a sok féle águk, más-más lombot aggat. Vad kórók, virágok ringnak a zöld gyepen; katlan ül a völgyben, csúcs kéklik a hegyen. Forrásokból erek, patakokká nőnek; a vízmosta dombok, az aljba ledőlnek. Madarak röpködnek, ülnek az […]

Posted by
Posted in

Farsangi emlék

  Közel hetven éve enyhe tél volt nálunk; február végéig még havat sem láttunk. Ám, ekkor hirtelen, hullott egy arasznyi. Mondtam is bátyámnak:  menjünk már szánkózni!   Menjünk, de hát mivel? Nincs szánunk semilyen.  Deszkát fűrészeltünk, szegeztünk serényen. Kötél is került rá odább huzigálni. Gyorsan elkészült az. Siettünk próbálni. Ól fölött ott […]

Posted by
Posted in

Mátra jobb szélénél

  Mátra jobb szélénél van a pici hazám. Déli Nap sugara hátulról hull reám. Keskeny a völgyi sík. Dombok vesznek körül¬; a természet szépe e tájra tömörül. Felhőt fésülgetnek hegygerincek fái; vihar kuszáltan, ott ritkán tud átszállni.  Mintha festegetne a természet keze  minden völgy és oldal színskálával tele. Távoli gerincek kékeszöldet játsznak;  […]

Posted by
Posted in

Belépő

Az idő-óra rugóját valaki túl szorosra húzta, vagy a kerekei lettek túl nagynak alkotva, mert az előre haladása igencsak rohanó. Mintha nyeldesve lennének, oly észrevétlenül tűnnek el a hetek – az évekbe, évtizedekbe gyülekező – hónapokban. Nem tudom, feledékeny vagyok-e, vagy elégedetlen? De olyan az érzésem, hogy alig éltem, s az évek úgy futottak tova, […]