About Me

Vincze Teodóra az Irodalmi Rádió szerzője.

Vincze Teodóra vagyok, 23 éves.
A vendéglátásban dolgozok, szakácsként. Minél többet tapasztalunk meg a világból, annál több mondanivalónk van. Gondolatok sokasága kavarog a fejemben, amit jó, ha papírra tudok vetni, igaz sokszor ki sem lehet fejezni ezeket az érzéseket szavakkal. Viszont jó érzés visszaolvasni, milyen érzések uraltak abban a pillanatban, legyen az pozitív vagy negatív. Úgy gondolom, mindenből tudunk erőt meríteni, még ha sokszor lehetetlennek is tűnik.
Mindig is szerettem a verseket, csak sohasem értettem őket.
Aztán minél több veszteséget éltem meg, minél többször kerített hatalmába a hiány, és minél több élményt raktározhattam el, annál jobban kezdtem érteni a lényeget. Most arra törekszek, hogy a hiány okozta ürességet, megtöltsem élettel.

„Az ember nem tud mindent szavakkal, de mindent tud a szívével.” (Márai Sándor)

Posted by
Posted in

Télies tavasz

Csak ülök némán s csendesen a parton, nézem, ahogy a víz elterül a homokon. Az idei tavasz egy kicsit más. Szomorúan süvít a vízparti sás. Csalódottan meredek előre a semmibe, hosszú utat tettem meg, hogy elérjek ide. Lelkem igazodik a télies tavaszhoz, hó fedi el még, mi tartozik e világhoz. Télen egy kicsit meghalok, s […]

Posted by
Posted in

Jelenben érezni

Mikor fáj a szó, és nem vezérel az ész, akkor már rég kevés ide a józan ész. Mikor ernyed a test, és reped a szív, érzed, hogy a pokol magával szív. Csukott szemek, összetört lélek, egyre csak rettegek és félek. Rettegek az örök magánytól, és félek a csalódások árnyától. Botlottam már el elégszer, most várom, […]

Posted by
Posted in

Egymásban létezni

Kívánságom teljesült, szerelmünk beteljesült. Mint a nap, ragyogva kélünk, s mindig a pillanatnak élünk. Béke öleli át az egész testem, melletted megnyugszik a lelkem. Már nem mardos minket a magány, most nekünk dalol a csalogány. Ha a hangod meghallom, elmémből eltűnik a sok lom. Minden porcikám érted remeg, kérlek, azonnal csókolj meg. Csókod felér a […]