About Me

Zsolnay Luca az Irodalmi Rádió szerzője.

Budapesten születtem, és egészen kiskoromtól kezdve érdekelt az írás és a költészet világa. Az első versemet tíz éves koromban írtam, de sokat szoktam játszani a rímekkel csak úgy beszéd közben is. Az elvem, hogy a legjobb emberek őrültek, így eszem ágában sincs normálisnak lenni. A normalitás egy börtön, ami nem engedi az embereket, hogy szabadon szárnyaljanak és nagyokat alkossanak. Minden ami szép számunkra az művészet, legyen az bármi is, mert egy műalkotásról nem azt kell eldönteni hogy jó-e, vagy rossz, hanem azt hogy számunkra értékes-e. A hétköznapok és a megszokás sötétségéből kitörve igyekszem, hogy valami nagyot alkossak, ami sok ember számára értékes lehet.

Posted by
Posted in

Végül…

Sírva születtünk, a halált kergetve, Majd nevetve néztünk egymás szemeibe. Én csak üldöztem a messzi álmokat, És vártam szerelmes szavaidat. Vajon miért tartott még ez a halott harc, Melyet elfedett a sok tépett arc? Vajon érdemes volt reggel reménnyel kelni? Megérte-e valakit feltétel nélkül szeretni? A sok kérdés, mint hasamban a pillangók, repkedtek. Azt hittem […]

Posted by
Posted in

Kérlek

Kérlek mondd ki százszor a nevemet, Mert a te szádból nem hallottam eleget. Kérlek nézz rám zöld szemeiddel, Hagyd, hogy bennük vesszek el. Kérlek utálj meg, vagy bánts, Csak soha többet ne láss. Tudom hogy nem szeretsz engem… De kérlek, mondd ki egyszer a nevem.

Posted by
Posted in

Te vagy…

Te vagy az első csillag miután elmegy a nap, Az összes magamban tartott gondolat. Te vagy a legjobb változás, És a legnehezebb távozás. Te vagy az összes könnycsepp arcomon, Az összes igaz mosolyom… Te tökéletes vagy nekem, Az, akitől elfelejtem a nevem. Te vagy a vérem, akitől szívem ver, Minden jó és rossz, és a […]

Posted by
Posted in

Halálmadár

Elszállt fölöttem egy fekete tollú, bús madár. Szemeiben  könny ült, vérében forrt a halál. Röpte mint az éj, s mint egy felhő oly könnyű, De lelke nehéz, melyből rég elszállt a derű. S ez a madár, ki bárkit valaha szeretett, Szerelméért durván, véresen megfizetett. S akármerre járt, a friss virágok elhervadtak, Ő csak jót akart, […]