About Me

Zsupánné Illés Margit az Irodalmi Rádió szerzője.

1953-ban születtem a Zala megyei Csesztregen. Harminchét évig tanítottam, mint alsós tanító a helyi általános iskolában. Jelenleg nyugdíjas vagyok és most is a szülőfalumban élek.
Az olvasás és az írás mindig szerves része volt az életemnek. Eddig elsősorban novellákat írtam. Írásaim a következő helyeken jelentek meg:

2015:
Vigilia c. irodalmi folyóirat
Szó-kincs 2015 c. antológia (Aposztrof Kiadó)

2016:
Második helyezés a lenti könyvtár által kiírt „A fiók mélyén” c. pályázaton
Körforgás c. antológia (Holnap Magazin)
Önálló kötet a Csesztregi Falubarát Egyesület kiadásában

2017:
Nyugat-Balatoni Kalendárium (Kiadó: Fuga P. Bt. Keszthely)
Életmesék c. antológia (Mosolyvirág Nagycsaládosok Debreceni Egyesülete)
Karácsonyi csodavilág c. antológia (Holnap Magazin)

2018:
Szárnypróbálgatók c. antológia (Raszter Kiadó)
Zalai Hírlap (több alkalommal)
Csesztreg község honlapjának művészoldala

Posted by
Posted in

Zsupánné Illés Margit: Disznóölet

Az ártányt a reggeli etetés után különválasztották a párjától, így a napot egymagában lustálkodta át az ólban. Este az ólkerítés retesze csikordult, a vödör zörrent, loccsant a moslék, a párja elégedetten röfögött, csámcsogott és szürcsölt, ám az ő ajtaja nem nyílt! Visítani kezdett, és mellső lábaival majd szétszedte az ólajtót. Nem használt semmi … Mikor […]

Posted by
Posted in

Zsupánné Illés Margit: Hazafelé

‒ Itt a téli szünet! ‒ muzsikálta a hóesés. A zalaegerszegi leánykollégium falai megremegtek. A sivár folyosók csendje varázsütésre megtört. Hirtelen bőröndök dobbantak, papucsok csusszantak. Mindenki lázas pakolásba kezdett. ‒ Félre iskola, dolgozat! Félre koszos város! Haza! Haza! ‒ dobolták a mozdulatok. Arra senkinek sem volt hallása, hogy a falakon túl egyre hangosabb futamok szólalnak […]

Posted by
Posted in

Zsupánné Illés Margit: A muzsikus

Megszólalt a csengő, siettem ajtót nyitni. Sovány, hajlott hátú öregember állt a bejáratnál: Rumi prímás! Ritka haja csíkokban simult a fejére, arca beesett, vékony nyakán lötyögött az ing. Öltönye, félcipője sok évet megért már. Keveset változott, amióta nem láttam, csak a hegedűje hiányzott. – Nehogy bejöjjön! – ágáltam magamban (eszembe jutott, hogy sok évvel ezelőtt […]

Posted by
Posted in

Szüret az Alsó-hegyen

  Az Alsó-hegy tiszta időben jól láthatóan ott hullámzik Csesztregtől délre, a látóhatár peremén. Valójában nem is hegy, hanem tizenöt kilométer távolságban húzódó dombok sora, ahol már régóta szőlőt termesztenek a környékünkön élők. Az onnan származó bornak egykor rangja volt, ezért a gazdák megbecsülték a hegyet. Részeinek nevet adtak: Előhegy, Csiboda, Botosa, Dedes, Gosztola, Luku, […]

Posted by
Posted in

Grófék

    Grófék háza olyan közel volt a miénkhez, hogy majdnem átjött hozzánk a tűzfal, a veranda és a rácsos kút. A kalapácskopogás, a fűrészhang és a festékszag sokszor át is jött. Ha nem jött, a testvéremmel mi mentünk. A veranda nyitott oldaláról lehetett belépni az asztalosműhelybe. Az ajtóval szemben, az ablak előtt állt a […]