Posted by

És indulunk az égi házba…

Juhász Anikó: És indulunk az égi házba… Naponta látjuk, emberek halnak, és madarak némulnak ágak tövén, bennük a csönd sem szikrázva fut már, a hajnal sem koppan az utca kövén. Tavakban hínár, kagylókban csönd van, a városban kopottabb lassan a tél, benne a hó sem magaslik immár, a zúzmara fogja, csak hangja beszél. És indulunk […]

Posted by

A városunk, Budapest…

Juhász Anikó: A városunk, Budapest… A városunk, Budapest könnyű, mint a lég, tornyain a múlt idő a felhőkre lép, üvegszálas házakon fémtető a Nap, és a Duna hídjain a Hold iszogat… És minden esernyő egy furcsa keringő, a Duna vizében embersereg, fényhajók izzanak, hullámok inganak, ez a tánc, ez a kép jövőt remél, ez a […]

Posted by
Posted in

A hársfa Madonnája és a bakelitlemez

Juhász Anikó: A hársfa Madonnája és a bakelitlemez A lányom szeméből feltekint rám az anyám is. S mintha kagylókból ömölne ki, felém hullámzik és mégis távol marad az a zöld fóliával védett tenger. Az asztalon evőeszközök; kés, villa s egy dugóhúzó a szellem palackjához, már csak a barlang hiányzik a meséhez nekünk… a palack öblös […]

Posted by
Posted in

Játék és Pompeji

Juhász Anikó: Játék és Pompeji Zöld békaemberek a bunkerek, s úgy úsznak a mozdulatlan tájban, mint levelek a repedt vízsugárban, maguk alá húzva a testesebb levegőt. Ujjunkat nyomkodjuk a mába, e visszafordult vulkáni tufába, s csinálunk magunkból lélegző Pompejit. Fatuskót görget egy medve, jön az erdő is, homályba kötözve, két lécből alákerítve lába. Az időhöz […]

Posted by
Posted in

Az állomás és a fehér ruhát is látó Budapest

Juhász Anikó: Az állomás és a fehér ruhát is látó Budapest Az állomásra mentem eléd. Előbb az illatod emeltem le, aztán téged is, s hosszan néztem, hogy kopog a cipőd mellettem. Szatyrodban az anyai aggódás volt, körbepakolva a szorongás érett almáival, fejeden apróvá zsugorodott a múlt idők homályát idéző kalap, kabátodon pedig helyet kapott az […]

Posted by

Bűvölő 5. – Versmegzenésítés Karády Istvánnal

Bűvölő 5. Versmegzenésítés Karády Istvánnal az Irodalmi Rádió pályázata A beküldési  határidő lezárult és megszületett a pályázat végeredménye, mely szerint a megzenésítésre kiválasztott alkotások és helyezettek: 1. Török Nándor: Végzetváró 2. Juhász Anikó: József Attila 3. Györkös Nóra: Íz-varázs 3. Kakucsi Erzsébet: Itt a Karácsony! Boda Zsófia: Kavalkád Győri Károlyné: Eltűntél Györkös Nóra: Angyalság Juhász […]

Posted by
Posted in

Pozitív nyári dal

Te, kis darázs, nem bántanál, csak a virág, az érdekel, a békés egyensúly dalát légy hát okos, zümmögd csak el. Te, Nap, adakozásodat dalos kedvemmel fogadom, télen vacogtam már sokat, az izzadás csak jutalom. Te, kis csípős csalán-bokor! Tudom, védened kell magad, leveledet, ha megfogom, a nyár heve megsimogat. Ó, kis csapatnyi kormorán sziklára gyűlve […]

Posted by
Posted in

Művészportré – Váradiné László Mária

2019 tavaszán Váradiné László Mária szerzőnket köszönthettük a Művészportré sorozatunk mikrofonja előtt. Ez a műsor és cikk az ő életéről, alkotásairól szól. Röviden bemutatkozom Budapesten születtem az ikertestvéremmel 1951-ben. Hat testvérünk közül csak mi ketten maradtunk életben. Munka mellett levelező tagozaton elvégeztem a közgazdasági szakközépiskolát, később szintén munka mellett a mérlegképes könyvelői szakvizsgát is letettem. […]

Posted by

Gáthy Emőke: Nyúlék

Nyúl nagypapa jól megrakta Kosarát a piacon Hoztam répát, fehér retket – Makogja már a gangon Fut elébe sok kis nyúl-fi, Ide nyúl, oda nyúl; Mire anyjuk észhez kapna, Már hiába nyúl. A vers meghallgatható Karády István megzenésítésben és előadásában a YouTube-on.