Posted by
Posted in

Ildi

Ez a nap sem indult másképp mint a többi. Péter már kora reggel a buszon ült, hiszen a munkásszálló “kényelme” után várta az otthon, a szülői ház melege. Egész héten dolgozott, még készenlétet is vállalt, de szombat, vasárnap most szabad. Nem kell térdig sárban járni az olajmezőt, hiszen két napig szakadt az eső. Nem kell […]

Posted by
Posted in

A vakcina

Alexej már teljes három órája állt a határon. Bénultan várta, hogy a vonat továbbmehessen. Harminc éves volt de még sohasem járt külföldön, most is csak térült-fordult, egy csomagot vett át. Semmit nem látott a hazájának nevezett országból csak két pályaudvart. A vonatok egyformák voltak. A pályaudvarok huzatosak. Az emberek siettek, nem úgy, mint itt a […]

Posted by
Posted in

Ingázom

Hazafelé tartok, a városi tavaszban keresem önmagam. Május van. A Flórián áruház előtt már pirul a cseresznye a fán. Ezt a fa már három éve vidítja a kedvem. Szeretem őt, szerintem Ő is szeret engem. Amikor feljövök az aluljáróból rámosolygok, erre bólogatva köszön, még meg is hajtja az ágait. Az egyetlen élőlény, aki itt köszön […]

Posted by
Posted in

Gerbeaud

Gerbeaud Sokan sokfélét gondolnak ha meghallják a Gerbeaud nevet. Van, akinek a pesti előkelő cukrászda jut az eszébe, van akinek a cukrászdához fűződő szerelmi történetek, fiatal fiúk és szórakozni vágyó módos asszonyok találkahelye rémlik fel. Kevesen gondolnak Gerbeaud Emilre a cukrászra, akinek a nevét viseli a hely és egy sütemény is. Elárulom nektek, hogy nálunk […]

Posted by
Posted in

Apa sír

Apa! – szólat meg a fiúcska, aki – tőle szokatlanul – már percek óta csendben volt. Annyira belemerült a játékba, hogy – úgy látszik – nem érezte szükségét a beszédnek. S Apa most nem is bánta az ajándék csendet, így ugyanis tudott végre a munkájára figyelni. Újabb adatokat és időpontokat írni a táblázataiba, tervezni a […]

Posted by
Posted in

Penny anzix

Talán nem is foglalkoztam volna ezzel a kérdéssel, ha csak egyedi eset lett volna. De az utóbbi időben ahányszor csak vásárolni mentem, az biztos, hogy nem maradtam ki a szórásból. Megértem, hogy a multi azért alkalmaz biztonsági őröket, hogy a bolti lopásokat megakadályozza, de talán ezt nem az egyes vásárlók vegzálásával kellene elérni. Nos erről […]

“Isten, áldd meg a magyart”
Posted by
Posted in

“Isten, áldd meg a magyart”

„Isten, áldd meg a magyart…” Ünnepelünk. Zenével, tánccal, szavakkal. Kinek mije van. A lényeg, hogy hozzánk tartozzon, itt éljen velünk, áthassa mindennapjainkat, örömben, bánatban. Egy nép, egy nemzet imádsága, amit illik tudni annak, aki odatartozónak vallja magát. Utazásaink során, még a kétezres évek elején, alig túlélve a csaucseszku-rémuralom korszakát, s már nem is kell mondanom […]

Posted by
Posted in

Klotz Mária: Megalkuvás helyett

Klotz Mária: Megalkuvás helyett „Szomorú, ha a szív megalkuvást keres; szeretni szomorú felényi szeretetért, vagy annyiért se, mást.” (Kálnoky László) Több okból elgondolkoztató az idézet. Először is a megalkuvás már eleve egyfajta lemondást sugall, másodszor pedig ha az ember szeret, akkor viszont várja, hogy őt is szeressék. Nem mindig van ez így. Sajnos. Ismerek egy […]

Posted by
Posted in

Klotz Mária: Kakaó-dal

Klotz Mária: Kakaó-dal – Hoztál kakaót? – kérdezte reménykedve Zsófi, amikor hazaértem a vásárlásból. Anyukám, aki vigyázott rá, sietve hazament, talán főzni. – Még szép, kislányom – válaszoltam neki, pedig ha tudná, hogy jutott mégis eszembe, az ígért finomság. *** Lejátszódtak bennem az események. Ködös, szürke őszi nap volt. A levelek lassan hullottak le a […]

Posted by
Posted in

Klotz Mária: Az igazi otthon

Klotz Mária: Az igazi otthon   Este a családban ki-ki a maga módján, tette a dolgát, végezte a feladatát. Gyermekkoromban anyukám a késő esti órákban terítőt hímzett, apukám újságot olvasott, a bátyám általában tanult, én pedig babáztam. A folyton égő kályha kellemes meleget sugárzott, a lángja beragyogta a lelkeket. Ezekre az estékre emlékszem a legszívesebben. […]