Posted by
Posted in

Beszélni akartam a Mikulással

Szohner Gabriella: Beszélni akartam a Mikulással Már lehullott minden levél a fákról, és én tudtam, hogy nemsokára esni kezd a hó. Szerettem a telet. Nem is annyira a kinti hideget, mert hamar átfáztam, sokkal inkább a várakozást, a készülődést szerettem, amik odabenn, a családban történtek. Ebben az időszakban nálunk mindig történt valami érdekes. A nagy […]

Posted by
Posted in

Újjászületés előtt

Szürke, félhomály töltötte ki a kis szobát, annak ellenére, hogy még alig múlt el délután két óra. Hosszú, vékony ujjaival körbe tekerte a takarót elcsigázott csupa csont testén és a fotelbe gubbaszkodott vissza. A pléddel együtt is csak annyi volt, mint egy tizenkét éves gyerek. Elmélázott tekintetével nem is igen látott már semmit a környezetéből, […]

Posted by
Posted in

Döntési magasság

A döntési magasság a repülésben használatos fogalom. Azt a pontot és pillanatot jelöli – tehát térben és időben egyaránt – amikor a pilóta nem halogathatja tovább, választania kell, hogy le vagy föl. Vagyis, ha nem vállalható a leszállás, ez az utolsó lehetőség, hogy megszakítva az ereszkedést ismét felhúzza a repülőt, – ahogy szaknyelven mondják: átstartol, […]

Posted by
Posted in

Folytatásos regény, 11. rész

Az áhítat csendje még ott ült az arcokon, amikor felcsendült Terézia grófnő érces hangja és megrebbentette a szempillákat. A szép szoprán angyalian zengett a teremben. A karácsonyi ének egyre hangosabban szállt az ég felé, hogy beteljesítse az ünneplők vágyakozását. Elsőként a gyerekekét, akik a dal végén fékezhetetlen rohamot indítottak a karácsonyfa alatt sorakozó csomagok megszerzésére. […]

Posted by
Posted in

Zászló a kézben

Attila csak nemrég költözött Magyarországra. Oda, ahová szíve szerint mindig is tartozott, csak a történelem sötét évei elszakították onnan. Mindez alig múlott valamin, hisz a határtól nem messze lakott a családjával. A fiú emlékezett arra az időre, amikor a nagypapája még élt, és mesélt neki. Ő mondta mindig: – ha a szél egy kicsit jobban […]

Posted by
Posted in

Szívizomgyulladás

Tél volt, korán esteledett. A huszonöt wattos égő alig világította meg a szobát. Inkább csak jótékony félhomály uralkodott. Az égő a mennyezetről egy szál dróton csüngött alá, szinte jelezve, hogy korántsem történt meg a villanyszerelési munkák befejezése. A vályogfalba vésett hornyokba még látható volt a vezetékeket védő bergmanncsövek sötét sziluettje, csak itt-ott szakította meg a […]

Posted by
Posted in

DIGITÁLIS DESSZERT

DIGITÁLIS DESSZERT Pamflet egy vasárnapi ebéd kapcsán – Kérlek, amíg ebédelünk, legyél szíves eltűntetni a mobilodat az asztalról, és egyáltalán, evés közben ne legyen se telefonálás, sem sms-ezés, se internetszörfözés, még a lábaid között sem! – szólította fel némi neheztelést sejtető hanghordozással, de a szokásos kamaszos ellentmondás és vitatkozás lehetőségének leghalványabb reményét is szétoszlató tekintettel […]

Posted by
Posted in

A nő nőnapon

Március 1: a nő vágyakozva gondol a következő hétre, amikor is ünnepelve lesz, és nemének minden egyes csodálatos tagja. Ábrándozik, álmokat sző, amiben a férje frissen borotvált, illatos, és tiszták a körmei. Lejátszik gondolatban egy romantikus estét, amikor nem ő főz, megterítenek neki, a feneke alá tolják a széket, és mindent önfeledten élvezhet. A kiszolgálást, […]

Posted by
Posted in

Régimódi mese

Régimódi mese Lali bácsi gondosan a villájára igazgatta a nokedliket, de ügyelt arra is, hogy minden falathoz megfelelő mennyiségű zúzapörkölt jusson, majd az így megkomponált falatokat akkurátusan a szájához emelte. Lali bácsi igazi régi vágású, precíz, vérbeli mérnökember volt. Az 1970-es évek elején, a kötelező sorkatonai szolgálata letöltése alatt megismerkedett egy csinos lánnyal, s a […]

Posted by
Posted in

Góg és gőg tanmese

Egyszer volt, hol nem volt, hegyeken innen dombokon túl, élt két épület, Üle és Füle. Mindketten büszkén tekintettek az utca frontjára, meg is volt rá minden okuk, hiszen kertjükben csodálatos virágok virultak. De nem éltek ám magányosan, bennük éltek szolgáik, akik ápolgatták és csinosítgatták őket. Teltek múltak az évek az Üle és Füle együtt öregedtek. […]