Posted by
Posted in

Magyar Költészet Napja Makfalván 2018. április

  M. Simon Katalin költő és prózaíró „Szeretet szirmok” címmel lírai önéletrajzát mutatta be: az eltelt 75 év történéseit, Makfalva lakóihoz és környezetéhez való szoros kapcsolatát, a sokszínű élet minden vonatkozását” – írja SUBA MÁRIA a “M a k f a l v i T E K I N T Ő”-ben. TOVÁBB ITT olvasható: TEKINTŐ […]

Posted by
Posted in

Egy csepp szeretet

Kórházi folyosó, sietős léptek, ápolók megszokott munkái, megannyi feladat. Ősz hajú, idős néni ül a tolókocsiban csendesen néz maga elé,vajon hol járhatnak a gondolatai.Amikor elmentem mellette, ránéztem ,egyik lába hiányzott. Pillantásunk összetalálkozott, folytattam utam, de valami megállásra kényszerített.Belső hangom azt súgta, most állj meg,mert szükség van rád! Visszafordultam, odamentem hozzá,lehajoltam és halkan megszólítottam. Hálásan nézett […]

Posted by
Posted in

Őrangyalom

Gyakran látom, mindig megcsodálom a legújabb vasúti mozdonyokat, hogy milyen csendesen húzzák a hozzá csatolt kocsikat. Eltűntek a régi gőzmozdonyok,melyek ontották magukból a füstöt és a gőzt.Ilyenkor jut eszembe egy gyermekkori történet. Visszagondolva félelmetes élménybe volt részem és féltem a mozdonyoktól még felnőtt koromban is.Habár rég múzeumba került néhány darab belőle, az új mozdonyokat is […]

Posted by
Posted in

A PIKNIK.

Barátnők voltak már gyermekkoruk óta. Charlotta Williams, Linda Hamilton és Nova Miaó. Nova volt a leg-szebb. Amerikai apja és vietnami anyja volt. De 17 évesen, mind szépek voltak. Együtt jártak, piknikezni, mint ma is. Így vasárnap délelőtt, a mise után nekiindultak a városka melletti hegynek Williamsék terepjárójával. Általában estig maradtak. Ezek a szabadban eltöltött vasárnapok […]

Posted by
Posted in

A hobó

Olyan szép volt, amilyen csak lehetett december 6. –n. Hideg volt, de szikrázóan sütött a nap. A hó, millió csillám módjára, visszaverte a napsugarakat. Judy Hanke ücsörgött a padon. Jól felöltözve nem fázott. Arcbőrének nagyon jót tett a napsütés. Ideje is volt, már három éve nyugdíjasként pihente az élet fáradalmait. A szeme is csukva volt […]

Posted by
Posted in

Akkor és most

Akkor és most Nézték a Holdat. Ezt a fényes, de halovány, szürkésfehér korongot az égen. Mindhárman. Domin azokkal a szép göndör fürtjeivel. Sklav az enyhén rózsaszín bőrével, nyurga végtagjaival és persze Ikszi. Alig 12 esztendős gyerekek voltak. Tátott szájjal ámultak-bámultak. Ültek az ól mögött, a kukoricás határában., a magasra nőtt fű jól eltakarta őket. És […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Csíny

Rózsa Iván: Csíny Gyerekkorukban gyerekes csínyeket követtek el: a bölcsiben és az oviban zajongtak a csendes pihenő alatt, az isiben rajzszöget tettek a tanító néni feneke alá. Netán cseresznyét loptak a szomszédtól, esetleg nem vitték vissza a könyvtárba a kedvenc mesekönyvüket… Most már koruk alapján felnőttek, hát emberes csínyt követtek el: államcsínyt, azaz orbitális választási […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Hülyítés

Rózsa Iván: Hülyítés A franciákat fanatizálta egykoron egy kis korzikai, az oroszokat egy kis grúz, a németeket egy kis osztrák. A magyarokat most hülyíti egy kis …… Félreértés ne essék: nagyon szeretem a korzikaiakat; a grúzokat és az osztrákokat is kedvelem. Nem kevésbé szeretek húzatni a cigányprímásokkal… Csak tudjuk jól, mi lett az előbb felsorolt […]

Posted by
Posted in

A császár kutyája

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy tágas mező. Annak a közepén állt egy kulipintyó, a kulipintyó kertjében egy tulipán. Annak a közepében volt egy csodás palota, abban lakott a Császár. Nagy, hegyes, rezes  orra volt, lapos pillantása, kackiás bajusza, vállán gumipitypangból szőtt hímes palást, fején hányavetin trónolt egy aranyvesszőből vert díszes korona. A […]

Posted by
Posted in

Bemutatkozás

Az irodalom egész életemnek fontos és nélkülözhetetlen része volt, hiszen tanárként évtizedeken át tanítottam. És írtam is: verset, prózát, de a mindennapi élet számos tennivalója – gyerekek, otthonteremtés, tanítás – úgy lekötött, hogy a közlés viszontagságaival nem foglalkozhattam. Aztán, már kissé idősen, nagy tragédia ért: meghalt hűséges társam, drága férjem, ami összetört bennem mindent, és […]