Posted by
Posted in

Az ünnepek közeledtével.

Csendes kis faluban éldegél, fájdalom marcangolja a szívét. Az időnapról napra változik, mutatva lelkét és meggyötört arcát. Már vissza fele számolják az idő múlását, hogy elérkezzen egy fájdalmas ünnep után a szeretett ünnep a ragyogás mi már inkább az anyagi ajándékról, mint a szeretet és a tiszteletről szól. Lassan pergő angyal könnyek peregnek, hol az […]

Posted by
Posted in

Összetartás

  Egyszer volt, hol nem volt. Volt egy kicsike falu mit inkább csak idősek laktak. A fiatalok mind beköltöztek a nagyváros poros zajos szívében. Itt e csendes falut szerettet falujának nevezték s úgy is jegyezették be. Az itt éltek nem voltak rokonok csak szomszédok, de mindig mindenben segítetek egymást. Egy csendes őszi napon egy egyedül […]

Posted by
Posted in

Eltávolítás

Eltávolítás Feri reggel jókedvűen ment be a munkahelyére, s mielőtt belépett volna a forgóajtóba a szokott módon, egy mosoly kíséretében intett a ház előtt álló cigarettázóknak. Amikor ő érkezett ugyanis a dohányosok többnyire már ott álltak a hatalmas irodaépület előtt. Mivel bent tilos volt a dohányzás, hát kiszorultak a bejárat elé a járdára, ahol rendületlenül […]

Posted by
Posted in

A nagy lábonlövőkről (Nietzsche után szabadon)

Zarathustra egyszer egy nagy fenyvesben jára vala. Embereket láta, akik az ég felé lövöldöztek. Im-igyen szólt hozzájuk. „Miért pazaroljátok ködre és felhőre a golyót? Nem tudjátok-e hogy az isten meghalt? Mivégre lődöztök az égre tovább?” Azok válaszoltak: „Madarakra lövünk, Zarathustra, mert éhesek vagyunk, és éhesek a mi gyermekeink is.” Zarathustra látta, hogy még nem előképei […]

Posted by
Posted in

Hajnalpírban

Szohner Gabriella: Hajnalpírban   -Ébredj kicsim! – szólsz szinte súgva. Fejem búbjáig húzom a takarót. Nem kelek. Fáradt vagyok, és álmos. Pilláimon ólomsúlyokat érzek, nem bírom nyitni a szemem. Fáj a fejem, és pillanatnyilag azt sem bánom, hogy nem érzem az ablakon beáramló friss levegőt. Hallgatom a neszezést. Víz csorog a csapon, kanál hangja egy […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Művészek és mecénásaik

Rózsa Iván: Művészek és mecénásaik A piacról éltek-élnek a legnagyobb művészek is! Mindig is… „Pénz beszél, kutya ugat…” S a karaván halad? A vatikáni Sixtus-kápolnában járván egyedül Michelangelo zseniális ötlete tetszett: Ádám teremtése, Ádám és az Úr összeérintett ujja… Különben túlzsúfoltnak tűnt a mennyezet, de az oldalfalak is. Mintha pápai megrendelés, és sajnos ízlés szerint […]

Posted by
Posted in

Burgonyába rejtet érzések

  A téli álomból fáradtan nyújtózkodó napsütésben kezdtek meg a tavaszi ültetést. Sorban járták át a melegnek éppen nem mondható talajt. Majd egy több madár csőrét hordó nehéz léptű madár tette a krumpli csemetét a földbe. Ki jól érezte magát hamar barátokra tett szert. Ahogyan mellegedet az idő ő annál hevesebben kapaszkodott végtagjaival a földbe. […]

Posted by
Posted in

Három apróság

Kismama Kismama áll előttem a sorban, leletért. Rendes, jólöltözött, kulturált megjelenésű, jó modorú. Egyik kezében a táskája, másikat már terebélyes méretű pocakján nyugtatja. Azaz dehogy nyugtatja. Kommunikál vele. Arcán angyali mosoly, látszik, hogy beszélget a babájával. Úgy tűnik, van mondanivalójuk egymásnak, az pedig hogy miről szól a diskurzus az ő titkuk. Vélhetően nem először csinálják, […]

Posted by
Posted in

Burgonyába rejtet érzések

    A téli álomból fáradtan nyújtózkodó napsütésben kezdtek meg a tavaszi ültetést. Sorban járták át a melegnek éppen nem mondható talajt. Majd egy több madár csőrét hordó nehéz léptű madár tette a krumpli csemetét a földbe. Ki jól érezte magát hamar barátokra tett szert. Ahogyan mellegedet az idő ő annál hevesebben kapaszkodott végtagjaival a […]

Posted by
Posted in

Jacintó, az ezüstszőrű, kutyafülű, bélyeggyűjtő kandúr. “Bevallani a bevallhatatlant. Irodalmi Rádió összefoglaló antológia 2019”

Jacintó, az ezüstszőrű, kutyafülű, bélyeggyűjtő kandúr. Szerbusztok gyerekek. Ma, egy cicáról fogok mesélni nektek. De nem akármilyen cicáról, hanem egy bélyeg gyűjtő kandúrról. Nos, kezdődjön a mese. Hol volt. Hol nem volt. Élt egyszer egy öregember, aki egyedül élte a mindennapjait. Nagy városban élt, de a város nyüzsgése ellenére sem volt senkije. Nem is szólt […]