Szohner Gabriella: Tiszta szívű csintalanság Nem vagyok rá büszke, de férfiasan be kell vallanom, hogy fiatalon, gyermekeim szülőjeként gyakran megtörtént, hogy tetteik átbillentettek engem azon a korláton, amit béketűrésnek hívnak. Hogy mi történt olyankor, hát azt bizony gyakran teszik még ma is a tányéromra.  Most, hogy már élvezem a nagyiság minden örömét, folytonosan azt bizonygatom […]

Ősz van. Az évszakhoz képest enyhe idő. A fák itt-ott aranyló, máshol rozsdavörös színekben pompáznak, helyenként ritkuló zöld levelek emlékeztetnek az elmúlt nyárra. Reggel még ködburok vette körül a környéket, de mostanra már a nap simogatja gyengéden a járókelők arcát. Az utca sárgás homokfedelét halványbarnásra festette a tegnapi csapadék. A levegő ennivalóan finom. A kerttől […]

Végzetes kirándulás Csodásan zajlott a nyár. Vidáman röpködtek a fiókáikat már rég szabadjára engedő madarak, amelyek az üde és lombos fák ágain megpihenve adták elő kórusművüket vagy szólamaikat. Boldogan járták féktelen táncukat a tarka lepkék, s a gyors, repülőgép alakú szitakötők sem feledkeztek meg kecses bemutatójuk megtartásáról. Élénken dolgoztak a hangyák, szorgalommal gyűjtögették mézüket a […]

A kislány és az ibolyák Égszínkék szemeit tágra nyitva felébredt álmából a víg tavasz. Körülnézett, mintha azt keresné, megvan-e még, amit tavaly itt hagyott. Kopár ágak, száraz füvek nyitottak neki nyikorgó ajtót, s arra kérték, frissítse fel őket. A tavasz megtette. Mindig is jóban volt az áldott Nappal, mely kellemes hőmérséklettel és simogató sugaraival üdvözölte […]

Rózsa Iván: Eladó az egész ország! Kortalanság Végtelenből jöttünk, végtelenbe megyünk, a kettő között együtt öregszünk a Földdel… Terv Annyi idős vagyok, mint a nagyapám vagy a meg sem született fiam: végtelen… Milliárd éve tervbe vettek vagy még előbb… A kezdet kezdetén… Alfa és ómega Alfa pontból indult a dolog, az ómega felé tart… És […]

Rózsa Iván: Restaurációk Franciaországban annak idején, több mint két évtizedes távollét után visszatértek a hatalomba a Bourbonok; egy igen változatos, vérfürdős, mondhatni anarchisztikus időszak után. Nálunk a „kommunisták” 1989-ben színleg elvesztették a hatalmat, de tulajdonképpen nem távoztak a tűz közeléből, s majd három évtizedes, sok áldozattal járó, anarchisztikus korszak után összenő, ami egybetartozik, ahogy sejthető […]

Rózsa Iván: Barakk Kádár az 1956-os forradalom leverése után hamis kompromisszumot kötött a tömegekkel: „ti kicsit gyarapodhattok, lophattok, de tegyetek úgy, mintha hinnétek az eszmében, s ne politizáljatok!” Mindenki „gyűjtögethetett” módjával, de nem utazhatott szabadon: ez volt annak idején a „legvidámabb” barakk… Most ovi is hamis megegyezést akar kötni az emberekkel: „mi végtelenül sokat lophatunk, […]

Rózsa Iván: Szakmák és választóik Ősi, nem is tudom milyen, tanmesét idézek most. A skorpió át akart kelni a folyón. Mivel nem tud úszni, megkérte a krokodilt, hogy vigye át a hátán a túlpartra. Mikor ez megtörtént, hálából megmarta a hüllőt. A krokodil, immár haldokolva, de még mindig naiv módon, így kérdezte a skorpiót: „miért […]

    Nekem gyanús volt mindig ez a futórózsa. Nem a fény felé nőtt, hanem inkább a terasz felé, és bekukucskált az ajtón kíváncsian.  Tegnap belépett a szobába, körbe járta a bútorokat, tüskéi megtépázták a függönyt, és illatos, rózsás csókokat hintett anyám fényképére meg a kristálypoharakra. Elejtett egy-egy szirmot a  szőnyegre, az asztalra, és rózsaszín […]