Talán nem is foglalkoztam volna ezzel a kérdéssel, ha csak egyedi eset lett volna. De az utóbbi időben ahányszor csak vásárolni mentem, az biztos, hogy nem maradtam ki a szórásból. Megértem, hogy a multi azért alkalmaz biztonsági őröket, hogy a bolti lopásokat megakadályozza, de talán ezt nem az egyes vásárlók vegzálásával kellene elérni. Nos erről […]
„Isten, áldd meg a magyart…” Ünnepelünk. Zenével, tánccal, szavakkal. Kinek mije van. A lényeg, hogy hozzánk tartozzon, itt éljen velünk, áthassa mindennapjainkat, örömben, bánatban. Egy nép, egy nemzet imádsága, amit illik tudni annak, aki odatartozónak vallja magát. Utazásaink során, még a kétezres évek elején, alig túlélve a csaucseszku-rémuralom korszakát, s már nem is kell mondanom […]
Klotz Mária: Megalkuvás helyett „Szomorú, ha a szív megalkuvást keres; szeretni szomorú felényi szeretetért, vagy annyiért se, mást.” (Kálnoky László) Több okból elgondolkoztató az idézet. Először is a megalkuvás már eleve egyfajta lemondást sugall, másodszor pedig ha az ember szeret, akkor viszont várja, hogy őt is szeressék. Nem mindig van ez így. Sajnos. Ismerek egy […]
Klotz Mária: Kakaó-dal – Hoztál kakaót? – kérdezte reménykedve Zsófi, amikor hazaértem a vásárlásból. Anyukám, aki vigyázott rá, sietve hazament, talán főzni. – Még szép, kislányom – válaszoltam neki, pedig ha tudná, hogy jutott mégis eszembe, az ígért finomság. *** Lejátszódtak bennem az események. Ködös, szürke őszi nap volt. A levelek lassan hullottak le a […]
Klotz Mária: Az igazi otthon Este a családban ki-ki a maga módján, tette a dolgát, végezte a feladatát. Gyermekkoromban anyukám a késő esti órákban terítőt hímzett, apukám újságot olvasott, a bátyám általában tanult, én pedig babáztam. A folyton égő kályha kellemes meleget sugárzott, a lángja beragyogta a lelkeket. Ezekre az estékre emlékszem a legszívesebben. […]
Tetszik a látvány. Lehet, hogy furcsán hangzik, ha az ember a saját lábujjkörmeire ezt mondja, de én most így érzem: gusztusosak. A cseresznyepiros körömlakk úgy veri vissza a délutáni napfényt, hogy összefut tőle a nyál a számban. Megkívánok valami jó roppanós, piros húsú gyümölcsöt, ahogy bámulom őket. A napozóágyam melletti asztalkára pillantok, hatalmas, Dolce & […]
A reggeli Nap sugarai még éppen éledeztek, amikor Győző, az ügyes üzletkötő, kilépett a fővároshoz közeli csöppnyi vasútállomás épületéből. Rögvest a közeli parkolóban álló vonatpótló busz felé vette az irányt. Precíz és elégedett léptekkel haladt, ahogy diadalittasan markolt egy néhány perccel ezelőtt kiállított igazolást. Győző sohasem veszített. Régóta övé volt a legjobb havi eredmény a kereskedelmi […]
Edit Szabó : Így látom ? Betegség vagy fájdalom, minden egyes hajnalon új reggelre virradunk, de minek? Nem kérdezi senki sem, miért lesz ez jó én nekem, vagy sem? Elrohan az életem, sokszor megfeledkezem, kell nekem ? Végig szaladt az élet, körülöttem emberek, még a régiek? Köszönnek még ha látnak,egy kicsit meg is állnak, kérdeznek […]
Holt fáradtan dobta táskáját az ágyra. Még, hogy nyolc óra munka! Az igaz, hét órakor kezd mindennap az irodában. Férje szerint: Az is munka az íróasztal mellett? Trécselnek egész nap! Megtárgyalják mit főznek, a gyerekek hogy aludtak. Melyik fiúk verte meg a szomszéd gyereket. De, most, más a helyzet. A kis Ildi, aki csak egy […]
A feszültség tapintható volt! Még a reggeli alatt is. Bár egy szó sem hangzott el, de a tekintetek… azok mindent elárultak. Péter egyébként is nehéz napokat élt meg. A válás és a költözés, no meg az új lakás rendbetétele, mind anyagilag, mind pedig fizikailag meggyötörte. Az oda vezető útról már nem is beszélve. Az igazi […]
