Posted by
Posted in

A teremtés története

Kezdetben nem volt más, csak a csend és a sötét némaság.  Khami, a Teremtő vakon és süketen lebegett a semmiben.  Unatkozott.  Töprengett.  Elmélkedése során egy szerszámot képzelt maga elé, mely mozgásba hozza a semmit, a csendet.  Így született meg a Szent Lant.  Khami végigfuttatta isteni ujjait a húrokon, és a Lantból dal fakadt.  Csodás harmóniák […]

Posted by
Posted in

Mindent a maga idejében

Mindent a maga idejében Gyuszi lassan ballagott hazafelé. Keresztül az úton. Az utcára az ágait kilógató diófa alatt. A piroskapus állatorvosi rendelő előtt. Közben jóleső telítettséget érzett a gyomrában. A magyarázat egy jól megtermett görögdinnye. Gyuszi alig pár perce fogyasztotta el, jó étvággyal, jóízűen. Ő, egyedül, együltében. Maga sem hitte volna volna, hogy belefér. Belefért. […]

Posted by
Posted in

Megtörténik

Megtörténik -Milyen sápadt most. B mondta, felmutatva a holdkorongra. Ami, jegyezzük meg, valóban haloványabban pislákolt mint a megelőző napokban. Pedig telihold volt. -Ti is látjátok? -Sápadt-felelt rá A. Mindenesetre így is olyan érzésük volt, hogy őket nézi. Főleg A-nak. A göndörhajú, pufók arcú, édesszemű A-nak. Tíz esztendeje dacára feltűnően éleseszű volt. Nem maradt el mögötte […]

Posted by
Posted in

Fox a pufi

Fox a pufi felnőtt mese   Város tengerében, irodaházak sűrűjében élt egy ügyes, szorgalmas és róka ravaszságú, kis pufi legény.  Ügyes volt, mert olyan munkát végzett, amelyet az ég is neki teremtett, szorgalmas volt, mert bensőjéből fakadóan nem volt henyélős típus, de határtalanul ravasz is volt, – nem véletlenül kapta a Fox becenevet – mert […]

Posted by
Posted in

Lenni kell

Lenni kell A kerékpáros fiatal fiú felbukkant az utca egyik végén. A Kővágó utcáról van szó, P. városban. Elárulom, a hitelesség kedvéért. Feltűnt és lassan gurigázott ezzel a lángvörös biciklijével.  Minden kapunál megállt és a postaládába dobott egy szórólapot. Minden kapu oldalában ott lapul, tátog egy kicsiny, egyszerű láda ilyesféle célokra. S a kisportolt, kissé […]

Posted by
Posted in

Az öreg

Az öreg csendesen ült a fotel karfájára támaszkodva és gondolkodott. Sok-sok évtized szállt már el felette. Ha a korára céloztak, mindig azt mondta: jegyezzétek meg a kor az csak egy állapot! Ilyenkor gyakran eszébe jutott, hogy bizony ezt a nyolcvankettő évet ő megélte, de hányan vannak, akik csak szerették volna. Mert ugye a sors útjai […]

Posted by
Posted in

A legnagyobb kincs

Akai Katalin                   A legnagyobb kincs Szemüveges, szőke kislány bandukolt az út szélén, egyik copfjából hiányzott a masni, míg a másikban fehéren kókadozott. Sápadt arcáról a szeplők szinte le akartak ugrani, úgy virítottak. Kopott, magas szárú fűzős cipőjéből vékony virgácsokként bújtak elő pamutharisnyás lábai, hogy aztán eltűnjenek sötétkék szoknyája alatt. Verőfényes tavaszi nap volt, az […]

Posted by
Posted in

Az elveszett gyermek

Akai Katalin Az elveszett gyermek Ma is emlékszem, mikor rebegtem életemben először őszinte hálát, és köszöntem meg a jó Istennek, hogy megsegített. Öt éves voltam. Azt nem tudom, hogy Édesanyám mikor tanította meg, hogyan kell összekulcsolni kezünket imára. De minden este az ágyban ülve, lefekvés előtt imádkoztunk. Életünk része volt, de templomba nem jártunk. Anyu […]

Posted by
Posted in

Már tudom

Életemben először láttam ekkor túl az emberi testen. Ahogy a szépséges arc fölé hajoltam és beletekintettem az égszínkék szempárba, úgy suhant végig rajtam a felismerés: ennél sokkal többek vagyunk. Nem szövetek, szervek, biológiai folyamatok, még csak nem is gondolatok, érzések által vezérelt élőlények. Sokkal többek. A kristálytiszta tekintetből kiolvastam a végtelent. Eleinte csak megmártóztam benne, […]

Posted by
Posted in

Vérbogár

„Kiskanizsa szép helyen van, mert a templom közepett van.” – mondja a népdal, amelyet dúdolgatok éppen. Bennem különösen szép helyen van, a szívem legmélyebb zugában, ahonnét soha, semmi és senki nem fogja tudni kitépni. Fogalmam sincs, tudod-e, hol van pontosan Kiskanizsa, nem tudom, mit hallottál róla. Azt biztosan, hogy sáskáknak hívják az embereket, akik idevalósiak, […]