Posted by
Posted in

A fátyolon át

Pirkadatkor még gőzölgött a hegy, a sárgásvörös fényszálak csak bujkálgattak mögötte. Pár óra múlva azonban a zöld minden árnyalatán szikrázott a nyárvégi nap fénye. Itt-ott beleolvadt a már sárguló falevelekbe. De hány árnyalaton át? Mindannyiszor rácsodálkozom, ahányszor csak látom. Erdély mindig mutat valami újat, valami ismeretlent, valami csodát, amikre olvasmányai után ilyenkor a valóságban is […]

Posted by

Jaj, úgy élvezem én a nyarat! – pályázati végeredmény

Szerkesztőségünk 2017 nyarán irodalmi pályázatot hirdetett meg a nyárral és nyári élményekkel kapcsolatos versek és prózák beküldésére. A pályázat eredményhirdetése meghallgatható alábbi rádióműsorainkban. A vers kategória eredménye Cirmi Rádiós műsorunkban hallható a Soundcloud-on: A próza kategória eredménye pedig YouTube csatornánkon hallgatható meg: Gratulálunk a helyezett és sikeresen szerepelt alkotóknak!

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Süketek párbeszéde

Rózsa Iván: Süketek párbeszéde -Piros! -Zöld! -Piros! -Zöld! -Jó, legyen zöld! -Piros! -Figaro kint! -Figaro bent! -Figaro fent! -Figaro lent! -Figaro itt! -Figaro ott! -Soros itt! -Soros ott! -Soros imitt-amott! -Már megint sorosozott… Budakalász, 2017. október 23.

Posted by
Posted in

A négy kis barát, utazós története

A négy kis barát, utazós története   Egyszer volt, hol nem volt Magyarország legkisebb városában, Nevenincsvárosban, élt egyszer egy kisfiú. Úgy hívták, hogy Móricz. Talán még iskolába sem járt, éppen, hogy kijárta a mesebeli óvodát, mikor Ő már tudta, vagy legalábbis érezte, hogy VASUTAS lesz. Persze tudnotok kell, mi volt oviban a jele. Hát biztos […]

Posted by
Posted in

Előérzet

Ő már nem várta meg a kakaskukorékolást se, reggel korán kint volt az udvaron. Ilyenkor látta el előbb a szárnyasokat ennivalóval, szedett zöldet is nekik a kertből, hogy mire indulni kell, minden rendben legyen. Kicsit még beszélt is hozzájuk, mert azok úgy megszokták már ezt a reggeli rutint, mintha értenék egymás szavát. ANYA: Egyetek kicsikéim! […]

Posted by

Históriás 2017. – eredményhirdetés

Az Irodalmi Rádió szerkesztősége “Históriás 2017.” címmel rendezte meg azt az irodalmi pályázatát, ahová történelmi tárgyú verseket és prózákat vártunk. Az eredményhirdetésre 2017. október 14-én, szombaton került sor a Miskolci Egyetemi Könyvtárban, ahol Zsoldos Árpád és Adrienn szerkesztők, valamint Kardos Katalin és Kocsisné Heiler Éva előadók tolmácsolták a sikeresen szerepelt és helyezett alkotók műveit. A […]

Posted by

Az év vasutas és postás írói és költői – 2017.

Szerkesztőségünk rendszeresen hirdet meg irodalmi pályázatokat különböző szakmacsoportok képviselői között tematikus megkötés nélkül. Most a vasutasok és postások kerültek sorra. A pályázatokra jelentkezők közül kiválasztottuk a sikeresen szerepelt és helyezett alkotásokat, szerzőiket meghívtuk az eredményhirdetésre, így tölthettünk együtt egy kellemes délutánt 2017. október 14-én a Miskolci Egyetemi Könyvtárban. Az eredményhirdetésen a szerkesztők, Zsoldos Árpád és […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Hatalom és boldogság

Rózsa Iván: Hatalom és boldogság Naiv vagyok? Európában, Ausztráliában és Észak-Amerikában nőuralom van. Latin-Amerikában, Afrikában és Ázsiában viszont a férfiaké a hatalom. De jó lenne egy, a nemek egyenjogú kapcsolatára épülő, hatalommentes világ! Őszinteség Nőkkel nem lehet őszintén megbeszélni bizonyos dolgokat. Igaz, férfiakkal sem… Itt az érvek már nem számítanak, a gondok megmaradnak a felszín […]

Posted by
Posted in

Különös nap

Különös nap   Szeretném előre bocsátani, hogy engem nem nagyon szoktak megtalálni a hajléktalanok, kéregetők. Talán a viselkedésem, a testbeszéd sugallhatja számukra, hogy ettől az embertől nem érdemes kérni, úgysem fog adni. S valóban, ha olykor-olykor mégis megszólít valaki egy kurta, határozott, ellentmondást nem tűrő nemmel szoktam elutasítani. Régen még megpróbáltam elmagyarázni némelyiküknek, hogy rossz […]

Posted by
Posted in

Csillag Csillám

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisfiú, akit a szülei nagyon, de nagyon szerettek. Ez a szeretet napról napra nőttön-nőtt. Akkora lett, hogy nem fért el a lakásukban. Azután akkorára nőtt, mint a háztömb, ahol éltek. Majd olyan dundi lett, hogy elérte a Holdat. Amikor ez a szeretet már olyan hatalmas volt, hogy […]