Posted by
Posted in

A föld

A föld Nézze, megmondom őszintén én ezt az eladást nem nagyon támogatom. Egyrészt ki van adva művelésre, s a bérlő se örülne neki. Idén rozs volt benne, s hála Istennek szépen hozott mindkettőnknek. Másrészt ez mégiscsak termőföld, itt gabonának meg takarmánynak van helye, mint ahogy az volt már a nagyapám, sőt talán annak a nagyapja […]

Posted by
Posted in

Tarts meg!

Hangosan felhorkanok, amikor észreveszem, hogy fordítva gyújtottam meg a cigimet. A nyelvemre ragadt dohánydarabokat kiköpöm, a parázsló füstszűrőt pedig erősen a betonhoz dörzsölöm. Lecsípem a megperzselődött végét, aztán az immár csak fél-szűrős cigimet a számba veszem, és újra meggyújtom – ezúttal sikeresen. Jobb is így. Erősebb. Hátradőlök a betonon, majd egy ideig lehunyt szemmel élvezem […]

Posted by
Posted in

Voda, vodka

Jalta szépséges szállodájában töltöm társaimmal tartalmas napjaimat. Krím-félszigeti vendéglátóinkra nem lehet panaszunk. Roskadásig terített asztalunkon minden finomság megtalálható. Eszünk-iszunk annyit, amennyi belénk fér. Nappal kirándulunk, nevezetességekben gyönyörködünk. Történelmi múltjuk bemutatásán ámulunk, ottani kollégáinkkal eszmecserét folytatunk. Este szépen felöltözünk. Mi csajok kisminkeljük magunkat, úgy megyünk le gyomrot tölteni. Lábaink élőzene hatására vidám táncot ropnak. Jevgenyij, Valentina […]

Posted by
Posted in

A szalonna

Éretten hajtott fejet az aranysárga búzakalász. Élesre fent kaszáikkal egymás mellett sorakozva suhintottak oda a termő életnek a betakarítást végző férfiak, mögöttük szorgoskodtak a fiatal marokszedők, majd a kévekötők, akik keresztet raktak az elkészített csomókból. A legalsó kéve volt a bujtató, ami a kicsírázás elkerülése végett nem érhette a földet. 17 keresztbe rakott kéve tetejére […]

Posted by
Posted in

Minek mégy te olyan helyre?

Az ismerkedés egy enyhe, napsütéses novemberi napon kezdődött. Péter egy cipőjavító műhelyben állva pillantotta meg először az íróasztalnál ülő, mosolygós Zsuzsikát, akinek arcán hosszú percekig maradt ott csodálatot ábrázoló tekintete. A lány közömbösen vette el tőle a lábbeli orvoslásáért járó pénzt, s adta oda főnökének, az üzletvezető Imre bácsinak. A szemlélő az ajtóból bizakodóan nézett […]

Posted by
Posted in

Piaci négykézlábas

Piacon vagyok. Nézegetem a precízen elrendezett, szemnek kellemes árut. Vizsgálódom. Mindenfélét megfogdosok. Zacskóba helyezem a jó húsban lévő zöldpaprikát, a piros arccal mosolygó paradicsomot, a barnába öltözött kerekded hagymát, s máris számban és orromban érzem a belőlük készítendő lecsó pompás aromáját.  Az árus mérlegel, megmondja, mennyit kér. Fizetnék. Bukszám széles tenyeremből kiesik, sebesen zuhan a […]

Posted by
Posted in

Sok(k) a szóból

Mindenki a helyén ül. A házigazda megnyitja a kétnapos rendezvényt. Elhangzik az ünnepséghez illő vers, felvételről egy dal, majd átveszik a szót az előadók. A történész érdekesen világít rá, amire akar. A figyelmet fenntartja. Tetszik a népnek. Az országgyűlési képviselő bő lére ereszti a kampánybeszéddé alakuló, s ellenzéket szapuló mondandóját. Ez már sok, de tűrhető.Szünet […]

Posted by
Posted in

Visszatérés

Egy zsombékon ül. Felhúzott térdét átkarolva, bámulja a fűzfabokrok mögül előkanyargó Kisküküllőt, amint az fegyelmezetten siklik tova medrében. Néha egy bottal valamit karcol a homokba, aztán, hogy idegen szemek elől elrejtse, törli a firkát. A déli nap hevesen tűz. Tikkadt fűszálak, falevelek alázatos mozdulatlanságban tűrik a forróságot. A csendben csak a lóherék virágaival incselkedő darazsak […]

Posted by
Posted in

A sapkás

A férfi tetőtől talpig melegen öltözve álldogál az üzletház előtt. Háttal az autók zajának, többségében egy kulikocsira erősített, hatszatyornyi és hárombőröndnyi holmiját őrzi. Két kezét kényelmesre tárva, tenyerét háta mögé helyezve a fémkorlátba kapaszkodik.  Az odébb magasodó városi hőmérő 32 Celsius fokot mutat, a forró levegő orcáját egy kis szellő legyinti meg. Miközben a túloldalon […]

Posted by
Posted in

Vigyünk haza sárgarépát!

A fiúk egy-egy vászonzsákocskával a kezükben eredtek útnak. Minapi sétálgatásuk közben határozták el, hogy örömet szereznek szüleiknek, akiknek sokszor okoz gondot családjaik jólétben tartása. Az utca napos oldalát választva értek ki a Tokaji útra, s az onnan már közel lévő grófi birtok sárgarépával beültetett területére. A répaföldet kerítésként takarta el az éhenkórász szemek elől a […]