Posted by
Posted in

Bűnben sarjadt anyaság

Bűnben sarjadt anyaság   Odakinn szemerkélt az eső. Az öregasszony bágyadtan figyelte a tavaszi, áztató cseppeket, ahogyan meghíznak, és lepottyannak a virágszirmok csúcsos végein, vagy az üde, zöld leveleken. Május volt, májusban minden olyan csodaszép és eleven a természetben. Milyen más a világ az ajtón túl, és milyen más idebenn. Itt benn, mélyen a lelkében. […]

Posted by
Posted in

A vigasztalás morzsái

A VIGASZTALÁS MORZSÁI                                                                                                                         …az igaz pedig az ő hite által él                                                                                                                                                     Habakuk 1:4b Az igazgatóhelyettes szavai jéghidegek voltak mint a kinti szél, élesek mint a borotva. Az irodájába lépve máris közölte velem: vagy azonnal beadom a felmondásomat és önként távozom, vagy fegyelmi elé állít. Mindenképpen a jövőben jó lesz, ha vigyázok a fiamra, […]

Posted by
Posted in

A lányarc

A lányarc Fáradtan ült az ágya szélén, kezében görcsösen szorította az injekciós tűt. A nővér tudta, hogy a fiókjában gyűjti, így az oltás után rögtön a markába nyomta. Nem lett volna szabad, de mindenki szemet hunyt felette, még az orvosok is. Itt mindenkire ráhagytak mindent. Nehéz szagú kórterem, hörgő, köhögő, betegek, sokat megélt, idős emberek. […]

Posted by
Posted in

Karácsonyi történet

Karácsonyi történet Az öregasszony türelmetlenül toporgott. Nem találta a helyét. Minden ajándékot összekészített már. Kávé a menyének, csoki a fiának és az unokáinak. Minden évben ezt kapják, minden évben ugyanúgy örülnek. Ha nem vinne semmit, akkor is. Maga magáért szeretik, és boldogok, hogy együtt lehetnek. Az ura rég meghalt, de Szenteste soha nincs egyedül. Fia […]

Posted by
Posted in

A Csodacsúszda

A CSODACSÚSZDA                                                                      Jelige: Egy barátság kezdete   Egy csodaszép, tavaszi vasárnap délután, elsétáltunk két gyermekünkkel a közeli játszótérre, ahol a sok gyerek már javában használta az ott lévő játékokat. Voltak, akik egyedül játszottak a homokozóban vagy hintáztak. Mások viszont együtt fociztak, libikókáztak, kergetőztek vagy bicikliztek. Mi is sorra kipróbáltuk az összes játékot. Miközben […]

Posted by
Posted in

A Csodacsúszda

A CSODACSÚSZDA                                                                   Jelige: Egy barátság kezdete   Egy csodaszép, tavaszi vasárnap délután, elsétáltunk két gyermekünkkel a közeli játszótérre, ahol a sok gyerek már javában használta az ott lévő játékokat. Voltak, akik egyedül játszottak a homokozóban vagy hintáztak. Mások viszont együtt fociztak, libikókáztak, kergetőztek vagy bicikliztek. Mi is sorra kipróbáltuk az összes játékot. Miközben a gyerekekkel […]

Posted by

Művészportré Simon Rolanddal

Szerkesztőségünk művészportré sorozatának ezen részében Simon Roland szerzőnkkel beszélgetünk: A szerző bemutatkozása: Dunaújvárosban születtem, jelenleg Pakson élek. Ha jellemeznem kellene magam, azt mondanám, hogy későn érő típusú személy vagyok, és ez a velem született tulajdonság az életem minden területén megmutatkozik. Felnőtt fejjel kezdtem el az irodalmi pályafutásomat. Gyerekként és kamaszként még nem gondoltam, hogy egyszer […]

Posted by
Posted in

Seholsincs úr és az élet értelme

Nyul-Donka Balázs Seholsincs úr és az élet értelme Seholsincs úr mindig is fogékony volt erre a kérdésre. Mármint arra, hogy mi is az élet értelme. A bölcsesség forrására szomjúhozott. Elolvasta nagyon okos emberek nagyon okos könyveit, aztán elolvasta nagyon bölcs emberek nagyon bölcs könyveit, aztán elolvasta az összes filozófusok összes könyveit, majd Isten igéjének az […]

Posted by
Posted in

A Hold árnyéka

1. Nos, igen. Nem szeretem a nappalt. Nem takar, túl sok minden látszik belőlem. Ne gondolj nagy dologra: hosszú, egyenes fekete haj, és sötétkék szemek, amihez egy pisze orr és egy oldalra fésült frufru társul. Viszonylag csinos, átlagos magasságú gyerkőc vagyok. Elvileg amiért mindenki utál, az a szemem. Szerintük ölni tudnék vele, túl sokat mond, […]

Posted by
Posted in

Emlék morzsák.

Emlékmorzsák.         Régi utakon…     Valamikor évtizedekkel ezelőtt Miskolc és , Kál-Kápolnánál  átszállással  Recsk vasút állomásig szinte betéve tudta Zsóka a menetrendet. Az állomásokat. Onnan a busz indulást már nem annyira Parádfürdő irányába. A bányabejárónál mindég leszállt.  Recsk és a bánya volt a két úti cél. A faluban  lakott a szoros […]