Egyszer élünk
Posted by
Posted in

Egyszer élünk

Egyszer élünk Árpád fáradt egykedvűséggel ballagott hazafelé. Az autók zúgása és az emberek hangjának morajlása nem jutott el a tudatáig. Már nem vette észre a házak szürke kopárságát, a falakról üvöltő időt, a lepottyant vakolat foltjait, de a javított, gyógyult sebeket sem. A régi és az új épületek városi összhangtalansága senkit sem zavart. Az emberek […]

Posted by
Posted in

BUÉK!

BUÉK! Elmúlt a Karácsony, itt az év vége. Üdvözletek jöttek, mentek, s mennek újra, boldog újévet kívánva. Férjemet kérdezik, engem valójában hogy hívnak, Irma vagy Csöpi?   Elgondolkodom. Hány néven neveznek? Hány becenevem is van? Irma, Csöpi, Csipet, Csöre, Csöppem, Csöpi pipi, Csöpikém, Kis csipasz, Cunikám, Irmuci, Irmus, Irmusom, Irmám, Lassúné, Irmi-Cirmi, Cirmancs, Te Igazság Bajnoka […]

Posted by
Posted in

A vadon valódi oldala

A vadon valódi oldala   Leila vagyok, egy 13 éves átlagos lány. A szüleim 4 éve elváltak és apukámnál lakom. Anyuhoz 2 hetente megyek egy hétvégére. Nem szeretek ott lenni vele, mert a mostohaapám nem a kedvencem. Budapesten élnek, ezért sokat kell utaznom egyedül a repülővel. A repülőjegyeket mindig anyu veszi meg, bár nem tudom […]

Posted by
Posted in

Egy új esély

Egy új esély fejezet   Július 16, kedd Barbi vagyok 14 éves gimnazista és ez az én naplóm. Egy balesetben, ami 2 éve volt súlyosan megsérültem, ahogy a lovam, Árnyék is. De ő sajnos már nem él. Én tolókocsis lettem és azóta 2 álmom van. Az egyik az, hogy újra járhassak. A másik pedig, hogy […]

Posted by
Posted in

Táncos élet

Táncos élet   Elena vagyok egy 15 éves budapesti lány. Barna hajam a derekamig ér és kék szemeim vannak. Balettos vagyok, és nemsokára megyek egy tánciskolához felvételizni. Nem sokat eszek, hogy tartsam a súlyomat. A balettosok élete igazán nehéz, de ha szeretünk valamit azért meg kell szenvedni. A balettosok körében az én 41 kilómmal kövérnek […]

Posted by
Posted in

Szójátékok

Huzavona a Parlamentben:                 hegedülés Vicces diák:                                         paródiák Felgyülemlik benne a gőg:                  daggályoskodik Ukrán éjjeli:                                         csernobili Kusza értelem:                                    zagyrém Véletlenül kikaparja a sebét:               vakarva-vakaratlan Műszaki nyelven szólva:                     szakcentussal Megvette a kocsit:                               ladásvétel Pénzért gürizés:                                  vagyonhajszolás Eltakarja a szerelmespárokat:             vágytakaró Terroristává vált hivatalnok:                aktavető Gyenge humora miatt ez vár rá:          szakasztófa Semmi hal formája sincsen:                halaktalan Kibérel […]

Posted by
Posted in

Részlet egy szocialista forgatókönyvből

(…) Vasfüggöny fel. (Nyikorgás – mert nehezen megy.) A párttag ott ül az almafa tövében. Nézi a tévét. Leesik egy alma. Az alma nem esik messze… a pofájától. A korsó megrezdül a kezében. A bemondó közli az igazságot: az oroszok lőtték le a lengyel katonatiszteket. Jók a bemondásai. Ezért bemondó. A párttagban összetör a tag. […]

Posted by
Posted in

Hírek

Meg nem erősített értesülések szerint egyik kiváló súlyemelőnk holnaptól az Országos Árhivatalnál tölti be hivatását.   Harmincezer darab elhasznált spray-dobozt gyűjtöttek össze az ország úttörői, ami a Hősök terén került felhalmozásra. Nyolc órakor jeles sportolónk az olimpiai lánggal meggyújtotta a kanócot, és kezdetét vette a budapesti tűzijáték.   Kubában leálltak tegnap a cukornádaratással. A Kate […]

Posted by
Posted in

Részletek egy életrajzból

(…) Csorbavári Huszadik Ödön a Lopakodó Hold Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója. A háború előtt született… szüleiben meg a gondolat, hogy sok gyereket szeretnének. Húszan voltak testvérek. A legkisebb lévén, neki volt a legnagyobb… tehetsége. Nős. Több tucat volt neki. Elvesztette egy időre a látását, de belátható időn belül megtalálta. Addig a sötétben tapogatott. (S)írásait a hetvenes […]

Posted by
Posted in

A megelégedett

Már napok óta nagy pelyhekben esett a hó. Ez a vakító kristálypalást elfedte a város minden szennyét, csönd borult az utcákra. Az autósok inkább el sem indultak, nehogy útközben elakadjanak valahol. Szokatlanul nyugodt lett minden. Előkerültek a szánkók a pincékből, gyerekkacagástól visszhangzott a park, ahol a lucfenyő élt. Formás fenyő volt, minden évben nőtt legalább […]