Posted by
Posted in

Hajnal

Ma hajnalban bíborköntösben kél a nap. A hold is messze jár,magával viszi a sötétséget.Madárcsicsergéssel ébred a természet.Vége az éjszakának.A csend hangját a világ zaja nyomja el.Új nap kezdődik, új feladatokkal és kihívásokkal.Ránk vár a megoldás. Jó reggelt!

Posted by
Posted in

Szellő szárnyán

Utaznál-e szellő szárnyán? Ha szellőszárnyán beutazhatnánk a világot és olyan gyorsan repülnénk mint a gondolat, ott lehetnénk a föld bármely pontján! Lágy szellővel szárítanánk fel a könnyeket, hűs szellővel csillapítanánk a  betegek lázát, langyos szellővel melegítenénk fel a didergőket és meleg szívvel átölelnénk a világot. Útitársam lennél-e?I

Posted by
Posted in

Ima

Ha már szerettél, És már fájt nagyon, Ha már nem bírod, de hagyod, Hogy azt mondják neked, Tűnj el örökre, Mert kitaszított vagy, Másik feled elveszett. Hol van teste amit néked adott? Hol van lelke melyet hátra hagyott? Miért tud ennyire fájni, Hiánya húsba vágni. Az ágy mely vetetlen, A test mely érintetlen, Fénypászmák az […]

Posted by
Posted in

Lépcsőn

Leültek a lépcsőre, újságpapír zizegett alattuk. Valahol fülsértően csikorgott egy villamos. Az előttük elterülő aluljáróban folyamatosan áramlott a tömeg. A szakállas falnak támasztotta hátát, becsukta a szemét. Sóhajtott egyet. – Nem az jelentette a bajt, hogy nem voltak ötleteim. Sőt, talán túl sok újítást vezettem be. Meggyőződésem, hogy szükség volt rájuk, hiszen tovább akartunk lépni. […]

Posted by
Posted in

Sajtkukac

A lakás – Hülye vaaagy? Mit csinááálsz? Az ordítást a szomszédok is tisztán hallották, és nem örültek neki. Napi nevelési rutin, ki így, ki úgy szokta meg. Az alacsony, tömzsi nő a szoba közepén állt csípőre tett kézzel, szigorú tekintettel nézett a heverőn álló négy éves kislányra. – Normális vaaagy? Az újabb ordítás már meg […]

Posted by
Posted in

Öregek (novella)

Székely-Máté László: Öregek A kezdet A rádió halkan zümmögött a nagymamaszagú szobában, ott ültem mellette a padló szélén a szőnyeg peremén, és tátott szájjal néztem a mélyzöld varázsszemet, ami a rádió vászonborítású előlapján világított. Régi emlék, de most nagyon élénken vágott belém, ahogy a még mindig működő csöves, fakávás rádiót láttam a csúnyán összevert holttest […]

Posted by
Posted in

A találkozás

Akkoriban még nem tudtam írni, mostanság naponkint kalamáristul mocskos a kezem. Ifjú legényként nagybátyámuramék vittek szekerükön széltibe-hosszába az országban és külhonba is alkalom adtán. Oszt mikor mán szőrösödött állam, próbáltak ajánlani katonának, őrnek vagy valami nagyobbacska apródnak (szó ne essék róla) a királyi udvarba. Mikor megérkeztünk, fújt a szél, én tátott szájjal álltam az palota […]

Posted by
Posted in

Művészportré Sárváry Mariannal

Sárváry Mariann az Irodalmi Rádió szerzője Miskolcon született, jelenleg Budapesten él. A művészportrét 2016 nyarán készítettük vele. Cikkünkben a szerző életrajza, néhány fénykép és a műsorban elhangzott alkotások egy része látható, olvasható. Végzettségei: 2015: mesterpedagógus: minősítő és tanfelügyeleti szakértő 2002: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán közoktatás-vezető és pedagógus szakvizsga 1986: Eötvös […]

Posted by
Posted in

Így (is) szeretlek (tragikomédia)

   Hatkor csörög a vekker. Kipattanok az ágyból s másodperceken belül a konyhában már teszem is fel a vizet főni. Nem sokat aludtam. Ismét. A héten már negyedjére. Pedig még csak a hét negyedik napja van, csütörtök. A rossz alvó kifejezést nem Rád találták ki. A rossz túl enyhe kifejezés, Te borzasztó alvó vagy. Álmodban […]

Posted by
Posted in

A bátor mackópapa

  előadja: Zsoldos Árpád   A bátor mackópapa Enyhe szellő szárnyán ringató álma. Napsugár fűti a tájat. Napanyó szeretett-évvel melengette és mindent színes ruhába öltöztetett. De valami oly fura, harangvirágok harsonája, a méhek raja csatát indított sok virágra. Ahogy mennek menetelnek, egy idő múlva eltévednek, nem térnek vissza méh földre. Az öreg szél dalra kezdett, […]