Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A történelem

Rózsa Iván: A történelem A történelem úgy ötven-százévenként, netán harmincévenként vagy még rövidebb időszakok során állandóan ismétli önmagát. És az éppen hatalomra kerülők, hatalmon lévők megpróbálják ilyenkor mindig átírni, újraírni, a maguk képére, ízlésére formálni. Tulajdonképpen mindig ugyanazok a folyamatok zajlanak, ugyanazon koreográfia, ősi trükk szerint; csak az aktuális folyamatban résztvevők neve éppen más. Valaki […]

Posted by
Posted in

Becsületleltár

Ez így nem egészen becsületes – jelentette ki a kolléga, mikor kiderült, hogy az egyik munkatárs korábban lépett le, mikor megtudta, hogy nincs bent a főnök (Értsd: nem volt lebukás veszély.) Nem egészen? No de várjunk csak! A becsületességnek vannak fokozati és fokmérője? Vagyis lehet valaki kicsit becsületes és lehet nagyon? S akár lehetne ragozni […]

Posted by
Posted in

(Fel)venni vagy nem venni

(Fel)venni vagy nem venni A telefon erőszakosan, követelőzően csengett, szinte belehasított az irodai térbe és várta, hogy valaki felvegye. De nem tette senki. Aztán végre abbamaradt a visítás, s kisimultak az arcok. Ám nem tartott sokáig a csönd, kisvártatva újra kezdte az akaratos kis masina a ricsajt. Úgy látszik valaki nagyon szeretett volna beszélni a […]

Posted by
Posted in

SZINKRONICITÁS

1. A vendégek távoztak. Tisztában voltak azzal, hogy az osztrák Alpokban egy kisded hófúvás is galibával járhat, így a búcsúzkodás fürgére sikerült. A luxushüttében, a csenden kívül – melyet a nappali kandallójának percegése, duruzsolása szinte tapinthatóvá tett – csak a házigazda maradt. Hullani kezdett a hó. Bezárta a ház ajtaját, a kulcsot a zsebébe csúsztatta. […]

Posted by
Posted in

Isten tenyerében

– Nem értelek, komolyan mondom – pillant rám a barátnőm a kávésbögréje fölött. Eddig én figyeltem őt, ahogy kevergette a feketéjét, rezzenéstelen, már-már érzéketlen arccal, mint akiben nem is lakozik már vágy, odaadás, szenvedély, szeretet. Mint akiben már nincs is élet, csak sziklaszilárdan és kötelességből állja a vihart és tudja le a napokat szépen egymás […]

Posted by
Posted in

Maya Hall | Francia kártya

Váratlanul, szinte egyszerre történt minden, a hirtelen fény, a nagy durranás, a szétrepülő kártyák, egy közeli koppanás, az iszonyú fejfájás, és az, hogy szétszakadt, összeomlott a világ. Aztán elnyelt mindent a sötétség. Mintha valami mély gödörbe hullott volna. Nem tudta mikor, nem létezett az idő. Mintegy a végtelenbe merült el. Csak abban volt biztos, hogy […]

Posted by
Posted in

Családi kirándulás

Egyik vasárnap délután a nagybátyám, anyám öccse, beállított az autójával, hogy kirándulni visz bennünket a Balatonra. Anyámék feltehetően már tudtak a dologról, mert nem kérdeztek semmit, nekem is csak annyit mondott anyu, hogy vegyem fel az ünneplő ruhámat. A Balaton nem volt nagy szám, mert egy tóhoz közeli faluban laktunk, és voltam már párszor fürödni […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A nagyvezír születésnapjára

Rózsa Iván: A nagyvezír születésnapjára Közös érdek Fletót és ovit egy, közös cellába! Riogassák ott egymást a másikkal, minket pedig hagyjanak békén! Téboly… Ha ez így megy tovább, Nurszultan testvérvárosa hamarosan már nem Budapest, hanem Vikiváros lesz! Fáraók Lassan már egymás között fognak házasodni a felcsúti fáraók… Mindegy! 56 éves lett a magyarok nagyvezíre! Tőlem […]

Posted by
Posted in

Jegymizéria

Nem tudtuk odaadni. Egyszerűen égen és földön, közel s távol nem volt ember, aki elfogadta volna. Természetesen nem hibáztatok senkit, hiszen azért, mert vettem két koncertjegyet, és – sajnálatos események miatt – nem tudunk elmenni, annak még nem kell azt jelentenie, hogy valaki köteles „helytállni” és – a pénzkidobás elkerülendő – elmenni a koncertre, amelyet […]

Posted by
Posted in

Hegedűszó…talán az élet

A tábor lassan elcsendesedett. Csak a vaskos drótkerítés tövében ötven méterenként álló oszlopokon világítottak a lámpák. A hatalmas kapu is zárva, ahol napközben ki és be jártak a teherautók, vitték a foglyokat a vasutat építeni. A hatalmas kapu előtt két őrszem állt, nyakba vetett géppisztollyal, kezük a ravaszon, hiszen foglyokat őriztek. Hadifoglyokat! Igaz most nem […]