Posted by
Posted in

Tűzmadár

Tűzmadár   Égő tűz színe a tollad. Felborzolta a dac, a bántás, a harag, amit akkor éreztél, mikor a sértés metsző élét torkodnak szegezték, s belül fájt és szíved hasította ketté az álnokság, mit veled szemben tettek. Szóval-tettel megköveztek olyanért, amit el sem követtél. Tűzmadár! Vörös-e már a tollad? Felszállsz-e a magas toronyba?   Hangod […]

Posted by
Posted in

Minden szentek Ünnepére

Minden szentek Ünnepére Bealkonyult. Viharfelhők úsznak az égen Kámzsába bújnak a füstölgő kémények Megrohannak fájó emlékek A szél felkapja az utca porát Szemem így elveszti látását Arcom dús könny boritja Gyászom táplálja tovább Hosszan öntözi térdeplőm zsámolyát Torkomat köhögés szoritja Ha csak a tegnapra gondolok Eltávozott barátomért gyászolok Gyászolok szeretteimért Gyászolok számtalan rossz tettemért Felhalmozott […]

Posted by
Posted in

Izabella, a széllé változott királylány

Egyszer, réges – régen volt egy távoli királyság, mely fölött Dália, a tavasztündér őrködött. Ezért az ország lakói szinte egész évben élvezhették a nap melegét. Még a telet is kellemesnek érezték. A királyi pár öröme még nagyobb lett, amikor megszületett gyönyörű gyermekük, Izabella. A kislány, ahogy cseperedett egyre jobban megkedvelte a fákat, a virágokat, és […]

Posted by
Posted in

Hegedűhangra

Hegedűhangra. Trillázva ébresztett Füreden a pacsirta Igy édes az ébredés, ha nyári napomat megnyitja Csiklandozza arcomat a beszűrődő napfény játéka S gondtalanná váltam ifju éveimre gondolva Három kedves fiam érkezése melengette szivemet Úgy éreztem teljesitettem honfiui kötelességemet Bevallom, egy kislány jötte piszkálta a csőrömet Nem gondoltam, hogy kiérdemelhetek ilyen nagy örömet Új jövevény érkezése kissé […]

Posted by
Posted in

Exodus

Exodus A természetet nehéz megzabolázni Váratlan dühkitörések, forró szerelmi ölelések Őserdei esőfelhők, jéggel boritott végtelen mezők Mind, mind számlájára irandó változatosság Néha megrázza magát,s a föld mélyéből forró lávát Zúdit a békésnek tűnő emberek nyakába Máskor tartós szárazság lehet éhinség forrása Vagy a megáradt folyó pusztitását várva Mind lehet a terentő büntető szándéka És mi […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Panoptikum

Rózsa Iván: Panoptikum Fejed egy ideje mintha kaucsukból lenne… Tekinteted idős kommunista vezérek révetegsége… Deres már a kobak, őszbe vegyül már a határ: Egyre nő a pocak, a hátsó; de a kerítés áll! Budakalász, 2017. október 17.

Posted by
Posted in

AZ ELSŐ TÁNCLÉPÉS – részlet a TANGÓ&DIÓ – Tánccal az Alzheimer-kór ellen című könyvből

Az első tánclépés részlet a TANGÓ&DIÓ – Tánccal az Alzheimer-kór ellen című könyvemből Ma korán kelünk, hiszen délelőtt táncolni megyünk. A kertben reggelizünk, a diófa árnyékában, amelyet még Lisa néni szülei ültettek. Itt a legjobb a levegő – mondogatták a családtagok a gyerekeknek. Azóta már tudományosan is beigazolódott az a régi tapasztalat, hogy a diófa […]

Posted by
Posted in

Az ősz hangjai és szinei

Az ősz hangjai és szinei Búsan kerepel házunkon a gólya Mert indulnia kell hosszú hosszű útra Fiókájukat szülei büszkén szolgálta Pedig a minap még csak a távolságot mustrálta A fecskék bús dala száll felettünk a légben V alakot rajzolnak fenn a magas égben A békák rekedt hangon egyre csak panaszkodnak Mert a fák,s bokrok napról […]

Posted by
Posted in

Folyók és patakok – rövid elbeszélés

A következő rövid elbeszélés egy éjszaka leforgása alatt íródott. Az idő majd csiszolja a hibáit, mint sodró víz a köveket. A nevek, helyszínek és az események természetesen kitaláltak. Azaz csak részben, mert az események, ha nem is éppen így, de régi családi emlékek alapján azért valahogy hasonló módon megeshettek… Folyók és patakok Egy októberi történet. […]