Posted by
Posted in

Kutyák

Kutyák   Éhesek vagytok? Vadul csaholtok? Nincs itthon a gazda, korog a gyomrotok? Szátok szélén a nyál majd kicsordul, nyakatokon a  nyakörv szaggatva szorít, mikor a kapu csikordul.   Hol van a régi, szabad énetek, mikor a hegyet s az erdőt járta szabad népetek? Elég volt a pocok is, s néha a rablott tyúk, s […]

Posted by
Posted in

Haragszik az Isten, értem haragszik

Haragszik az Isten, értem haragszik   Haragszik az Isten, értem haragszik, kit megáldott érzéssel s a beszéd képességével, most azt kívánja: ne beszéljek. Ne beszéljek, ahogyan arra a tudó ember hivatott, s hagyjam a szót másnak, ki arra nem méltó. Tüzes villámaid szórod Uram, s haragszol. Értem haragszol, tudom, s nem ellenem, mert ostoba, e […]

Posted by
Posted in

Huszonnégy

Huszonnégy   Hol van a fény, mi a szemedben sugárzott rég, kicsi szöszke lányom? Látod a távot, mit futni akartál, de régen rájöttél már, hogy az nem a te utad, mit bejárnod tévedés s tévelygés, a labirintus folyosói mélyén.   Ariadné fonala kivezet, ha hajt a változtatás iránt a vágy, s ráébredsz, hogy előre ma […]

Posted by
Posted in

Sírversek

Sírversek I. Egy hadvezér emlékére (Harc)   Ugyanazt akarjuk. Megszerezni nehéz, nincs előle elég. Nem osztozunk.   Kemények vagyunk. Nem tárgyalunk. Inkább dacolunk, s Marsnak áldozunk. RosaMaria B. – 2015 ***   II. A dominus emlékére   Életem megéltem, felszínét szemfényvesztők bearanyozták, látásom elhomályosítni próbálták, s szememet lefogták. RosaMaria B. – 2016. ­­***   III. […]

Posted by
Posted in

Hol az igazság?

Hol az igazság?   Végiggondoltad már, van-e igazság? S azt is, hogy e szóról egy betűt elhagyva, az már gazság? S van olyan is, hogy féligazság? Hogy mi az igaz, s mi hamis, megkülönbözteti ez is, az is: ki nem csak bíró, de igazlátó ember. Mégis, néha nem mer szólni igazáról egy sem. Frázis sokszor […]

Posted by
Posted in

Apevák

Könyv, te légy örökké világunknak világossága! … Szólj szavam, hirdesd, hogy a szeretet megtartó erő! … Jó pásztor, tereld nyájad dús mezőre, ott nyugalmat lel! … Ím, várad homokból építetted, s elfújta a szél. … Nap süti a mezőt aratásra érik az idő. … Nyár, érleld választott gyümölcseid, legyen bő szüret. … Fa, virág, állatok […]

Posted by
Posted in

Dal az elmúlásról

Dal az elmúlásról Nézz fel az égre: csillaghullás Tudod: mi lesz a sorsuk a végtelenben? Jönnek új csillagok az égi mezőben Búcsút sem intenek majd lemenőben Az ember apró csillag a teremtésben Valamennyien részesültek a megváltó kegyelmében Hogy elmúlásuk nyomot hagyjon a mindenségben Vigaszként tovább éljen emlékük a gyászoló szivekben Mert tudjuk,hogy sorsuk nem ér […]

Posted by
Posted in

Kreáció 0: Legyen és van

Kreáció 0: Legyen és van “Keletkezünk és pusztulunk. Készíttetünk és meg is semmisíttetünk. Foganunk és maghalunk, kezdődünk és végződünk. Mint van és mint nincs kör-körbejárunk, jövünk, megyünk, maradunk. A létezők száma véges. A létezhetőké végtelen. A létezendőké úgyszintén. S minden létezhető létezendő is, a megfelelő formában és módon. Azonban sajnálatosan a létezhetés (ami=létezendés) 99%-a puszta […]

Posted by
Posted in

Tündérkertben éltem életem

Tündérkertben éltem életem. Kicsengettek. A nyári vakáció kezdetét veszi. Tódul a gyermeksereg az iskolák kapuján Szines virágcsokrok mosolyognak tanáraik karján Az emlékek szárnyán lassan messze járok Büszkén mutogatom kitűnő bizonyitványom Drága szüleim kezét fogva az országot járom Pöfögő,zakatoló vonattal, gyalogszerrel Jövőt fürkésző csodálkozó szemekkel A politika a családot is békéjéből kirepitette Mig megpihenni hagyta az […]