Posted by
Posted in

Angyal a hóban

Angyal  a hóban   Havazik.  Fehér bundát öltött magára a tél, s a köd fátylát  borítja a tájra , mint  egy jótékony tündér. Aludni tért a természet, egy időre álomra hajtja fejét, a vetést dunyhával takarja,  legyen belőle az új évben  eleség.   Jusson belőle mindenkinek, kicsinek, nagynak, betegnek, hisz van éhes szájból  elég, mint […]

Posted by

A mozi

Akai Katalin                                A mozi A teherautó sofőr nagyot káromkodott, és fékezett, amikor meglátta a kerékpárt, és azon az óvodás korú kislányt, közvetlenül előtte, a poros utcán. Pedig csak egy pillanatra fordult oda az utasülésen görnyedő társához, hogy megkérdezze, hogy érzi magát, görcsöl-e még a hasa, vigye-e orvoshoz? Bálint, a kocsikísérő már reggel rosszul volt, […]

Posted by
Posted in

A Pisztrángötös

A Pisztrángötös. Schubert lelke szállt a zenébe Hogy köztünk maradjon mindörökre. Az élet árnyoldala,hayrigerek vidámsága Együttesen ejti hallgatóit hatalmába. A friss sodrásu patakban a pisztráng Vidám csobbanással üdvözölve vár ránk A tavasz hirnöke, így lett az élet igenlése Ezt árasztja magából Schubert szelleme. Mindent összefoglalt a Pisztrángötösben És hangjegyre váltotta mindezt öt tételben Ölelkező dallamok […]

Posted by
Posted in

Karácsonyi emlék

Karácsonyi emlék.   A konyhában az ünnepi ebéd illatozik és a meleg párnák közt  dagad, nő, a kelt tészta, ami már alig várja, hogy mosolygós kalács váljék belőle. Közben serény farigcsálás, mert hát a fenyőfa törzse sosem akkora, hogy beleférjen  abba a fránya tartóba, de végül is sikerül. Szemrevételezés, jól áll? Nem ferde? Rendben.  Kezdődhet […]

Posted by
Posted in

Magyar el Camino

Magyar El Camino! Beboritott a tél hidege Hóesés, csipős hideg szél a fegyvere Európa csúcsait már vastag fehér lepel boritja Ám szivünket nem a zord idő szomoritja Egy mosatlan ruhában ezrek indulnak neki Európának Roskatag csónakjukban nem tudnak ellenállni a tengerárnak S tucatjával áldozatává válnak a szörnyű vizi-halálnak Ha európa havas útjain végzetes baleset hatásának […]

Posted by
Posted in

dubium hominum

csend… ordító kegyetlen szavak párhuzamok…de nem hallatszanak csak száguldó idő tör álom cserepet tényleg…a holnap végleg elveszett dogmák…én mindezt másképp látom áttörve silány lélekpusztaságon döngő léptek egy elhagyott furcsa házban félig élt akkordok a poros gitárban hozsanna néked…már nem érdekel mit hoz a néma, ködös, kósza reggel pendített húron apró rezgés bámul bolygók milliói, van-e […]

Posted by
Posted in

…távoli égen…

remegő kéz füstös öreg fáklya lángját a kósza szél lágyan cibálja fény csak átdereng a sötétségen csillagpászmák kinn a távoli égen oly tágas a tér de kicsiny az ember egója szárnyal de nem tud nem mer szembenézni jövője kérdőjeles térdig dagonyázva csak időleges távoli égen hunyorgó csillagok isten hátat fordít már nem mosolyog tudja a […]

Posted by
Posted in

Vita clamoris

Zöld fenyős, szeles adventi éjek, csillag nélküli felhős zord egek, szeretethiányos hűvös nappalok, szárny nélküli bukott földi angyalok. Törpe ember mint óriás tetszeleg, hozsannát kántál, de szíve remeg. Imára kulcsolt kezében fegyver, istent kiált, mert a hitért ölni kell. Bálványok, szobrok és festett képek, megszokás imákat mormol a végzet. Vajúdik az élet és szörnyeket szül, […]

Posted by
Posted in

Megöregedtem…

Vártam rád… megéltem közben számtalan csatát mit a sors állított fel nekem. Mint ólomkatona, rendíthetetlenül álltam még tépett vad vihar, s belül mindig sütött a nap. Vártam rád… átvirrasztott sötét éjjelek szélvész tépte az üstökömet s vert az eső olykor, fagyottá vált a lélek de a májusi szél mondott csodás meséket s álmokat szőtt a […]

Posted by
Posted in

MI A TITKA…

MI A TITKA… Ez itt nem a reklám helye, mégis meg kell, örökítsem, miként változtatta éltem fogorvosnőm varázskeze. Kezdetnek csak annyit mondok, ajtaján szokatlan tábla; ilyet én még sosem láttam: “Kérjük, hangosan kopogjon!” Megrökönyödéssel néztem; invitálnak egy orvosnál? Három szóval feloldották belőlem a feszültségem. Én, ki fogorvostól félek, határozottan kopogtam, ajtó tárult, s mosolyogva elém […]