Posted by
Posted in

OTELLÓ EBÉDRE

Otelló ebédre Amolyan kései vénasszonyok nyara volt, az órák között kiengedtek a teraszra. Kanóc a nagyszünetben mondta, hogy valami gyűlés lesz délután az egyetemen. Azt mondják, nem zártkörű, lehet menni. Kis szünet után hozzátette, meg kellene nézni, mi lesz? Később szóltunk Borzasnak is, így hárman indultunk el a Körtérről a Műegyetemhez. Kíváncsi izgalom hajtott, hiszen […]

Posted by
Posted in

Az ápolónő emlékei /2.rész/

  Iskolai évek Testvéreim, mivel jóval idősebbek voltak, hamar kiröpültek. Nekem egyedül kellett nagyon sok feladattal megküzdenem. Felnőtt fejjel már sok mindent másképpen látok, átértékeltem a sérelmeket. Maradandó élményként megmaradt a hajnali felkelés hogy a szőlőt műveljem, végezzem a ház körüli teendőket. Mély emléket hagyott az, amikor azt mondták nagylány vagy iratkozz be az első […]

Posted by
Posted in

Tevék (alcím: Teveszabály)

Messze, messze Afrikában, mélyen bent a Szaharában, annak egy oázisában élt egy arab kunyhójában. Ő maga és három fia Éldegéltek napról napra. Amikor az öreg arab érezte, hogy lemegy a nap, itt élte napjára gondolt, a fiaihoz ekképp szólt: Vagyonomat most felosztom nem olyan sok, azt is tudom. Udvaron állnak a tevék, tudtom szerint pont […]

Posted by

A dölyfös palánta

Szépen fejlődő pici palánták sütkéreztek a tavaszi nap éltető sugarában.Selymes szellő simogatta gyenge kis leveleiket. Szorosan bújtak egymáshoz ha vihar kerekedett, félve ölelték át egymást. Az egyik palánta sokkal magasabb, szebb lett a többitől.Bizony hencegett is vele! Szép levelei szinte ernyőként borították be a többi palántát.Csodálták is a többiek, de megrótták pöffeszkedő viselkedése miatt. Ez […]

Posted by
Posted in

MÁGIA MAGDA, az Éjszaka Gonosz Tündére

    Mágia Magda, az Éjszaka Gonosz Tündére Valamikor réges-régen, amikor a Keszthelyi-hegység erdőit és mezőit Tündérkertnek hívták, élt két tündér. Az egyiket Tündér Tündének, a másikat Tündér Magdának hívták. A legjobb barátnők voltak. Együtt keltek a Napocska első sugaraival, egész nap kergetőztek a pillangókkal, megöntözték a vadvirágokat harmatcseppekkel és gyengéd szóval vigasztalták a beteg […]

Posted by
Posted in

Mint kés a vajon

Mint kés a vajon Szemedbe néztem, Szemembe néztél, Szerintem már kommunikáltunk. Rád köszöntem, Rám köszöntél, Szerintem már ismerjük egymást. Nevettem rajtad, Nevettél rajtam, Szerintem is viccesek vagyunk. Füledbe súgtam, Fülembe súgtál, Szerintem ez a bizalom jele. Megfogtam a kezed, Megfogtad a kezem, Szerintem is jelent valamit. Megcsókoltál, Megcsókoltalak, Szerintem már befejeztük.

Posted by
Posted in

Két perc

Szememre nagysötét borul, Ez este pezsgőül és borul Beszéltem az üveggel picit. Álmomra már olcsó licit Kerül, mert reggelre elvész. A pupillámban a kertész Csukja szememre a zárat, Már elindult az utolsó járat.

Posted by
Posted in

A Vihar Kalandozás Tündérországba /Mese/

A Vihar Kalandozás Tündérországba Köszönetnyilvánítás. Nagy Tisztelettel,Szeretettel és Barátsággal szeretném megköszöni Purgel József úrnak a felém irányuló észrevételét és segítséget. Hisz ő volt az ki nem tudta,hogy diszlexiában szenvedő ember alkotását hallgatja egy előadáson s majd olvassa. És még is oly dolgokat látott és érzet az alkotásaimban, hogy több felkeresel fordult felém .Így is esélyt […]