Posted by
Posted in

Dallam a bús égre…

Ha felnézek az égre, s a világmindenségre gondolok. Tudom, egy parányi rész, s egyszer majd semmibe vész, hogy vagyok. Látok, hallok és érzek, s ha nem is mindent értek, telt tüdő. Lélegzem… pulzál, lüktet, magával sodor, sürget az idő. Közép tájon, mondanám, éppen a sors vonalán haladok. Születő lét, körforgás, színek, illatok, ízek és zajok. […]

Posted by
Posted in

Cyber világ.

Szép új világ, szilícium értelem, Óramű bogarak, kezedre szállva, Bennük gépi hangon, Kattog az értelem, Majd akkumulátor nektárt szívnak, Töltik önmaguk. Hol saját zenét döngicsél, A hét colos tablet, Szemei optikák, Néz és felismer, Gépegér halkan lukába slisszan, Macska szenzor fényétől riadtan. Nézed asztalod, Veled szemben android nő, Arcán belegyező mosoly, Kívánságod parancs, Bármidet belé […]

Posted by
Posted in

Cyber világ.

Szép új világ, szilícium értelem, Óramű bogarak, kezedre szállva, Bennük gépi hangon, Kattog az értelem, Majd akkumulátor nektárt szívnak, Töltik önmaguk. Hol saját zenét döngicsél, A hét colos tablet, Szemei optikák, Néz és felismer, Gépegér halkan lukába slisszan, Macska szenzor fényétől riadtan. Nézed asztalod, Veled szemben android nő, Arcán belegyező mosoly, Kívánságod parancs, Bármidet belé […]

Posted by
Posted in

Úton

Bíborba öltözött a nap, A látóhatár fölött, S, míg sínek kattogást hallgattam, Eljött a ma. Légypiszkos ablak, Hol a ma éppen benéz, Testek kipárolgása, Csak te nem vagy itt. Mit kezdjek a mával? Lesz-e nélküled holnapom? Mi fáj jobban? Veled vagy nélküled? Két jegy lukasztás között, Kósza gondolat, Tessék, íme, A holnap felvirrad.

Posted by
Posted in

Egy, két, há….és

Mondta Rita és, Hozott hozzá fűszert, Meg aztán sok, sok nőiest, Aztán ha szemével rád tekint, -Melynek bogára csupa mosoly-, Már tudod lelked tükre ragyog, Énekelnek a mikrofonok, S, körülötte keringnek kisbolygók, Lujzi kinek fegyver a szó, De ő a béke barátja, vele harcol, Danika ki ifjonti hévvel Tele szájjal érvel, Majd jön nagypapa, Kinek […]

Posted by
Posted in

Mr. Senki

Az idő elfolyik, Rossz döntésünk haván, Tudva, múltra jövő a felelet. Vagy hozzunk döntést önös érdekből, Végig próbálva lehetséges történést, Mire már nem tudjuk melyik igaz. Halandónak lenni Egy cseppnyi ária, Majd vissza hullni az idő óceánjába. Tenni dolgunk , Térben és pörgetni gravitációt, Míg elménk választ. Vagy elveszni, Az ősrobbanás zajában némán, Mint létben […]

Posted by
Posted in

Ma csak úgy elvágyódom.

Ma csak úgy elvágyódom, Nézni alvó babák takarodóját, Míg egy kis társadalmi össztánc, Köztünk összhangot teremt. Hol a szó elektromos ostor csapás, Internet koporsóba zárva, Persze, mindennapi feltámadásra várva, Gépesített főnix madár. Aztán jöhet a nemzeti asszonánc, Hol ropnak az Artorok, Végül pedig már csak szünetjel, Mely helyetted is hallgat.

Posted by
Posted in

Ma festett képek voltunk.

Ma festett képek voltunk. Csupa pötty és kocka, Csak álltunk ott a fényben, A sziporkázó tört sugarakban, Hol millió lux kereste testünk, Bebújva kabát és sapka alá, Mind az életet harsogta, S, mi csak néztük egymást, Ajkunk össze ért.

Posted by
Posted in

Komédiás

Shakespeare tükrének darabjait, Szedegetjük színházak szinpadán, Kedv és “szomor” szerint, Hol néző az úr, S, mi a szolga. De édes e kín, Szülni embert jót és rosszat, Tündér Ilonát szép szőkét, Sylockot igazság keresőt, Vagy csak ott a karban állót. Tedd a dolgod, “s, ne takarj Ladányi…” Hívság, bánat, öröm, A színpadon mind jellemez, Hiszen […]