Posted by
Posted in

Az életem.

Hátamon zsák az életem, Megyek, mert mennem kell, Van egy életem. Keresztút, s a ködbe vesző végtelen, Amerre mentem velem jött az életem, Ez nem véletlen. Kísértek persze többen elmaradozva, Mint kövek fodrozta őket ár. Az életem vár rám. S most alszom és japán kertet álmodok, Benne haiku csobog,csendesen, Eddig számoltam az életem.

Posted by
Posted in

Bájoló

Napok, mint törött cserepek, Sorjáznak lelkem tavaszán. Van-e még hit, kedvet ontó remény? Erő mely adni tud, Nap, mire ébredünk. Est, mire fejünk lehajtjuk, Éj, mely enyhet adó. A holnap lassan már tegnapunk, De hit, remény és szeretet, Boldogságot ad s az idő már nem fosztogat.

Posted by
Posted in

Álom, egy teáscsészéhez.

Míg kimonója széle, Arany brokát szegély, Lassan seperte a kert porát, Szemében kedves mosoly, Kezében kis fatál, Rajta áttört porcelán. S,a tea mint apró sárkány, Szállt a légben.

Posted by
Posted in

A farkas és a „hova lett a nyuszicsalád?” /mese/

Hol volt, hol nem volt, a kerek erdő közepén volt egy hatalmas, virágos tisztás, nyílt itt kankalin, pipacs és még százszorszép is. Ezen a hatalmas tisztáson állt egy picike házikó, nagyon takaros, otthonos házikó volt, két nagy ablakkal, szépen rendezett tetővel és kéménnyel a tetején, volt egy kis virágos kertje az oldalánál, és alacsony kis […]

Posted by
Posted in

Fanni az erdőben /mese/

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kedves kislány, akit úgy hívtak Fanni. Anyukájával, apukájával, nagymamájával az erdő szélén laktak egy szép kis faházban. Fanni szeretett itt lakni, szerette az erdő állatait és növényvilágát. Főleg ilyenkor tavasszal gyönyörködött benne a legtöbbet. Épp közelgett anyák napja, ezért egy szép napfényes délután úgy gondolta, megy tavaszi […]

Posted by
Posted in

Az ősz

  Az ősz A gondolat néha fáj, A táj is néha vár. Alkonyat hidege. Pirkadat kicsi könnye. Ősznek csendes ereje. Hisz ide ért a táncoló levelek. Hol zöld ruha tarkává válót. Csak egy sárga levél pihen az ágon. Avar mindenfele szőnyeget alkot, A megsárgult emlék mindent elárul. Hisz a kép sárga gyönyöre a tájnak. Könnyező […]

Posted by
Posted in

Az év gyermekverse és meséje 2016. – eredményhirdetés – 4. rész

A 18 év feletti verselők és mesélők kategóriájában jóval több pályamunka érkezett mint a 18 év alattiakéban, így a helyezettek kiválasztása is nehezebb volt, főleg, hogy nagyon sok szép és értékes gyermekvers és mese érkezett. Cikkünk negyedik részében a felnőtt sikeresen szereplő és helyezett gyermekvers írókat és munkáikat mutatjuk be. A minőségi írásoknak köszönhetően második […]

Posted by
Posted in

Holt-Tiszánál

HOLT-TISZÁNÁL látod szánalmas már ez az ártéri rét is így ősz felé a nyár végi égett fűcsomók között szürkére száradt sáremlékek álmodnak májusról zápor pára-fátyoláról az akkor még zöldbe játszó vízparti tájat sárgára pontozó hemzsegő virág igaz se tán

Posted by
Posted in

Ágyikó

Puha ágyban ébredt. Sokan álltak körülötte. Ott volt Theodor, a vén troll, nagyi, apa, anya, a javasemberek, valaki sötét ruhában és még megannyi ismeretlen. Volt aki mosolygott, volt aki szomorúan nézett maga elé. Rudi lerázta magáról a port, amit a barlangban szedett össze, majd felült. Hogy jutottunk ki? – kérdezte. A troll a markába vett […]

Posted by
Posted in

A körforgásban…

  Miért születtem, miért halok? Jöttem, láttam, s majd mindent hagyok magam mögött… Lét-forgatag, de el nem veszek, csak elveszek vagy hozzáteszek, leírt körök. Bejárt szintek, megcsodált torony. Megtartom, vagy csak kapaszkodom? A föld dübörög? Az érlelt gyümölcs néha férges. A gyökerek közt tekervényes átok zörög? Toxikus légtér, nap megéget! A honnan söpört törmeléket nyelem, […]