Posted by
Posted in

Lenne kedvem, csak úgy…… vers, régi dallamokra.

Mi szépen össze gyűltünk, itt barátaim. Lábunkon, papucs kezünkben sör. S, mi lelkünkben gyötör az a gond. Már Cief Brody sapkája sincs, kocsma nyelte el, Pingálunk arcunkra színes tintákat, Fekszünk ágyakban majd felkelünk. Vagyunk, mert létre hoztak, S e lét még araszolgat. Tán tüntetni kéne legott, Mert van rend, de az élet kissé elfogyott. Jönnek […]

Posted by
Posted in

Keresem benne…

Tudnék hegyeket mozgatni, Vagy tarka virágszőnyeget, Szórni liliomnak selymét, Rajzolni kéket ecsettel az égre, Félni és félteni, Napnak tüzétől, Lelkem tüzétől, Testem hevétől, Gondolatnak súlyos végétől, A napok pedig múlnak csendesen, S, a Szerelempatak mentén ülve, Hozzá,lehajlok. Sima víztükör,benne arcom meglelem.

Posted by
Posted in

Capuletné monológ 2013

Mit nekem a Rózsadomb, A Seychelle-szigetek a gond. Vegyek most ott nyaralót, Hol bujálkodnék legott. Férfi testek, s persze a hancúrléc, Capulet már tökre nem merész. Mit úri kegynek Isten ád, Nem nyal már pinát a gaz. S lankadóban zászlójának rúdja. Ezért kell nékem a férfi móka. Szóval legyen nyaraló akkor itt és most, Hol […]

Posted by
Posted in

Áron várón.

Míg égető a nap heve, Telve a nyár ízével, “De látod amott a téli világot” Melyet költő énekelt, Lennék fiatal, tán Wilde Dorienje, Kinek szemében 52 órás tekintet, De szállnak az évek, És szállnak a darvak, Ég és földi határok mosódnak, Csak a fialtság örök. Gondoljuk, majd szilaj táncot járunk, Kezünk között közben kihullik élet, […]

Posted by
Posted in

Az életem.

Hátamon zsák az életem, Megyek, mert mennem kell, Van egy életem. Keresztút, s a ködbe vesző végtelen, Amerre mentem velem jött az életem, Ez nem véletlen. Kísértek persze többen elmaradozva, Mint kövek fodrozta őket ár. Az életem vár rám. S most alszom és japán kertet álmodok, Benne haiku csobog,csendesen, Eddig számoltam az életem.

Posted by
Posted in

Bájoló

Napok, mint törött cserepek, Sorjáznak lelkem tavaszán. Van-e még hit, kedvet ontó remény? Erő mely adni tud, Nap, mire ébredünk. Est, mire fejünk lehajtjuk, Éj, mely enyhet adó. A holnap lassan már tegnapunk, De hit, remény és szeretet, Boldogságot ad s az idő már nem fosztogat.

Posted by
Posted in

Álom, egy teáscsészéhez.

Míg kimonója széle, Arany brokát szegély, Lassan seperte a kert porát, Szemében kedves mosoly, Kezében kis fatál, Rajta áttört porcelán. S,a tea mint apró sárkány, Szállt a légben.

Posted by
Posted in

Fanni az erdőben /mese/

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kedves kislány, akit úgy hívtak Fanni. Anyukájával, apukájával, nagymamájával az erdő szélén laktak egy szép kis faházban. Fanni szeretett itt lakni, szerette az erdő állatait és növényvilágát. Főleg ilyenkor tavasszal gyönyörködött benne a legtöbbet. Épp közelgett anyák napja, ezért egy szép napfényes délután úgy gondolta, megy tavaszi […]

Posted by
Posted in

Az ősz

  Az ősz A gondolat néha fáj, A táj is néha vár. Alkonyat hidege. Pirkadat kicsi könnye. Ősznek csendes ereje. Hisz ide ért a táncoló levelek. Hol zöld ruha tarkává válót. Csak egy sárga levél pihen az ágon. Avar mindenfele szőnyeget alkot, A megsárgult emlék mindent elárul. Hisz a kép sárga gyönyöre a tájnak. Könnyező […]

Posted by
Posted in

Az év gyermekverse és meséje 2016. – eredményhirdetés – 4. rész

A 18 év feletti verselők és mesélők kategóriájában jóval több pályamunka érkezett mint a 18 év alattiakéban, így a helyezettek kiválasztása is nehezebb volt, főleg, hogy nagyon sok szép és értékes gyermekvers és mese érkezett. Cikkünk negyedik részében a felnőtt sikeresen szereplő és helyezett gyermekvers írókat és munkáikat mutatjuk be. A minőségi írásoknak köszönhetően második […]