Posted by
Posted in

Őszi úri-muri! (Káposzta-feszt Vecsésen…)

Ajánlom e verset: Anci-aninak… Minden úgy kezdődött, mint tavaly Egész nyáron volt nagy hawaii. Tudtuk persze nyárnak is vége lesz Jön hűvös ősz… majd visszatekintesz. Minden úgy kezdődött, mint tavaly, vagy még az előtt, Savanyúság gyártók megmérkőztek zsűri előtt. Ez volt a szombati napi bevezető program, Már annyi, hogy ember a bőségtől majd’ megroggyan. Itt […]

Posted by
Posted in

Köszönöm, hogy szerethetlek

Hazánkat eső veri, vihar dúlja. Hazafi arcunkat a könny áztatja… Magyar! Harcolj a szép kis hazánkért, Istenért, hazáért, a családért! Óh, hazám, köszönöm, hogy szerethetlek, Ez tán’ elűzi sötét fellegeket… Köszönöm, hogy a fiad lehetek, Jó gyermekedként, mindent megteszek… Magyar vagyok én ide születtem, Magyar vagyok, ide köt életem, Magyar vagyok itt élek, itt lakok, […]

Posted by
Posted in

A végén, mindig elballagunk!

Úgy kezdtük régen, hogy ide ballagtunk Életünkben, több isiben is elballagtunk. A végén meg véglegesen elballagunk… Tudjuk, végtelen a mindenség, Az életünk rövid semmiség… Tudjuk, végtelen a mindenség, Volt persze, hogy a munkahelyi karrier is véget ért, Ott azt mondták, ballagjunk el, maradni nincs miért. Bármikor búcsúztunk és elballagtunk, Elszorult torokkal, halkan búcsúztunk… Beszélgettünk, Emlékeztünk, […]

Posted by
Posted in

Vízióm…

Van-e mély, vaksötét vagy az nincs? Mert nem más, mint világosság nincs… Éjszaka csak azért van (benne a sötét) Hogy a Nap is pihenjen, lelje gyönyörét. A halál nem éppen élet ellentéte Hanem annak végleges hiánya, vége! Jégeső veri bele, földbe a fűszálat, Ódon, ősi várat idő vasfoga mállat. Tehén tőgye begyullad, ha nem eleget […]

Posted by
Posted in

Vágyak vonata

Utazni a vágyak vonatán, Ezt teszi mindenki… sajátján. Kalauz és a masiniszta, Zúgva robog saját vonata. Szerkocsiban a vágy szén helyett Tölti ki a hajtó elegyet. Víz helyett erünkben véráram, De nem lesz gőz, az nem vágyáram. Pőre kocsira rakjuk mindazt, Mi segít és vágyat úgy fakaszt. Mi is utazunk, de pullmanban És végig ott […]

Posted by
Posted in

Bennem még élnek

Bennem még élnek az ősök, Ők nekem még minta hősök. Hétköznapi nagy emberek voltak, Számítógépről semmit nem tudtak. Jenei nagyapám kovács volt, Életemben példaképem volt. Lennék és olyan, mint ő „nagy ember”, Bátorság elhagy, utánozni mer…? Vecsés, 2006. december 31. – Kustra Ferenc József

Posted by
Posted in

Nagy róna

Vad holdfény vágtat át a rónán, Kevés, ki erre megy ez órán. Kevés, ki veszi erre a merszet, Legjobb, ha visz magával sereget. A magányos vajon mit kereshet, Miért nem visz magával sereget? Biztos erre van valami dolga, Nagy a mersze és/vagy bátorsága. Nemcsak mersz kell, de sok szerencse is. Cél; nemcsak menni, de találni […]

Posted by
Posted in

Rossz döntések

Hoztam életemben, rossz döntéseket, Sűrűn emlegettem, az Isteneket. Rossz döntést helyrehozni, már nem lehet, Rossz döntésből építek emeletet. Ember tervez, de: sorsában megírva, Hogy mi lesz vele a továbbiakba. Rossz döntést helyrehozni, már nem lehet, Rossz döntésekből élem az életet. Vecsés, 2002. szeptember 10. – Kustra Ferenc József

Posted by
Posted in

10 szavasok – 2.

Új szépirodalmi irányzat. Kritérium: a versnek 10 szóból kell állnia és rímelnie kell. Télen hideg van, Házban meleg van. Rekedt énekes Hang, különleges! * Hóesés, pelyhek, Mind-mind hidegek. Kéményből füst jő, Mikulás jő! * Bicajozni jó! Ez sportolásnak való! Tandem? Kemény! Hegynek felfele, remény… * A törött kocsirúd, Már nem vezetőrúd. Haladást valósan Gátló, hamarosan! […]

Posted by
Posted in

Elmúltak a…

Hétköznapi pszichológia, egy szerelem margójára… Elmúltak a szerelmetes nappalok, Már nincsenek meg, szerelmes hajnalok… Hidegen a semmi zenél, Nappal is fáj a csóktalan éj. Voltak holdvilágos Esték, szerelmes hajnalok… Ma már csak szép emlék. * Gyűlöljön-e engemet unottan szeretve, Vagy szeretve gyűlöljem… érte megremegve? Falak között gyűlölet támad, Szeretve simogat és eltemet, kiált utánad. Mit […]