Posted by
Posted in

Paradoxonok

Lassan téptem le a takaró fátylat, Sötét üresség vett csak körül, Nem láttam mást, csak távlat nélküli vágyat, Érzés nélkül a lepel a földre kerül! Fagyos hevület járja át testem, Lelkem remeg, a fogam vacog, Iszonyú érzések kavarognak bennem, Élet és elmúlás, paradoxonok! Halott életek csokorba kötve, Élettelen vágyak tömkelege, Megtépett élet csúnya világban, Egy […]

Posted by
Posted in

Szabad életben…

Szabad életben szabad a szív, Minden a szeretet, mely odahív, Hol nagy a szükség, hamvad a tűz, A gonosz érzés rabláncra fűz! Szabad világban szabad szeretni, Szabad a gondolat, megfejthető, Nincs mit titkolni, csak tisztán kell élni, Ez az, ami megszívlelendő! Szabadon élünk és szeretjük egymást, Szabad lelkünk szárnyakat növeszt! A világ kitárul, de nem […]

Posted by
Posted in

Túl mindenen…

Túl mindenen, sok tarka délibábon, Élet szakaszaim már nem vizsgálom, Megéltem, élem és élni is fogom, Hogy meddig tart, bizony nem tudhatom, Teszem a dolgom, mint mások, oly sokan, Rajtam múlik, boldog lesz vagy boldogtalan, Mi hátravan, az a számos hosszú év, Csak jó lehet! Mert nincs arra olyan érv, Mely mást mondana, vagy írna […]

Posted by
Posted in

Tűzd ki a célt!

A vágy, mi benned s bennem él, Hozza közel a jelent s jövőt, Az emberi akarat sok mindent elér, Lebontva gátat, magas kőfalat! Ha az előítélet már ledőlt, Újrakezdjük! Mert szabad! Szeretet és azonos akarat Állítja helyre majd a dolgokat, Csak akarni kell! De nem tunyán, sután, Ímmel-ámmal, félelemmel Egy átmulatott éjszaka után! Félve a […]

Posted by
Posted in

A szó

A szó, mely elhagyja ajkunkat ott, Lehet nyers, éles és nagyon konok, De lehet kedves, lehet szívmelengető, Tanácsot adhat, mely megszívlelendő! Lehet együtt érző és támogató, Szólhat úgy, mint egy halk tárogató, Fakaszthat nevetést, de bizony könnyet is, Felsorolni sem lehet, mi mindent teljesít Egy szó, mely lehet meggondolatlan, De átgondolt, hazug és bárdolatlan, Hittel […]

Posted by
Posted in

Magányos éjszaka

Jeges szél süvít az éjszakában, Hideg erősíti magányodat. Sarki lámpa fénye a szempilládon Keresztül rajzol a falra árnyakat. A takaród melege már nem elég, Vágysz egy vad, forró éjszakára, Képzeleted képei gördülnek eléd, De hol a valóság és a vágy határa? Hiszed, hogy egyszer neked is nyílik A kertben rózsa és sok-sok virág, Fázósan, remegve, […]

Posted by
Posted in

A Sors Könyve

az én olvasatomban A Sors Könyvét nem élhetem másképp, Mint előre megírt saját sorsomat. Vagy dönthetek úgy, hogy átírom akképp, Hogy beleírjam szabad akaratomat! Egy találkozás sem a véletlen műve, Hiszen tudjuk, véletlenek nincsenek! Az ok és okozat, mint karmád egésze, Átszövi, átfonja az életedet! Gondolatod a teremtő erő, Határok pedig, hidd el, nincsenek! A […]

Posted by
Posted in

Szegénység

Anya! Miért folyik szemedből a víz? Ne haragudj, kicsim, ma is csak tejbegríz A vacsora, mert nem telik másra, Tudod, apának nincs most állása! Anya! De miért folyik szemedből a víz? Tudod, kicsim, a Jóisten megsegít! Biztosan lesz munka, meg szép ruha. Egyél, kicsim, ne legyen éhes a pocakocska! Tudod, egyszer majdcsak összejön, És elönt […]

Posted by
Posted in

Halk hegedűszó…

Halk hegedűszó az éjszakában Lágy szellő-szárnyon libben tova, Várod, jöjjön szemedre az álom, Mely elrepít hozzá, elvisz oda! Nem szűnik meg a fájó, furcsa érzés, Minduntalan kedvesed arca tűnik elő, Bár lenne mindenkiben annyi megértés, Mint benne, hisz a legjobb ember ő! Küzdelmet vív a gyilkos kórral, Létéért küzd, de téged segít, Nyugodt, kedves, biztató […]

Posted by
Posted in

Nyári meleg… Izzadós liezon…

TANQ –ban írta meg a szerzőpáros… Nap, forró, csak izzik, Arany fényét, földre önti. Hőség, árnyékban is. Épp kiált a lét: adj vizet, – Test, ha megért, lélek fizet. * Szépséges a kék ég, Felhő nem látszik most sehol. Égető napsugár! Szerelmes perc az, még nem is, Szédülten elkapsz, engem is… * Gondolat csak lézeng, […]