Posted by
Posted in

derekamon öv…

“Cipőmre nézek: fűző benne! Nem lehet, hogy ez börtön lenne.” (Petri György: Mondogatnivaló) derekamon öv cipőmben fűző kezemen még nincs ott a bilincs kimennék de zárva az ajtó zárban nincs kulcs nincsen kilincs falakon át ajtók nélkül koszos opálos üvegen át színes világ csendben beszürkül tört tükörben nem látok csodát zajos az élet csendre vágyom […]

Posted by
Posted in

Télies tavasz

Csak ülök némán s csendesen a parton, nézem, ahogy a víz elterül a homokon. Az idei tavasz egy kicsit más. Szomorúan süvít a vízparti sás. Csalódottan meredek előre a semmibe, hosszú utat tettem meg, hogy elérjek ide. Lelkem igazodik a télies tavaszhoz, hó fedi el még, mi tartozik e világhoz. Télen egy kicsit meghalok, s […]

Posted by
Posted in

Telnek a napok

Forró nyári napra, jön az alkonyat. Szívünkben a parázs örökre megmarad.   Szárnyalunk a széllel a ringatózó vízen. Álmodunk szó nélkül, szemünk egymásnak üzen.   Fátyolos lebegés öleli át összefonódott testünk. Nem gondolkodunk, csak igazán szeretünk.

Posted by
Posted in

Simogatás

Puha, finom a kéz érintésnek, mellkasodon a színes szívalak. Naponta simítod többször, végig húzod rajta az ujjadat. -Milyen jó! Kellemes érzés!- mondogatod magadnak. Kell a simogatás! Rájöttél!? De nem a pulóvereden, saját kézzel,  magadat! Öleld, simogasd meg szeretteidet! Ugorj a nyakukba! Mondd! Szeretlek! Jobbat kapsz helyette valós érzésekkel. Nem kell hozzá sima ruha, csak érezni […]

Posted by
Posted in

Letisztul a gond

Volt benne minden, félelem, magány, gyötrelem, remény, várakozás, igen kevés éden. Szürke tél, vágyódás kemény.   Telt az idő, hajtottam a napokat, csak azt vettem észre, valaki lemarad. Nem vár már haza senki. Ez a ház nem otthona neki. Nincs gond, de elment a szeretet is. Nincs kivel törődni, nincs kiért aggódni.   Tükörbe nézve […]

Posted by
Posted in

Készülődöm!?

Hihetetlen, de lejárt az idő. Mondogatják körülöttem a szót, mely igaz, fájdalmasan élő. Letelt, elmúlt? Talán rövid volt.   Utoljára teszem, amit szoktam. Most már rövid az év, nincs hosszan A napok még gyorsabban mennek. Már megint újra félév lesz!   Minden esemény, minden gondolat a múltra irányítja a figyelmem. Lelkem sóvárog egy-egy nap miatt. […]

Posted by
Posted in

Tavasz

– Tavasz – Úgy tűnt, mindig tél lesz. Bántó homály és jégvirágos körök – bolond, márciusi fagy! Hitte, hogy a tél itt örök. De most langyos szellő simul élénk, cirádás levelekhez; a fű kövér és illatos. Méz, akác és orgona száll a nap felé, tüdőmben feszül mind és szívemben zsongnak díszes, eleven dallamok. Éles fényben […]

Posted by
Posted in

Pénz…

Pénz-sorozat 1. Nincs pénz 1 Ingyen a minden. Mert hiszen akarja: minden az ingyen! 2. Micsoda? Pénz: ragyogó, kék, hallgatag és mogorva réz- s aranyérem. 3. Nincs pénz 2 Mégiscsak lakás, gépkocsi, laptop, göröngy, fizettél értük? 4. Nincs pénz 3, de mégis fúj a szél, mégis kék és nagy a tó, mégis nyit a sír. […]

Posted by
Posted in

ha kiderül mégis…

mekkora nyomor kell hogy megértsd végre hazug szónak nem lehet értéke mételyt hordoz megosztó ronda mételyt az igazság hozzád így sosem ér el mámorban úszik ki győztesnek látszik de nem beszélget és nem parolázik másokkal csak dölyfösen lenéz rád egója mint a sas fellegekben jár szemében nem vagy csak hazaáruló levegőt rontó eltaposni való nem […]