Posted by
Posted in

Szám…

Szám-sorozat 1. Egyből Egy, kettő, három. Egy, nulla, mínusz, tovább. Négy, kilenc, száztíz. 2. Ők mind A létezőket- megszámoltuk. S lám vannak tizenkilencen. 3. Mennyi Épp kvadrillió. A kvadrillió, mint én: Egy. Három, negyven… 4. A számoló Számol előre. Balra, keletre, körbe. Visszafelé is? 5. Négy kacsa Úsznak, éppen itt. A Négy megkacsásodva, lőni rá […]

Posted by
Posted in

A vagyok optimizmusa

A vagyok optimizmusa 1. Tehát azt mondjátok: van szép, van jó, van az. Mert megtapasztaltuk, hogy mindez így igaz. 2. Valahol, valahogy van épp az a kakas, dorombol- s ugatni aki éppúgy képes. 3. Létezik olyan, hogy: benn lenni a házban, akkor is, amidőn éppen nincsen áram. 4. Létezik az is, hogy: kinn lenni a […]

Posted by
Posted in

Autó…

Autó-sorozat 1. Miután beszálltunk Autó indul, ütközik, tankol, gázol, szállít, tovamegy. 2. Közlekedés Autó úszik, gurul és száll és fut is. Az útja sárga. 3. El Kocsink rohan, fut. Siet, hisz íme: várja az Androméda. 4. Dante autója Sötétkék autó visz-hozza, hordozza mennybe pokolból.

Posted by
Posted in

A lista

A lista Van tehát a szeretet. Ő adja a kenyeret, akkor is, ha keveset. No de hát csak egyetek. Van tehát a hatalom. Büszkén én ezt vállalom. Szónoklok az asztalon, míg markomban az atom. Van tehát a gyűlölet, kutyát-macskát leölet, dobálja a holdkövet. Napra céloz, lő Földet. Van a vidám, az öröm. Nem kell hozzá […]

Posted by
Posted in

Leves…

Levesben A leves készen. Belőle elszáll a tyúk, lélekben, testben.   2. Levesező   Miképp a húst is, megesszük és megisszuk miképp a sört is.   3. Sosem fogy el   Reggeli: leves. Vacsora, ebéd szintén. Az örök leves.   4. Sosem fogy el?   Reggeli: leves. Vacsora, ebéd szintén. Uzsonna vajon?   5. Folyékony   […]

Posted by
Posted in

Barátomnak levél

Edit Szabó : Barátomnak levél Episztola Kedves Barátom, ím újra megtalálom emléked ízét, mosoly ígéretét, impozáns külsőd nem takarja bensőd, kapum előtt állva, meglepődést várva. Elvitted a szépet, nem ígértél kéket boldogság szigetén, messze vitt emléked, fejemben ragadtál,szívem tán visszavár, lehet hogy az emlék vágyódó szenvedély. Közös útnak vége, volt még reménye lekötött hajaddal, nyitott […]

Posted by
Posted in

Tavasszal

Tavasszal minden újra feléled, nagy lélegzetet vesz a természet. Olyankor mindig pezseg a világ, ontja illatát, fű, fa, bokor és virág. Gyönyörű színekben táncol a Föld, zöld kabátot vesz fel udvarunkon az az egyetlen fa is, az öreg Tölgy. Tavasszal mindenki szerelembe esik, minden élőlény boldogságra vágyik. Nem baj ha villámlik, ha épp esik, mert […]

Posted by
Posted in

Vén ősz

Vén ősz      –    fordított szonett Írta: Szabó Edit Déltájban élénkül, ősz karján vénül, határtalanság, madárraj száll át, fehérsége élénk, teljesül szépség. Dermedő felhő, változik erő, aranyló nyárból, fakuló határból jönnek a napok, szemekben ragyog. Varjak kerengnek, eledelt keresnek, diófák tetején rebben felénk, károgó kertek és fényes levelek, aláhullanak még, sötét feketén. Hullanak […]

Posted by
Posted in

A felelet az felelet, hiába van sárkány vagy Gál bá

Búsan ülök a padban hétfő reggel, Érzem, füzetem bővül egy rossz jeggyel. Hirtelen egy kitör az őrület-járvány, Az ablaknál van egy egyfejű sárkány. Törik az ablaküveg, száll a szilánk, A lény célpontja nem más, mint s diák. Hosszú a szárnya, pikkelyes a bőre, Foga régóta fáj egy serdülőre. Futunk a teremből, életünk a tét, A […]

Posted by
Posted in

DE!

DE! “Nem lélegzik!” Rémülten kiabál a szülő. DE! Lélegez, úgy: be-ki, én mondom, bizony és meg is írom. És Tud, Akar, Hisz, Képzel, Gondol, s persze, cselekszik. Még ha nem is mosdatják meg soha és nem itatják, hisz mozgástalanul lehet épp ahogyan ro-rohanva. Nem szükséges gyors kéz vagy fürgén szaladó láb. P. Kristófnak (Artúrnak), egy […]