Posted by
Posted in

Antonio Salieri beszélgetése a Jóistennel

Meguntam már, hogy hiába szolgálok, Oltalmadba mindig Őt vetted, Uram, Zengik a nevem lakájok, s kufárok, Az a m á s i k járja mégis az utam, Rend honol agyamban, művemen átok, Te csak Őt láttad, égi fény, elsuhant.   Sehol se leltem rá egy igaz hangra, Azt hittem elég, ha dolgozom serényen, Láttam egy […]

Posted by
Posted in

Isten tenyerén (A Teide csúcsán Tenerifén)

  Isten tenyerén ülök, s hallgatózom, hátha hallatszik szíved dobbanása, nem zengő érc, nem is pengő cimbalom, csak csendes eső finom koppanása. Megnyugszom itten a világ tetején, Te gondok közt lent, felhők közt távol én, ki szívében hordozza a világnak minden édes mosolyát és bajának szürke felhőit, mik itt kúsznak tova, ismerem, még ha nem […]

Posted by
Posted in

Sorsutas

Tükörképem néz farkasszemet velem, háttérből a múltam is visszaköszön. Ráncaimat szememmel egyengetem, Fásultan nézem, ez ám az üvegközöny. Megöregedtem, megkoptak a napok, megtört varázsa a megszokott illatnak. Az ébenfa is szürkévé lesz és andalog, a nappal is helyet ad idővel a csillagnak. Nem csodára várok, de kicsit még vagyok, örömömet lelem abban, hogy élek és […]

Posted by
Posted in

Őszi ünnep

Edit Szabó : Őszi ünnep A kanyargó folyó partján megrekedt a nyár, kapaszkodnak még a fűzfák, lombjuk hullajtják. Sárgul fűszál nádas partján, lassan barnul már, közel s távol megváltozott természetünk jár. Integet a messzeségből a tornyos templom, odavárja a híveit, ha harangja szól. Indulj útnak falu szélre, Isten szolgája, nyitva van a templom ajtó, híveit […]

Posted by
Posted in

abúzus fegyver

apukám csodajó ember szemében villan véreres fegyver ökle ha csattan az ám a sztender – SNI gyermek – belőlem nőtt fel rajtam a bélyeg érteni nem kell deviáns lelkem abúzus fegyver

Séta a parton
Posted by
Posted in

Séta a parton

Lámpák fényében világít még a sárga lomb. Nem hullt még le mind. Halk neszezés – a gondolat Emlékek tűnnek fel, a múlt velünk itt bolyong, Nem ismerem, jelen vagyok, ki jövőt bontogat. A Tisza csendes, Őt sem ismerem, álmodtam – Talán egy másik életet, “figyelem” amint Emlékek törnek, az arcod változik – Nekem Te nem […]

Posted by
Posted in

Beköszön az ősz

Szabó Edit : Beköszön az ősz – SZONETT Már hosszabbodnak az őszi éjszakák, Nyár emléke még ég a lelkembe, Faágak lágyan susognak fényesen, Halkuló nappal búcsúzik a nyár. Zörögve hull aranylóan a parázs Vörös avarban zizzen szerelme, Tüzes tekintet izzik a lelkemben, érezzem soká az őszi varázst. Roskadó szőlőtőkéknek fürtjeit, Mosolygó almafák gyümölcseit, Természet, adj […]

Posted by
Posted in

Valaki itt járt

Edit Szabó : Valaki itt járt Csodaszép híd ível át a vén folyó felett, lombok között napsugár jár őszi fényekkel. Kandikálva csillogtat a folyó habjain, tekintete simogat, boldogság van itt. Nyugalom a léleknek oly békességet ad, szerelmetes embernek nyugodalma van. Folyó vize enyhet ad fáradt lépteknek, visszanéz híd korlátja, csendben elmereng. Valakivel jártam itt a […]

Posted by
Posted in

Lenn a szőke Tiszán… 4/4

(A búcsúzás) A Tisza, óh, édes, szőke Tisza… Ismét ott voltunk látogatóba. Jó érzés volt tíz napot nyaralni, mindent érezni, Csendet hallgatva, pihenést, környezetet élvezni. Huszonhetedikén érkeztünk, zuhé fogadott, Behúzódtunk a házba, s lelkünk nem dohogott. Estére már szépen sütött a nap, gyönyörű volt, Fülünk ciripelős, vonós hangversenyt hallgatott. A Tisza, megnéztük és köszöni, jól […]

Posted by
Posted in

Lenn a szőke Tiszán… 3/4

A Tisza, óh, édes, szőke Tisza… Ismét ott voltunk látogatóba. Jó érzés volt ott lenni… a pillanatot élvezni, Csendet hallgatva, csendesen nézni folyót… érezni. Selymes palástú napsütésben Felolvadtunk, ennyi szépségben. Varázslatos mesésen szép tiszta, kék ég, Nézzük, mesés, remek valószínűtlenség. A Tiszánk ezer éve kanyarog erre, Ukrajna erdőiből elő tőr… ide. Uszadékot, titkait sodorva hömpölyög, […]