Posted by
Posted in

Életkohó

Mikor elindultam, köd kísérte lassú léptem Fájdalmam zsinegét magamból tépkedtem. Minden gondolatom sírva összeszedtem,  Magamhoz öleltem túl rongyos életem. Miért volt velem, hogy ha más után vágyott, Mitől volt az több és miért engem vádolt? Miért csinált úgy, mint ha engem akart volna? Miért dobott félre, mint ha minden mindegy volna? Nem voltam én más […]

Posted by
Posted in

elmentél hirtelen…

hol egykor lépted koppant egymagam vagyok kezemben most nincsenek színes virágok gondolatom az mi körülötted forog nem vagy már itt a szívem hangosan dobog látom kicsi termeted, hogy sietsz elénk két karod ahogy kitárod mindig felénk mosolyt az arcodon mely olyan nyugtató hogy nem vagy ez számomra fel nem fogható elmentél hirtelen élhettél volna még […]

Posted by
Posted in

Poétaparancs

Poétaparancs Igen, bizony, verseljetek. Kéri ezt az istenetek? Ha ő nem is, ember vagytok. Ennek okán versírjatok. Macska tépi az egeret? Róla tüstént verseljetek! Béka tépi az egeret Tüstént! Róla verseljetek! Űznek ha el benneteket, gyújtják ház- és kerteteket, arról is szép verseljetek. Összes múzsa itt, veletek. Vers- és vers- és verseljetek. Vadász lövel meg […]

Posted by
Posted in

megfejtenéd-e

megfejtenéd-e ki vagyok hazug csaló kicsit álnok isten tenyerén fénylő pont ki közben falat épít s bont csodás gyümölcs szép piros hamvas kívánt illatos magházát a kukac rágja aszalódik húsa héja vagy csak ember egyszerűen ki elveszett a rengetegben eltévedt az álmok útján tovatűnt a szép szivárvány talán egyik sem vagyok csak álmokat hordozok sort […]

Posted by
Posted in

Tudom, hogy létezel!

  Mióta tudom, hogy e világon létezel, élettel, erővel engem felvértezel. Azóta arcomra mosolyt rajzolok amikor csak rád gondolok. Akkor is, ha nem ad rá az élet semmilyen okot. Mint valami őrjítő mámor, olyan vagy nekem, még akkor is, ha nem velem vagy, hanem valahol messze távol. Mert tudom, hogy létezel. Mert tudom, hogy élettel […]

Posted by
Posted in

Szeretném..

Edit Szabó : Szeretném… “Szeretném felverni lelkem dalával ” a bánatos, mostoha világot, örömet adni szemfényébe, hogy élni tudj ! “Szeretném keblemre ölelni az ” ember magányát, fájó hiányát felébreszteni szív mosolyát, annak,ki még él ! “Szeretném, hogyha lassabban forogna ” és kitárulna feléd a világ, szavamat adom, verseimmel szerethetlek! “És szeretnék alkotni csodásat és […]

Posted by

Gyermekvilág 2018 – szépirodalmi és képzőművészeti pályázat

„Gyermekvilág” az Irodalmi Rádió pályázata a 2018. évi Gyermeknap alkalmából   A pályázat beadási határideje lezárult. Végeredmény: A) Versírók: 1. Császár József: Gondolatok 1. Császár József: Hétpettyes katica 2. Friedler Magdolna: Állatbújócska 3. Pocsai Piroska: Élet a szabadban IfiRádiós különdíjasok: Kiss Dóra: Változás kora Hodosi-Nagy Hédi: Testvéri szeretet Mátrai Csenge: Házi feladat B) Prózaírók: 1. […]

Posted by
Posted in

hagyj egy jelet…

kiszáradt csend úszik a tájon apró madárka gubbaszt az ágon léleknyi harmat kicsike blogban úszik az idő tempója csobban lélekharangból hang tovarepül magányos csendben rossz egyedül sáros lábnyomok a tiszta úton kendőbe kötve magam után húzom sorsom keresztjének szilánkjait feldob röpít majd földre taszít felállok újra újra és újra virág illatú körül a róna megyek […]

Posted by
Posted in

Rügyfakadás

Edit Szabó : Rügyfakadás Tavasz lépte gyorsan halad faágakon a rügy fakad, napsugára meleget ád, előbújik, éled a táj. Levél nélkül szirom nyílik, megélénkül, majd kibújik kék ibolya, sárga hérics, nézd virágát, néked díszlik. Vártuk nagyon a tavaszt már, látjuk, nyílik hamar virág, szívünkben is melegség gyúl, hitünkben az élet virul. Rügyfakadás, bimbó bomlik, fa […]