Posted by
Posted in

Pillanat

Nem létező időrészecske… Minden pillanat múlt és jövő, A jelen nem mérhető idő. Valamit mi, már vagy megéltünk, Vagy mi még nem… de majd megéljük. Pillanat varázsa a jelen, Ez nem mérhető idő elem. Vagyis ember nem jelenben él, A tiszta múlt az, mit annak vél. Budapest, 1998. január 11. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Fűzfa

Fűzfa ága szomorúan lóg, Ez csak a látszat és demagóg. Hajnali szürke ködbe burkolódzik, A fa válla kissé összehúzódik. A levelét elhullajtotta, Készül a télre eszemadta. Helye továbbra is folyópart És őrzi az elmúlt nyarakat. Budapest, 1997. december 8. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Az emancipált nő

Csókolózzunk nyakra-, főre, Közben megkíván a dőre. Én rendes úrinő vagyok, Akárkivel dehogy búgok. Férfiak hiszik, egyszerű, Tán’ borúra jön a derű. Fiuk bizony, más az élet, Én hozom a döntéseket. Engem az anyám nőnek szült, S vagyok életből felkészült. Azért adott Isten eszet, Használjam férfiak felett. Rám hagyta anyám örökül, Fogyassz férfit, szeretetbűl. Csókolózni […]

Posted by
Posted in

Szeretet

Van, ki szeret, van, kit szeretnek. Ez bizony része az életnek, De van, ki nem tud szeretni És aki nem mutatja ki. Nem tud örömet szerezni, Aki azt nem mutatja ki, Pedig része lenne életnek, Látni, érezni, hogy szeretnek. Budapest, 1997. május 2. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Testbeszéd

Fontos dolog a testbeszéd, Ki műveli, pallérozza eszét. Ez is kommunikáció, Ezt tudni hasznos, oly jó. Mozdulat, testtartás, testhelyzet, Mindezt tudni, bizony kellhet. Ez viselkedés lélektan, Ki ügyes, használja okosan. Budapest, 1997. április 26. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Szigetvár dicsősége

Hőstörténetünk… Az oszmán Szulejmán szultán, Az Mohács környékén járván, Ezerötszáz huszonhatban, Belegázolt, az hazába. Győzött Eger ötvenkettőben, Elesett négy évvel későbben. Szigetvárnál, az gaz szultán, Ötvenhatban ostromol mán. Számára Szigetvár vívása, Erővel elfoglalása, Délnyugat-Dunántúl bírása, Hatalma megszilárdítása. Ne feledjük ki védte a várt, A tiszttartó, horvát Sztancsics Márk. Vitézek kétszázan, vértben, Hazafias szeretetben. Szembe velük […]

Posted by
Posted in

Hunyadi János

Rákos mezején nemes emberek sereglettek, Hogy Magyarország kormányzójáról ők döntsenek. Ezernégyszáznegyvenöt, június hatodika, Hunyadi János lett Magyarország kormányzója. Hunyadit a hadvezéri képességei, Vagyona, kapcsolatteremtő ösztönei És közakarat ültette a hatalomba, Benne az ország, végre tán’ önmagát látta. Ő volt az ura az egész, nagy délvidéknek, Szerepe volt ebben, Szilágyi Erzsébetnek. Volt neki ezer faluja, meg […]

Posted by
Posted in

Félhold

Hamvas, mint péksütemény, Sötétben árad a fény. Ez nem zöld török félhold, Napsütötte a félhold. Érdekes jelenség égen, Ember figyeli már régen. Középkorban igen félték, Titkát rég’ még nem ismerték. Azóta ember megjárta, Repítette fel… űrszonda. Lakatlan a kies táj, Nem süt nap, fedi homály. Vándornak, ki éjszakai, Vannak… az ég iránytűi. Maradjunk mi lenn […]

Posted by
Posted in

Vágyom

Vándormadár a fészkére, Szomjas vándor a hűs érre, Én is vágyom: békességre. Bizony hiányzik, még ma kéne Végre, valahára, elkélne. Vágyom békés, nyugodt életre. Kedvem nehogy búsra váljon, A békesség készen álljon, Puha, meleg befogadjon. Jókedv, játszi pille, repdesik, Óh, remélem, el nem utazik. Bízom, hogy végre rám telepszik. Budapest, 1997. február 26. – Kustra […]

Posted by
Posted in

Borkedvelő

Ajánlom: Szabó Lajos, kedves rokonomnak… Iszod a bort kancsó számra, Poharazva veszed szádra. Ettől lesz sok gyomorsavad, Aztán jól érzed magad. Eszel hozzá jó szalonnát És egy jó fej vöröshagymát. Mondja is a kedves nejed, Eliszod Te már az eszed. Nincsen baj hajad alatt, Igen jól tartod magad. Edzed magad hétről hétre, Adsz a magad […]