Posted by
Posted in

Don-kanyarban… a kém

A hadtáp őrmester tíz hete, szakaszparancsnokként szolgált Egy majorban, az Ukrajnai Proszkurovnál a Bug partján. Meglátott egy parasztasszonyt. Barázdában poroszkált, Lassan, egy nagyobb rongyba csavart batyuval a hátán. Akkoriban sok parasztasszonyt elfogtak, aki orosz kém volt. Ők, otthonosan, fesztelenül járkáltak át a frontvonalon. Szól legényeinek, akik elfogták. Mutogatva magyarázott. Úgy negyven körüli lehetett, mutatta, tejet […]

Posted by
Posted in

Don-kanyari keserv

Keserv öntötte el a szívemet, De utálom én ezt a harcteret. Nem jöttem én ide magamtól, Elszakítottak a családtól. Otthon nincs, ki munkálja, a földet, Család nélkülem kínban… üvölthet. Riska tehén lassan megellik, Ki lesz az, ki neki ott segít. Karácsony jő, otthon akartunk lenni, De… itt vagyunk, erre kell, rádöbbenni. Keserv öntötte el a […]

Posted by
Posted in

Don-kanyar krónikása egy poéta

Harctéri meditáció, versben, apevában és haikuban… Bizakodón gondoltam mindig, a ridegen hideg tél is lehet szép, De ma már tudom, ha ezt látjuk, akkor jobb ha, elővett régi fénykép… Itt mintha dézsából öntenék ránk a hideget, Így ezt, aztán jól beszívjuk, árokban eleget. Recseg a vastag hóréteg-jég, amikor rátaposok, De nem marad meg a nyomom, […]

Posted by
Posted in

Don-kanyari ének…

Fújj a szél, pengeti a kopasz-ág húrokat, Mi meg… csendesen gyászoljuk a holtainkat. Tömegsírban már a barát, a sógor… ő is elesett, Egyik sem túlélő harcos, haza ő már sosem mehet. Fekszünk ketten a géppuskaállásban, közben betakar a hó, Komámmal vagyok, de már nem beszélgetünk, nincs mit, nincs, halihó! Tegnap még énekeltünk, bele a hidegbe, […]

Posted by
Posted in

Don-kanyar a csonka vágány…

SAS behívót kaptam Én SAS behívót kaptam és gyorsan idekerültem… Sokan vagyunk itt, itt látom, nem csak egyedül jöttem! Itt a hómező olyan, mint a zöldellő, buja dzsungel, Haladni benne nehéz, elveszni lehet, vég-érvénnyel. Minket is itt, mint nyári fenyvesben terjedő tűzvész riogat, De itt a tűz, ágyútűz, ha eltalál, bizton kilő több fogat. Nem […]

Posted by
Posted in

Don-kanyari SAS behívó!

Jelentése: Sürgős! Azonnal! Sietni! Bizony állandó a halálmadár, kitartóan lebeg fölöttem, Még azt is sugallja, hogy itt mi forduljon meg… biza’ a fejemben. El is gondolkoztam, megmaradok? Vagy véget ér rövid életem? Átölelem én a pillanatot és remegve kérem, hogy engem Ölelésben élni hagyjon, dideregve túléljem szürkületem! Erre az oximoron eredetiségre vágyok… ez életem! Megjöttem […]

Posted by
Posted in

Budai Zsuzsa : Kirándulás a Szinva pataknál

A bükki tájkép ezerszínű, csodaszép, Szinva patakban hegyvidéki tükörkép. Patak partján ülő, türelmes horgászok, csalik elől menekülő, gyors pisztrángok. Lehulló rozsdaszínű avar leplek, hajamnak díszet adó, tölgylevelek. Lillafüredi csobogó vízesés mentén, szerelmesen ölelkezünk, a vízpart szélén. Túrázók és hegymászók paradicsoma, útközben nézzük, kiknek nincs tériszonya ! Palota-szálló káprázatos ólomüveg ablakai, az István cseppkőbarlangnak mesebeli látnivalói. […]

Posted by
Posted in

A három cica

A három cica Három cica gondolt egyet, gazdi után útnak eredtek. Puha léptekkel haladtak, hátul szép csendben ballagtak. Gazdi semmit észre nem vett, míg egy kutya ugatva jelezett. A bátorságuk odalett, a sétának hamar vége lett. Futva menekültek haza, jobb az otthon biztonsága. Cicaházba belebújtak, többé útnak nem indulnak. Gazdit inkább itthon várják, puha fészket […]

Posted by
Posted in

A fények üzenete

A fények üzenete Milyen titokzatos ez az este, a háztetőket, a hó befedte. Az erős szél még itt-ott kavarja, csúcsos torlaszokat emel rajta. A természet elvégzi a dolgát, hópihék díszítik fenyőfáját. A színesen világító lámpák adják, a karácsony szép varázsát. A kémények füstöt eregetnek, a kandalló mellett énekelnek. A színes gyertyák világítanak a sötétben, sejtelmes […]

Posted by
Posted in

Az ősznek könnyei

Az ősznek könnyei Őszi erdő, de csodállak, szememnek ez már káprázat. Hogy tudsz mesevilág lenni, színeiddel így tobzódni! Mintha egy szép festményt látnék, mit művész vásznára fest. Valóság ösvényét járom, ott méla csend lesz a párom. Lombod alatt megpihenek, erőt gyűjtök a lelkemnek. Kiteríted levélsátrad, hogy sokáig legyen árnyad. Őszbehajló falevelek, titeket én nagyon szeretlek. […]