Posted by
Posted in

Vagy, aki vagy

Vagy, aki vagy. Láthatatlan. Szikra vagy a kelő Napban, hideg fényed oly vakító, ott vagy, tudom és ez így jó.   Vagy, aki vagy. Láthatatlan. Szellő vagy egy zárt palackban, ha kell hűsítsz nyármelegben, hajat kócolsz, szoknya lebben.   Vagy, aki vagy. Láthatatlan. Dallam vagy egy régi lantban, s ha húrjain játszik a szél, szavak […]

Posted by
Posted in

Míg tart

Míg folytonos a lélegzésem, Addig tart az én reménységem! (HIAQ) Reményem bennem él Míg szívem dobog s lélegzem. Remény nélkül nincs lét. * (sedoka) Lélegzetvétel – Szád sarkában remény ül, Élni, élni, élni még! Lélegzetvétel – Nélkül élni nem lehet, Reményt ez szabályozza. * Amíg tart az én reménységem, Addig elkerül a végzetem! Míg remény […]

Posted by
Posted in

már átkarol…

már átkarol a csend a sötét éjben csillagfény játszik az ég oszlopain szférák zenéje mi átüt a csenden csak kósza szél oson a lét partjain álmok és valóság keverednek s az emlékezet képeket vetít látom maga ifjan és gyereknek anyám mosolya újra boldogít recsegve omlik rám a képzelet mit látni véltem tova úszik emlék csupán […]

Posted by
Posted in

abbahagyom…

tényleg kínrímek és halálvágy sóhaj mi tollam végén a papírra csepeg hagyd abba mondják nem olyan nagy óhaj nem a te dolgod a versírás öreg jobb lenne gondolom magamnak írni hisz alig szólítok meg embereket kínrímek gyűlnek már csak a papíron “borzadva” olvassa ki verset szeret abbahagyom döntöttem kiszállok a fióknak írok én csak ezután […]

Posted by
Posted in

szél űzte sötét felhők…

szél űzte sötét felhők rohannak szürkére színezik a kék eget néha átvillan köztük egy tétova napsugár de már nem ad meleget temető csendjében virágok között állok a sír előtt és gondolkodom mintha szárny suhanna a fejem fölött szeretteim nyugodt hangját hallom de csak a szél játszik égi dallamot s a gyertyák lassan csonkig égnek ők […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Nem erőd, Erőd…

Rózsa Iván: Nem erőd, Erőd… Nem remélhetek, Erőd legyőzött, Halál: Most már örülhetsz… Nem céltalan lét, Erőd segít meg, Jézus: Küzdök és bízom! Nem vakondtúrás: Erőd, vár, erődítmény – Hit véd Sátántól… Nemtelen halál: Erőd elszáll, diktátor – Már várja a nép… Nemek, igenek: Erődök, várak, villák – S magánhadsereg… Nem a Halálra! Erőd a […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Kényelem

Rózsa Iván: Kényelem Kényelmesebb pokolba zuhanni, mint egekig repülni… Kényelmesebb az igazság-keresés helyett hazugságoknak felülni… Kényelmes ez a világ, csak egy valamiben nem lusta: Mindenki magának kapar, az emberiségnek ennyire futja… Pécs, 2018. október 30.

Posted by
Posted in

Átjárón a változás

Selymes susogás simogat. Hűvös lehelet ez már reggelente. Megölel lágyan, majd tova siklik, a szőlő illatával csiklandozik.   Megadással nyújtózkodik az ív, széles tartópilléreit kitárva. Itt kapaszkodik az izzó napsugárba, amott benyúl a fagyos havazásba.   Beérett a termés, beérett a munka. Barnul a levél, barnul a létfonala, melyeket a múló idő festett meg ilyen […]