Posted by
Posted in

mesél a sok fa…

mesél a sok fa de mit hogyan játszi szél dúdol álmosan majd tél tavasz játszik hócsatát a nap a szürkeségnek adja át helyét már szitál az ónos eső s a rügy fázósan bújik elő március vége még a tél az úr oldalogni láttam de újra nyomul már nem játszi a szél orkánerejű keleti hideg…mint szorítógyűrű […]

Posted by
Posted in

Elmélkedő isten

Elmélkedő isten Elúszott a felhő az ég óceánján, bíborra mit fest a nyugvó nap. És én is. Lehetnék talán én a nap, bús, mosolygós. Mint egyszemű kozmosz, onnan lenézőben. De inkább kilépnék, örökké, “Mi van”-ból. Őselme. Én itt vagyok benne. Hiszel-e? Kezem végigér földi ország Tejútján, hát most szorítsam be szépen magam-testbe? Teremtő, vezérlő vagyok […]

Posted by
Posted in

Titok-sorozat

Titok-sorozat 1. A kék titka 1 Tudjuk a titkot, persze, tovább is adjuk… Nézd meg, az ég kék! 2. A kék titka 2 Tudjuk a titkot, persze, tovább is adjuk… Nézd meg, az ég zöld! 3. Tiéd Tenálad titkod. Suttogjad itt-ott, s ő is! Amíg kibírtok. 4. Nem tudja A só nem tudja, hogy ő […]

Posted by
Posted in

Városom, Miskolc

Ükapám a Felvidék szülötte, A család többi felmenője, Miskolc dolgos, büszke hőse. Ismerem városom, úgy, mint tenyerem, Már kicsi gyermekként, Utcáit róva, Csodáltam , házait, tereit. Kapui, az égtáj minden részén, Híressé váltak, épp, úgy, Mint hősei,híres emberei. Temetők sírjait, Napokig járhatnám, Nagyjaink, őseink előtt, Leborulván! Átvészelt e város, Sok háborút, és járványt, Árvizet, és […]

Posted by
Posted in

2018. A Családok éve.alkalmából : A Csoda c.versem.

Szeretek Valakit. Egy test vagyunk. Ezt még nem tudom, Csak érzem, addig, még a csodát Meg nem tapasztalom! Reggel, Ő ébreszt. Délben, követelőzik. Este, álomba ringat. Éjjel, Veled szuszog. Ez a CSODA! Tested megváltozik. Már nem számít a torz alak, Csak az számít, Ő jól legyen. Itt, a kis sarka. Amott, a könyöke. Ez, a […]

Posted by
Posted in

Hosszú út

Edit Szabó : Hosszú út Életünk egy hosszú út, létünk vágányokon fut, kiindulván megszületünk, állomásokhoz érkezünk. Kisebbek vagy nagyobbak, mibe éltünk sodródhat, véletlenül, szándékosan, alakítjuk a sorsunkat. Négy lábon még könnyű lét, nincs más, mint gyönyörűség, ahogy haladsz jövőd felé, állomások jönnek eléd. Vágyálmuk a boldogság, látomások előtt jársz, vidám élet és haladás végig vezet […]

Posted by
Posted in

Nő!

– Nő! – Ha tükör előtt állsz, mit látsz? Vissza – bentről – milyen Nő néz Rád? Nézd meg magad, nézz mélyen magadba… …hagyd a körmöd, hagyd a hajad. Vonzásodban légy Te magad, és színeid belülről ragyognak majd. Hagyd az ékszert, hagyd a ruhát, tiszta sugarát tekinteted szórja, s mosolyod adjon megnyugvást. Hagyd a cipőt, […]

Posted by
Posted in

Nulladik szín

– Nulladik szín – Utolsó hangom lesz majd az első, ott fenn, hol a csend újra haza tér; a sötétben időtlen lelkem fog látni – tükrén már halotti maszk, szemfedél. Kozmosz kapujában az Isten vár majd, s magához ölel, mint rég’ jó anyám; új dimenziókba ringat, ha kérem az űr hangtalan, mély dallamán. Arcaim tisztára […]