Posted by
Posted in

Vágyak vonata

Utazni a vágyak vonatán, Ezt teszi mindenki… sajátján. Kalauz és a masiniszta, Zúgva robog saját vonata. Szerkocsiban a vágy szén helyett Tölti ki a hajtó elegyet. Víz helyett erünkben véráram, De nem lesz gőz, az nem vágyáram. Pőre kocsira rakjuk mindazt, Mi segít és vágyat úgy fakaszt. Mi is utazunk, de pullmanban És végig ott […]

Posted by
Posted in

Bennem még élnek

Bennem még élnek az ősök, Ők nekem még minta hősök. Hétköznapi nagy emberek voltak, Számítógépről semmit nem tudtak. Jenei nagyapám kovács volt, Életemben példaképem volt. Lennék és olyan, mint ő „nagy ember”, Bátorság elhagy, utánozni mer…? Vecsés, 2006. december 31. – Kustra Ferenc József

Posted by
Posted in

Nagy róna

Vad holdfény vágtat át a rónán, Kevés, ki erre megy ez órán. Kevés, ki veszi erre a merszet, Legjobb, ha visz magával sereget. A magányos vajon mit kereshet, Miért nem visz magával sereget? Biztos erre van valami dolga, Nagy a mersze és/vagy bátorsága. Nemcsak mersz kell, de sok szerencse is. Cél; nemcsak menni, de találni […]

Posted by
Posted in

Rossz döntések

Hoztam életemben, rossz döntéseket, Sűrűn emlegettem, az Isteneket. Rossz döntést helyrehozni, már nem lehet, Rossz döntésből építek emeletet. Ember tervez, de: sorsában megírva, Hogy mi lesz vele a továbbiakba. Rossz döntést helyrehozni, már nem lehet, Rossz döntésekből élem az életet. Vecsés, 2002. szeptember 10. – Kustra Ferenc József

Posted by
Posted in

10 szavasok – 2.

Új szépirodalmi irányzat. Kritérium: a versnek 10 szóból kell állnia és rímelnie kell. Télen hideg van, Házban meleg van. Rekedt énekes Hang, különleges! * Hóesés, pelyhek, Mind-mind hidegek. Kéményből füst jő, Mikulás jő! * Bicajozni jó! Ez sportolásnak való! Tandem? Kemény! Hegynek felfele, remény… * A törött kocsirúd, Már nem vezetőrúd. Haladást valósan Gátló, hamarosan! […]

Posted by
Posted in

Elmúltak a…

Hétköznapi pszichológia, egy szerelem margójára… Elmúltak a szerelmetes nappalok, Már nincsenek meg, szerelmes hajnalok… Hidegen a semmi zenél, Nappal is fáj a csóktalan éj. Voltak holdvilágos Esték, szerelmes hajnalok… Ma már csak szép emlék. * Gyűlöljön-e engemet unottan szeretve, Vagy szeretve gyűlöljem… érte megremegve? Falak között gyűlölet támad, Szeretve simogat és eltemet, kiált utánad. Mit […]

Posted by
Posted in

Napszakok

Napszakok I. A csillag felkel, a madár, növény kikel, Te pedig felállsz. II. Madár a légbe, az űr az óceánba, Én a földbe száll. III. Az árnyra lépve: fejünkre ég az űrNap, ne bújj talajba! IV. Madár a földre, le- vízbe Napocska, le, le!- és Mi a völgyre. V. Vár szeret-ágyam. Ősi avarból épül. “Engem […]

Posted by
Posted in

1-5-1-5-3

1-5-1-5-3, az első és az utolsó szótag-lehetőleg-összecseng. Ketten   Nap. Világos és van. Hold. Sötét… ha nincsen. De fényt kap!     Zúgó   Zúg… zuhanó sólyom! Zúg… száguldó hajó! S fülbe súg.   Lámpából   Benn villanya fénnyel, Kinn tombol az éjjel felhőkben.

Posted by
Posted in

Évszakok

Évszakok I. Egy lepke van itt létezem, s látom, igen lebeg a fejbe(n)   II. Az alma pottyan azután piros-kacag a fa biz’ nem dől   III. sárgulni-levél sóhajtja, éli, bontja sárguljon-Napját   IV. szánkó a házban száguld a járda szélén szállsz fel rá te is

Posted by
Posted in

Ezek vagyunk

Ezek vagyunk Az ember ilyen: író. Múzsától érkez puszi, ugyanígy jő az erő. Megtörtént mindez, úgy ni.   Markolja fejben-kézben bizonyos színes pennát. (Kérjed el vajon szépen?) Ha adja, bátran vedd át.   Ujjai közé teszi és ámbár olyan éhes! Meg sosem, mégsem eszi. Megír tán egy jó étket.   (mert éhes bizony, nagyon, -tévében […]