Posted by
Posted in

Szerelmes álom

Edit Szabó : Szerelmes álom ” Ablakok, jótékony ablakok nyílnak Reánk, ne rontsd el az első szerelmes éjszakánk “, most engedj magadhoz, ne várd a holnapot amíg a vén ősszel és tiszta erővel, bimbódzó virággal, édes boldogsággal kinyílik a világ, ne bámuljad tovább, add a szerelmedet, lelkembe lelkedet, testeddel is szeress, fogadj el engemet, átadom […]

Posted by
Posted in

Vesztes vagyok

Egyedül vagyok és annyira magányos. Félek nélküled, de hát rád hiába várok! Lemondtál rólam, csak úgy félre dobtál. Nem vetted észre tiszta lelkem fájását, Gyenge szívem iszonyatos kínlódását! Szomorú vagyok és annyira zaklatott! Veled akartam ébredni, de eltakartad a Napot! Egyedül teljesen halott vagyok. Lemondtál rólam és utunkról letaszítottál. Én meg eltitkoltam, hogy ezen az […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Újgazdagok

Rózsa Iván: Újgazdagok Falkákba verődnek, Így tépik le rólad a húst… Ha nem figyelsz, tán ledöfnek; S oda végleg az ősi juss… Nem számít már erkölcs, Sem politikában, sem sehol máshol; A tisztesség szerintük felesleges szemölcs, Melyet a testről eltávolít a doktor… A templomokban álszenteskednek, Ám szálka szemükben az Igazság keresése; Az Újszövetségen titokban csak […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Ok vagy okozat?

Rózsa Iván: Ok vagy okozat? A többségnek miért kín az élet? Az emberek ugyan mitől félnek? Nem az erősebb győz, sem az okosabb: Simlis seggnyalónak kell lenni; ez ok vagy okozat? Budakalász, 2018. november 4.

Posted by
Posted in

Az orgona illata

Az orgona illata Anyám virágoskertjében minden májusban, fehér virágot bontottak az orgonabokor ágak. A zöldülő bokrokon cirógató szellő karjában, fehér virágok ringatóztak tavaszi pompában. Orgona-illat ölelgetett, járta vidáman táncát, simogatta édesanyám fáradt, öregedő arcát. Öröm fényét láttam szemeiben megcsillanni, hogy a fehér orgona illatát még újra érezheti. Ki tudja, tervezhet-e előre, álmodhat-e még? Bízhat-e a […]

Posted by
Posted in

Emlékezetkiesés…

Tűnő boldogság oly’ messzi foszlányai jutottak eszébe, Nem emlékezett, pedig majd’ beleszakadt az erőlködésbe… Sunyin próbált régi időből, valami másra emlékezni, Mivel átkötheti emlékeit, köd-függönyt kikerülheti… Szemében az aggodalom köde és remény fénye csillogott! Valamerre el kellett hajolni, de válaszolni nem tudott. Énje letagadta, ki ő, betegsége tréfát űzött vele, Nincs meg semmi, eltűnt, mintha […]

Posted by
Posted in

ima egy törött hegedűre

kifacsart életek frusztrált kócos álmok apró néma vágyak és foszló talányok hazugság felhő gúny-mosoly övezte gyűlölet hullámban vonaglik a teste mindenkinek és ronggyá tépett családok elkántált imák a pénz mint ősi átok éhező emberek kenyér nélkül csendben mindennapi kenyerünk add meg nekünk Isten bálványimádás mammon az új isten pénz hatalma hódít semmi sincsen ingyen oszd […]

Posted by
Posted in

Tartom magam a szövődményekben…

Az öregségről, apeva csokorban… Ép, Kerek Lelkekben, Ember retteg, Szövődményekben. * Ég Pokol Kénköves Örök tüze! Szövődményekben. * Ha Mernék Rettegnék… De, a cél nem! Szövődményekben. * Én Nehogy Remegjek. Már nem leszek, Szövődményekben. * Csak, Nagyon Zeng a csönd! Öregségem, Szövődményekben. * Jő Halál, Holtra vált. Már, semmi nincs! Szövődményekben… Vecsés, 2017. június 19. […]

Posted by
Posted in

Elmúlik az élet…

Fogyóban az életút… Most, így belegondolok… megy az idő, Mily’ gyorsan elmúlik élet… repülő. Elég sokat éltem, de ez csak egy részlet, Még élnem kell életet, míg tart a készlet! Az idő elmúlt, nem vár, csak úgy tovaoson mellettem, Évekkel hátamon élnem kell… hátra maradt életem, Az idő elmúlt, nem vár, csak úgy tovaoson mellettem. […]

Posted by
Posted in

Csapások…

Hétköznapi pszichológia… Van, hogy ami édes volt keserűvé, a sóvárgott gyűlöletessé Válik és ez már végleg javíthatatlan… De van, hogy az eddig hőn áhított, úgy vágyott, válik kerülendővé És Így e változások már… mind oldhatatlan. Ezen csapásoktól, a mentális probléma válhat elsőrendűvé. Vecsés, 2017. június 18. – Kustra Ferenc – A 6 soros versformát én […]